Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-01-03 / 2. szám
Avágfarkasdi (Vlcany) nőszervezet évzáró taggyűlésen Judita Jancsová elnök értékelte a szervezet munkáját. A falu asszonyai kivették részüket a választási program teljesítéséből, amellett sajátos akcióikkal is mozgalmassá tették a falu életét. Jó kezdeményezéseik voltak a régi főzési szokásokat felelevenítő ételbemutatók, a kézimunka-kiállítás, a virágkötési verseny. Nagy sikernek örvend a varrótanfolyam, melynek szeptemberben már a második évfolyama kezdődött el. A résztvevő asszonyok már kiállítást is rendeztek munkáikból. Az évzárón négyen — Varga Ilona, Szabó Erzsébet, Bartha Júlia és Fazekas Júlia — kitüntetést kaptak kiváló munkájukért. A tagság új vezetőséget választott, annak elnöke Komlósi Klára tanítónő lett. A leköszönő Jancsová Juditénak az SZNSZ jb elnöke, Helena Schindlerová köszönte meg munkáját. BALOGH IRÉN nyes ha másként nSffl, jó tanácsokkal segíteni, vagy a szervezési munkákat vállalni. HOST1NA IRÉN A kürti (Strekov) nőszervezet és a jednota fogyasztási szövetkezet hidegtál-tanfolyamot rendezett Szekeres Imre, a kürti vendéglő konyhafönöke vezetésével. Hetente egyszer találkoztak, s az elméletben hallottakat gyakorlatban is kipróbálták. Az utolsó összejövetelen a legizletesebb és leglátványosabb hidegtál-készítményeket mutatták be, jelezvén, hogy a kéthónapos munka nem volt hiábavaló. A meghívott vendégek, akiknek a fökóstolói feladat jutott, nem győzték dicsérni az „eredményeket". LÉVAI IDA A háztájiból és a kiskeretekből már rég leszedték az utolsó terményt is a termesztők. Az általános tapasztalatok azt mutatják, jó és gazdag termést adtak a zöldség- és gyümölcsr.ertek. Ez idő tájt a termelőkkel együtt a zöldségfelvásárlók is mérleget készítenek a megtermett javakról. Kékkőn (Modry Kameö) a régi felvásárlók közé tartozik a már nyugijas Marta Sirágiová, aki a Jednota fogyasztási szövetkezet részére közel húsz éve vásárol fel gyümölcsöt, mézet és erdei terményeket Ott jártamkor családi házuk udvarán rendezett formában sorakoztak a zöld műanyagládák. Mint minden evben, most is az etgesztenye volt az idény utolsó „slágere" — mondta mosolyogva Sirágiová asszony. — Tavaly a felvásárlók is örülhettek a bő termésnek. Itt, Kékkőn hárman vagyunk felvásárlók. Én közel ötezer kilogramm csipkebogyót, 2 400 kg mézet, 260 kg borókabogyót, hulladék almából pedig 50 tonnát vettem át a termelőktől, illetve az erdei termények gyűjtőitől. Gesztenyéből 10 tonnányit hoztak a termelők. — Kifizetődő ez a munka ? — Ha jó a termés, akkor a termelőknek és felvásárlóknak egyaránt hasznos elfoglaltság, de azért sok gonddal és munkával jár. Nekem, nyugdíjasnak mindenképpen megéri, mert hasznos időtöltést jelent számomra. Kép és szöveg: BODZSÁR GYULA r Visszhang (Válasz a „Nem csak kék az ég, és nem csak zöld a fű" című cikkre) A Nő 45. számába jelent meg a fent említett cikk, ahol egy szárnyait bontogató pedagógus többek közt egykori gyakorlósikoláját (Nagycétényi Alapiskola) marasztalja el azért, hogy indulása a tanítói pályán nehéznek bizonyult. Pályám harmadik évtizedének a végén állok, s több mint 20 éve vagyok ennek az iskolának az igazgatója. Jói ismerem az iskola tanítóit, így a gyakorlatot végző pedagógusokat is, akik ugyancsak több mint 24 éve a pályán vannak, és szíwel-lélekkel tanítanak. Válaszként kezdő pedagógusunknak, és a pályán nehézségekkel küszködő tanítóknak hadd említsek meg néhány gondolatot, tanácsot. Minden embernek, különösen a pályája kezdetén álló fiatalnak, szüksége van példaképekre. Az őt körülvevő emberek között kutat szép emberi tulajdonságok, követésre méltó jellemvonások után. Természetes, hogy a leendő tanító elsősorban a pedagógiai pályán működök között keresi ezt a példaképet, s várakozással tekint a meghallgatásra szánt órák elé, hogy bepillantson a tanítói pálya műhelytitkaiba, és a gyakorló pedagógusban esetleg követésre méltó példaképet találjon. Amikor mi odaállunk a tanuiók, a főiskolai hallgatók és az őket kísérő főiskolai tanárok elé, soha nem azzal a magabiztos elhatározással kezdjük az órát, hogy „mi most példaképek leszünk". Belső szorongás, feszültség van bennünk, vajon