Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-03-15 / 12. szám
A 10. HÉT ESEMÉNYEI ITTHON: • Gustáv Husák köztársasági elnök március elsejére összehívta a Szövetségi Gyűlés tavaszi ülésszakát. • Jan Fojtik, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának képviselője március 1 -jén töltötte be 60. életévét. Munkája elismeréséül ez alkalomból a Klement Gottwald Érdemrendet adományozták neki. • Ülésezett az SZLKP KB Elnöksége, s jóváhagyólag tudomásul vette a szlovák főváros gazdasági, szociális és területfejlesztésének 2000-ig, ill. 2010-ig szóló fö irányelveit. • Bmóban négy nemzetközi szakkiállítást nyitottak meg, melyeken hazai és külföldi gépipari gépek, berendezések és csúcstechnológiák láthatók. Az Autoprogress, a Welding, a Robot és Montex célja, hogy megmutassa, hol tart a gépipar és a technológia a világban és nálunk. Huszonegy ország mintegy 400 kiállítója itt tapasztalatot cserélhet, üzletet köthet, együttműködési szerződéseket írhat alá. • A Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola pártkonferenciájának vendége volt Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke, s a vitában felszólalva többek közt hangsúlyozta a környezetvédelem társadalmi szempontból különösen jelentős kérdéseit. KÜLFÖLDÖN: • Havannában ezen a héten ülésezett a testvérpártok nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó KB-titkárainak tanácskozása. A csehszlovák küldöttséget Vasir Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezette. Az értekezlet résztvevői többek .közt újra hitet tettek leszerelési fegyverzetcsökkentési törekvéseikről, a béke és a bizalom erősítése mellett. • Szovjetunióban megkezdődtek a Csehszlovák Kultúra Napjai. Abháziéban reprezentatív könyvkiállítás nyílt, melynek része többek közt Huszár Tibor fotóművész 50 íróportréja is. A kiállítás után a könyveket hazánk az abház népnek ajándékozza. • Zárónyilatkozattal ért véget a NATO brüsszeli csúcsértekezlete, melyen több tagország az európai hagyományos és nukleáris fegyverzet szinten tartását szorgalmazta. Társadalmi program a civilizációs betegségek ellen A táplálkozásnak nemcsak energiánk napi reprodukciójában van óriási szerepe, hanem egészségünk megőrzésében is. Mégis gyakran feledkezünk meg arról, mennyire fontos, hogy mit és hogyan eszünk. Éppen ezzel a kérdéssel, vagyis napi táplálékunk élettani hatásával foglalkozik a Népélelmezési Kutatóintézet. Hogy konkrétan mivel, és milyen eredménnyel, erről kérdeztem Andrej Dvorsky orvosdoktort, az intézet igazgatóját. — Kutatásainkban főként az emberi táplálkozással, a lakosság egészségi állapota és az étkezés közötti összefüggések megfigyelésével foglalkozunk. Néhány dolgozónk állatkísérletekkel vizsgálja a különböző tápanyagoknak, ásványi anyagoknak, vitaminoknak nem és életkor szerinti hasznosítását az energia újratermelésében. E kísérletek eredményei alapul szolgálhatnak az emberi táplálkozás alakításában. Az intézet harmincágyas klinikai részlegén jelenleg anyagcserezavarok egyes fajtáival foglalkozunk, pl. a kövérséggel, a cukorbajjal, a zsíranyagcsere (lipodystrophia) zavaraival. — Honnan és milyen módon kerülnek betegeik az intézetbe ? — Néhány betegségben országos hatáskörű tanácsadó szolgálatunk van, ilyen esetekben elméletileg az ország bármely részéből hozzánk kerülhetnek a betegek. Elsődlegesen azokat kezeljük, akik az általunk kutatott betegségekben szenvednek, de legfeljebb 400 pácienst fogadhatunk évente. Felméréseink eredményei figyelmeztetőek. Az elmúlt ötéves tervben nagyszabású epidemiológiai felmérést végeztünk, melyben Szlovákia lakosainak egészségi állapotát vizsgáltuk az élelmiszerfogyasztás függvényeként. Egy reprezentatív 10 000 egyént számláló csoportot vizsgáltunk, mely megfelel országunk lakossága életkor, nem és foglalkozás szerinti összetételének. A korábbi eredményekkel összevetve megállapítottuk, hogy — a világ többi gazdaságilag fejlett országához hasonlóan — táplálkozási szokásainkban rengeteg hiba van. Hazánk minden lakosa átlagosan napi 200 kalóriával fogyaszt többet a szükségesnél. Az élelem öszszetétele nem felel meg az ésszerű táplálkozás követelményeinek, ezért növekszik a túlsúlyos emberek száma. Jelenleg Szlovákiában minden harmadik felnőtt és minden tizedik gyerek súlyfelesleget hordoz magán. — Melyek a legnagyobb vétkek táplálkozásunkban ? — A kelleténél több állati fehérjét fogyasztunk, s nem megfelelő összetételben. Ez azt jelenti, hogy több sertés-, kevesebb marha- és baromfihúst fogyasztunk a kelleténél. És főleg: hiányt szenvedünk növényi fehérjékből, amelyek pedig régebben hagyományosak voltak étkezésünkben. Túl sok zsírt fogyasztunk. Energiaszükségletünk