Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-03-29 / 14. szám
Az eredetileg Aspremont Kert néven ismert parkot 1770 után Aspremont gróf telepíttette barokk stílusban épített nyári kastélya mellé. Az eredeti franciakért három részre tagolódott: a kastélyhoz kapcsolódó reprezentációs térre, a hátsó gyümölcsösre, valamint a kastély bal szárnyához csatlakozó belépőrészre, amelyet rengeteg különböző fa, bokor, virág díszített. Magvát a francia barokk park képezte. Fénykorát a kert a 18. század végén élte, mikor a müvészetszeretetéről és -pártolásáról ismert Eszterházy gróf tulajdonába került. Ekkor került sor azokra a szabadtéri hangversenyekre is, melyeken a gróf saját zenekarával gyakran fellépett Josef Haydn, az ismert zeneszerző is. A 19. század második felében az Eszterházy család eladta a kertet, s ezzel megkezdődött annak hanyatlása, melyet területének fokozatos csökkentése is jelez. Néhány tulajdonoscsere után a már szinte teljesen lepusztult park az akkor alapított orvosi kar tulajdonába került. Ekkor kezdődik második fellendülése, átépítése. A most már angol stílusban átalakított parkot az első köztársaság idején nyitották meg a nyilvánosság előtt. Ekkor vette birtokába a város lakossága, elsősorban természetesen az egyetemi diákság. Ekkor kezdték a parkban rendezni a híres medikus majálist is. Az eredeti francia barokk, majd a későbbi angol díszítésből, sajnos, nem maradt épen egyetlen plasztika, dombormű sem. A park védelmére, ápolására igazi hangsúlyt csak az utóbbi évtizedekben fektetnek. A város lakossága és a diákság sok-sok órát dolgozott le helyreállítása érdekében, de igazi változást csak egy teljes szakszerű rekonstrukció hozhatott. A felújításra 1984 augusztusa és 1987 szeptembere között került sor. A munkálatok során teljesen átépítették a kerítést, a járdákat, a zöldterületet. A sétányokon elhelyezett új padokra esténként a környezetbe illő vadonatúj lámpák szórják fényüket. A park közfronti figurája Martin Kukucín egészalakos szobra (Ivan Mestrovic jugoszláv szobrász munkája); talán azért került ide a népszerű szlovák író alakja, mert élete során mindvégig gyakorló orvos is volt. A Medikuskert napjainkban a főváros legértékesebb zöldövezeti létesítményeinek egyike, évszázados, és a felújítás során kiültetett fái, bokrai közt, csobogó szökőkútja mellett anyukák sétálnak gyermekükkel, nyugdíjas nénikék emlékeznek boldog ifjúságukra, diákok szorongatják egyetemi jegyzeteiket, szerelmek szövődnek és szakadnak meg. Zajlik az élet, mint mindenütt e városban, csak kicsit talán nyugodtabban, békésebben. —éfy— KÖNÖZSI ISTVÁN felvételei Kertek, parkok, ligetek. Rohanó városi életünk oázisai’ néhány percnyi megnyugvás szemünknek, fülünknek, kipufogógázhoz szokott tüdőnknek. Lehet belőlük bármennyi, sosem elég. Fővárosunk legrégibb, s egyben legújabb ilyen létesítménye a város szívében a Komensky Egyetem Orvosi Karához tartozó Medikuskert. v-'v iká.