sikerül-e úgy levezetni az órát, hogy azon á tanulók jól elsajátíthassák az ismereteket; a hallgatók pedig megismerkedjenek a tanítási módszerekkel, az egyes tantárgyak anyagával, a követelményekkel. Lássanak különféle segédeszközöket, aktivizáló, gondolkodtató gyakorlatokat — tehát minden mozzanatot, amelynek egy jó tanítási órában ott kell lennie. (Ha a hallgatók tanítanak, végigizguljuk az órát, hogy nekik is minden sikerüljön). Tudjuk, nem mindig sikerül „mintaórát" tartanunk. Nem is tartjuk magunkat olyan tökéletesnek, hogy elhiggyük, minden óránk hiba nélkül volt. Az óra kimenetele függ a pedagógus fizikai és szellemi erőnlététől is, és mi ugyanúgy ki vagyunk téve sokféle negatív hatásnak, mint minden más ember. A pedagógus munkáját figyeli a környezete, a szülök, a falu népe, a gyakorló pedagógusra ez kétszeresen vonatkozik. Nem közömbös érzés odaállni 8—10 fiatal leendő pe< gógus és a kísérő tanár elé, hisz minden kiejtett szavunknak, minden gesztusunknak, hangsúlyunknak jelentősége, súlya van. Lehet egy óra szakmai szempontból hibátlan, módszertani szempontból kifogástalan, s mégis úgy ítéljük meg, hogy az órán nem történt sem oktatás, sem nevelés. Mi hiányzik ilyenkor az órából? Az ihletett nevelő, akiben megvan az átadás, az oktatás és a nevelés belső kényszere. Az ihletettség ugyanis kedvező fizikai és lelki állapotot jelent. A ilyen tanító magatartásával, tetteivel és szavaival rendet, fegyelmet, aktivitást és tekintélyt tud teremteni. Az ihletett taitó nemcsak megköveteli az anyag tudását, hanem rá is tudja venni tanítványait arra, hogy megtanulják azt. Az ihletett tanító óráin mindenre figyel; tanítványaira, önmagára, a tananyagra, a tanterem tisztaságára. Az ilyen tanító művésze munkájának! De születési adottság-e az ihletettség ? Megszerezhető-e az ihletett nevelői állapot? A tapasztalatok sokasága bizonyítja: önneveléssel el lehet jutni a mesterség kiváló szintjéig, de a művészi teljesítményig nem. Ezért, van nagy jelentősége a tanítók kiválasztásának, ezért kell nemzeti érdeknek lennie annak, hogy csak a „született tanítók" válasszák élethivatásnak ezt a pályát. Ugyanis sehol sem olyan káros a „pályatévesztett" emberek működése, mint az embernevelésben, az iskolában. Kedves kolléganő! Maga a főiskolán töltött éveinek egy igen kis töredékét töltötte nálunk. Nehezen hisszük, hogy kezdeti nehézségei abból fakadtak volna, hogy az itteni pedagógusok nem váltak az ön számára példaképpé. Az elmúlt években százával fordultak meg az iskolában gyakorlaton lévő, pályájukra felelősséggel vagy felületesen készülő pedagógusok. A szárnypróbálgatás — szűkös körülmények között ugyan — de mindenkinek adva van, aki élni tud az adott lehetőségekkel, aki fel tudja használni a gyakorló pedagógusok tapasztalatát, igénybe veszi segítőkészségüket, önzetlenségüket, az nem megy el üres tarsollyal. Ha munkánkat ezután azzal az érzéssel kellene végeznünk, hogy nem sokat ér, amit csinálunk, kétségbeejtő lenne, s kedvünket szegné. Reméljük azonban, hogy az a kb. 250—300 volt hallgató, aki iskolánkban végezte a pedagógiai gyakorlatot, némi jó tapasztalatot is szerzett, melyet pályáján hasznosít. Hogy is mondta sok évvel ezelőtt Illyés Gyula egykori iskolájáról? „Aki akart, rengeteget tanulhatott, s azt, ami tetszett neki; gazdag választék állt rendelkezésére." Úgy gondolom, ez érvényes a mi iskolánkra is, ahol ha nem is példaképek, de ihletett pedagógusok oktatnak és nevelnek — eredményesen. Dr. SZÁRAZ ELEK, a nagycétényi (Vetky Cetín) gyakorló alapiskola igazgatója CAz ítélet jogerős A 16 éves martini Anton K., a 17 éves bratislavai Roman P. és a két hónap híján 18 éves ziatovcei Stefan S. 1987 decemberétől 1988. január elejéig a zilinai javító-nevelő intézetben volt vizsgálati fogságban, szocialista- és magántulajdon ellen elkövetett bűncselekmények miatt. Tetteiket egymástól függetlenül, más vádlottak oldalán követték el a Közép-szlovákiai kerületben, Roman P. ezen kívül még Bratislava környékén is. Most azonban arról a bűncselekményről szeretnék szólni, melyet a vizsgálati fogság idején követtek el, pontosabban; annak elkövetésébe végül is belebuktak. A néhány hétig tartó vizsgálati fognő 6