több mint 30%-át a zsírok fedezik. Állati eredetű zsírokat fogyasztunk növényiek helyett. Intézetünk kutatásaiból — de a világon más kutatásokból is — kiderül, hogy a telítetlen zsírsavak fokozzák az érelmeszesedést. Az állati zsirok tehát — melyek telítetlen zsírsavakat tartalmaznak — emelik a vérzsírok szintjét (koleszterin, trigliceridek), ennek következtében korán bekövetkeznek a keringési rendszer elváltozásai. Csehszlovákia az NDK-val. Lengyelországgal és Magyarországgal együtt, sajnos, élenjáró — a WHO statisztikái szerint — a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozásban. Ezekben az országokban a halálesetek több mint 50 %-át szív- és érrendszeri megbetegedés okozza. Figyelmeztető adat ez, főleg ha összevetjük azzal a ténnyel, hogy 50 évvel ezelőtt a hasonló halálokok száma 20—30 %-kal kisebb volt. Legalább ekkora probléma a helytelen táplálkozásból eredő daganatos betegségek terjedése. Vizsgálatainkból kiderült, hogy a szükségesnél kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, s ez a szervezet C-vitamin és rostanyaghiányát okozza. Intézetünkben mind a kirésleti, mind a klinikai osztályon fokozottan tanulmányozzuk a C-vitaminnak és a rostoknak a koleszterinszintre gyakorolt hatását. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a C-vitamin és a növényi rostok védik a szervezetet az arterioszklerózissal szemben. Igyekszünk ezt az ismeretet átvinni a gyakorlatba is, az élelmiszeripari ágazattal közösen keressük a megoldást. — Hogyan tükröződnek kutatási eredményeik a gyakorlatban ? Milyen mértékben veszi ezeket figyelembe az élelmiszeripar? — Kapcsolatunk az élelmiszeriparral a jövőben nagymértékben javulni fog. Tervezünk egy integrált társadalmi programot, melyben részt vesz az egészségügyi, az iskolaügyi, a kereskedelmi, a munka- és szociálisügyi minisztérium is. Ez a program az úgynevezett civilizációs betegségek megelőzésére irányul, mivel az egészségügy egymaga már képtelen teljes mértékben biztosítani eme betegségek megelőzését. Maga a gyógyítás nem oldja meg a megbetegedések és elhalálozások magas számának problémáját. Véleményünk szerint ezért fontos, hogy az egész társadalom, minden egyes állampolgár felvegye a küzdelmet a civilizációs betegségek ellen. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy hazánk lakosságának 3%-a szenved cukorbetegségben. A jelen körülmények között feltételezhető, hogy 2000-re megduplázódik e betegség előfordulása, ami hozzávetőlegesen egymillió beteget jelent. Ebből nyilvánvaló, hogy az élelmiszeriparnak az eddigieknél nagyobb mennyiségű diabetikus élelmiszert kell gyártania. Az egészségügyi felvilágosítás mellett gondolni kell arra is, hogy az üzlethálózatban legyen elegendő mennyiségű kalóriaszegény, olcsó élelmiszer. Ebben nagy felelősség hárul az élelmiszeriparra, amelynek feladata, hogy biztosítsa az ellátást alacsony cukortartalmú élelmiszerekből és italokból, mivel a cukor úgynevezett „üres kalória". Csehszlovákia lakossága fejenként évi 6—7 kilogrammal fogyaszt több cukrot, mint az a helyes táplálkozás szempontjából szükséges volna. Sürgősen szükség lenne olyan kalóriamentes édesítőszerekre, mint például a hazánkban kifejlesztett USAL, amelyet, sajnos, élelmiszeriparunk nem gyárt kellő mennyiségben. — Milyen élelmiszereket látna szívesen az élelmiszerüzletek pultjain? — Ilyen bizony sok van. Nagyon fontos lenne, hogy sok sovány marha-, hal- és baromfihúst, valamint ezekből készült terméket vásárolhassunk. Szükség lenne bamalisztből készült, magas rosttartalmú tésztafélékre, jó minőségű növényi zsírokra, egész évben elegendő mennyiségű friss zöldségre. Nincsenek szójával dúsított élelmiszerek, pedig a szója fehérjetartalma a húsokéval vetekszik. Szükség lenne alacsony zsírtartalmú tejre és jó lenne, ha a lakosság ezt vásárolná. Az élelmiszeripar egyik fontosabb feladata az is, hogy az élelmiszerek, főleg a konzervek csomagolásán jól láthatóan feltüntesse azok gyártási és szavatossági idejét, valamint energiatartalmát. — Milyen táplálkozást ajánl terhes nőknek? — A terhes anyáknak különösen nagy gondot kellene fordítaniuk az egészséges táplálkozás szabályainak megtartására. Ennek egyik mércéje a testsúly. A csecsemő súlya születésekor általában 3—4 kg. A terhes nőnek a súly dupláját, de maximálisan is csak 10 kg-ot szabad híznia. Előnyben kell részesíteni a magas vitamin- és rosttartalmú termékeket, valamint a sovány húsokat. A terhes nő kerülje a túlságos jóllakást, ne sózzon túlzottan, ne fogyasszon alkoholt és ne dohányozzon. A legfontosabb, hogy minden esetben tartsa meg az orvos és a tanácsadó utasításait. — Köszönöm a beszélgetést. CSÉFALVAY INGRID nő 3
