Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-04-05 / 15. szám
• Háromnapos hivatalos látogatást tett hazánkban Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. Lubomír Strougal szöveg ségi miniszterelnökkel áttekintették a csehszlovák—román együttműködés, főleg a gazdasági kapcsolatok további elmélyítésének lehetőségeit. A vendég megbeszélést folytatott MiloS Jakessal, a CSKP KB főtitkárával, és Gustáv Husák köztársasági elnökkel valamint Jozef Lenárttal az SZLKP KB első titkárával és Peter Colotka szlovák miniszterelnökkel. A ÓSTK felvétele a Tesla-Elektroakustikában készült. • Országos munkaértekezlet volt Prágában a Munka Törvénykönyve módosításának elveiről tartandó nyilvános vita tartalmi, valamint politikai és szervezési előkészületeiről. A Munka Törvénykönyvének módosítására egész sor törvényhozási intézkedés keretében kerül sor, amelyek szerves részét képezik a gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet más területei átalakításának. • A prágai Kultúrpalotában befejeződött a Békevilágtanács Elnökségének négynapos kibővített ülése, amelyen 125 demokratikus és békemozgalmi, valamint a Békevilágtanáccsal mindeddig kapcsolatban nem álló 120 szervezet képviseletében csaknem 400 küldött vett részt. A jelenlevők hat munkacsoportban folytattak vitát főleg a leszereléssel és fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekről. • MiloS Jakesnál, a CSKP KB főtitkáránál bemutatkozó látogatást tett Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság új csehszlovákiai nagykövete. • A CSKP KB Elnöksége ülésén többek között áttekintették azon határozatokról és intézkedésekről szóló jelentést, amelyeket a CSKP KB tagjai és póttagjai által a tavaly decemberben tartott 7. ülés vitájában előterjesztett észrevételek megvitatása után tettek. Külföldön: • Vasil Bírák, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára baráti munkalátogatást tett a Kínai Népköztársaságban. A látogatásra a Kínai KP KB meghívására került sor. • Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tanácskozásán fegyvercsökkentési kérdésekkel foglalkozott. Tájékoztatták egymást arról, miként zajlik a vita a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsában, illetve az amerikai Kongresszusban a decemberi rakétaszerződés ratifikálásáról. • Moszkvában megtartották a kolhozok 4. országos kongresszusát. A tanácskozáson megjelent Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára valamint más párt- és állami vezetők. A Csehszlovák Szövetségi Földművesek Szövetsége KB küldöttségét Pavel Jónás, a testület elnöke vezette. Kongresszusra készülve Ismét kongresszusra készül a Csehszlovák Nőszövetség tagsága. A szövetség központi bizottságának március 23-án és 24-én megtartott IX. plenáris ülése hívta össze 1989. június 16—17- ére az öt évi munkát értékelő tanácskozást, előre meghatározott napirenddel. A fokozottan aktív tevékenységre felszólító beszámolót Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a CSSZNSZ elnöke terjesztette a központi bizottsági tagok elé. A nőszövetség — akárcsak egész társadalmunk — az átalakítás és a demokratizálás jegyében folytatja tevékenységét, s ez különösen jellemző lesz a kongresszusát megelőző hónapokra. Marie Kabrhelová mondotta elnökségi beszámolójában : „A CSSZNSZ tevékenysége új feltételek között folyik majd. Eközben kihasználunk minden bevált formát, minden tartós értéket és hasznosítjuk mindazt, ami megfelel napjaink követelményeinek. Munkánkban azonban sok a tökéletesítenivaló, sok mindent jobban előre kell látnunk és sok mindenre jobban fel kell készülnünk." A nőszövetségi tagok megtalálhatók társadalmi és gazdasági életünknek úgyszólván minden területén, hiszen a szülési és gyermekgondozási szabadságon levőkkel együtt hazánk dolgozóinak több mint 48 százalékát képezik a nők, akiknek jelentős hányada aktív résztvevője a csehszlovák nőmozgalomnak. Éppen ezért nem a formalizmus megnyilvánulása az elnökségnek az a felszólítása, hogy a nőszövetségi tagok fejtsenek ki aktív kongresszus előtti tevékenységet a társadalmi átalakítás, a demokratizálás érdekében. Nem a formalizmus megnyilvánulása, hiszen a nők mind nagyobb számban kémek és kapnak szót véleményük kifejtésére a helyi nőszervezetekben csakúgy, mint a népképviseleti szervekben és a különböző munkahelyeken egyaránt. Sokan kérnek és kapnak szót kezdeményezésük kifejtésére, jobbító javaslataik elmondására de még mindig nem elegen. Éppen ezért az alapszervezetek politikai-agitációs munkája keretében arra összpontosítsák figyelmüket, hogy a tagokkal együtt elemezzék: munkahelyeiken mit jelent számukra a gazdasági átalakítás, milyen eredményeket érnek el a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást érvényesítő kollektívákban. A cél, hogy továbbadják az e téren szerzett tapasztalataikat, hogy mások estleg ne kövessék el azokat a hibákat, melyeket ők — kellő tapasztalat hiányában — elkövettek. A tapasztalatátadásra és -szerzésre kiváló alkalmat nyújtanak majd az év utolsó negyedében esedékes évzáró tanácskozások is, melyek szerves részét képezik a kongresszusi előkészületeknek is. Lesz miről beszélni az évzáró tanácskozásokon és az azt megelőző taggyűléseken is. Vegyük például a szolgáltatások mennyiségét és minőségét: a nemzeti bizottságok által irányított szolgáltatási szféra napról napra ki van téve a lakosság bírálatának és — amint a prágai tanácskozás vitájában is jó néhányszor elhangzott — bizony nem indokolatlanul. A néhány kivételtől eltekintve a lakosságnak nyújtott szolgáltatások lassúak, nem mindenki számára egyformán elérhetők — sorolták a felszólalók az általánosan ismert panaszokat. Sajnos, a panaszok indoklása sem volt ismeretlen: az ipartól ez a szféra nem kap elegendő pótalkatrészt, alapanyagot, nem kap megfelelő gépi felszerelést, szerszámot, és sorolhatnánk „hiánycikk-lajstromot". Nem véletlen, hogy a nöszövetségi tagok behatóan foglalkoznak a szolgáltatási szféra nehézségein és eredményein kívül a^ kereskedelmi hálózat, az egészségügyi hálózat bővítésével, továbbá a napközi otthonok, az ifjúsági klubok számának növelésével, és kezdeményezően keresik azokat a lehetőségeket, melyek kihasználásával enyhithetök lehetnének az e téren felmerülő gondok. Vajon mi lesz azokkal a bölcsődei helyiségekkel, amelyek a gyermekgondozási szabadság meghosszabbításával szabadulnak fel? — tette fel a kérdést többek között a beszámoló. Vajon mindenütt meghallgatásra talál a nöszövetség javaslata, miszerint ezeket a helyiségeket alakítsák át ifjúsági klubhelyiségekké, egészségügyi központokká stb.? Az első ezirányú tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a nemzeti bizottsági döntések nem veszik figyelembe ezeket az igényeket. Lehetséges. hogy a Nemzeti Front különböző szerveiben, a képviseleti testületekben helyet kapó nők — akiket a nőszövetségi alapszervezetek javasoltak ezekre a posztokra — nem emelik fel kellően hangjukat a közös ügy érdekében ? Vajon az alapszervezetek mindenütt számon kérik tőlük, teljesítik-e kapott feladataikat? A nőszövetségi szervezetek és az ágazati szakszervezetek közti együttműködésben is nagyon sok még a kihasználatlan lehetőség. Az e téren tapasztalható hiányok okát sokan azzal magyarázzák, hogy a nőszövetségben az üzemi alapszervezetek helyét a lakóhelyi szervezetek vették át. A kétkedőknek adott választ Marie Kabrhelová a következő megállapítással: „Már többször leszögeztük, hogy ez a megoldás több szempontból helyes. Társadalmi életünk további fejlődése is ezt igazolja. Amennyiben ugyanis a jövőben helyesen működik majd az önigazgatási rendszer, kikristályosodik, hogy mire van szükség az üzemekben és mi a fölösleges. A dolgozók problémái pedig jobbára a lakóhelyekre összpontosulnak majd. Van tehát megvitatni- és javítanivaló bőven. A következő hetek, hónapok a járási és helyi szintű nőszövetségi szervezetekben a IX. plenáris ülésen meghatározott feladatok lebontásával telnek el. És hogy a nők nem vonják ki magukat a rájuk háruló feladatok alól, azt is mintegy harminc vitafelszólaló is bizonyította. Felszólalásaikban a munkahelyi szolgáltatási problémákon kívül a leggyakrabban a családféttés, a fiatalok nevelése szerepelt, bizonyítva: nem mindegy számukra, milyen lesz a jövő nemzedéke. PÁKOZDI GERTRUD _____I nő 3
