Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-02-16 / 8. szám
, . ft*-/ 4 Februái Qi g^BM^dárium második hónapja. A február szó a ■É^W,februm”, azaz szíj szóból ered. Ugyanis a .___ mítosz szerint a télutó hőse Faunus. az »rdők. mezők vidám istene, akit — mivel a nyájak- i is ö vigyázott — Lupercusnak, azaz „farkasűzőnek'' is neveztek, és február elején tartották az ünnepét. Ilyenkor a papok áflatbőrökbe öltözve járták be a városokat, a kezükben hordott szíjakkal megérintették az embereket, akiknek, hitük szerint ez az érintés szerencsét hozott. így lett ennek a hónapnak a neve február. Egy másik magyarázat szerint a „februa" tisztulási ünnepről nevezték el, amely a rituális tisztálkodás alkalma volt a rómaiaknál. És ebben is lehet igazság, hiszen február télutó vagy előtavasz. a sötétséget felváltja a fény, a fagyot az éltető meleg. A hónap második napja a tavaszkezdő ünnep, a természet és az ember számára is a megújulás ünnepe. Gyertyaszentelőnek is mondják, ugyanis a kereszténység elterjedése után gyertyák világával köszöntötték a fényt amely legyőzte a téli éjszakák sötétjét. A mítosz maga a klasszikus görög időkbe nyúlik vissza. A Perszephoné elrablása című görög rege őrzi. Perszephoné Zeusznak, a görög mitológia föistenének és Démétérnek, a gabonatermelés istennőjének a lánya volt. Egy alkalommal, amikor társnőivel virágot szedett a mezőn, Hádész, az Alvilág királya aranyszekerén elrabolta. Démétér sírva bolyongott, a lányát kereste hosszú időn keresztül, és nem gondolt az emberekkel. Nyomorúságos esztendő köszöntött rájuk. Hiába szántottak, vetettek, a föld nem adott termést. Végül Zeusz megelégelte az emberek nyomorúságát, és aranyszárnyú követet küldött Démétérért. De Démétér nem engedelmeskedett Zeusz hívó szavának, mondván: addig nem tér vissza az illatos Olümposzra, nem sarjaszt áldást addig a szántóföldön, míg szemtől szembe meg nem látja újra a kedves leányát. Végül Zeusz üzenetére Hádész visszabocsátotta anyjához Perszephonét. Perszephoné boldogan ült fel Hermész szekerére, Démétér meg lelkendezve rohant lánya elé. De Perszephoné már nem maradhatott örökre az anyja mellett, az év egyharmad részére visszatért férjéhez az Alvilágba. Zeusz ezt már megengedte, csak jöjjön vissza Démétér az istenek közé, és tegye dolgát, mint annak előtte. Jött is már Démétér a magas Olümposzra, és útközben bejárta a halandó emberek szántóföldjeit is. Mindenütt lankadtan állt a gabona, mert Démétér elrejtette az áldást. Februárban néha különös virágot nyitnak a téli fák. Lombtalan ágaikra telepszik a fagyöngy, fehér gyöngyszemeit ékszerként viselik. A fagyöngy története a germán népek regéje szerint Baldurnak, Odin isten fiának, a fény és meleg nemtöjének történetéhez fűződik. Édesanyja az erdők, mezők virágaira, állataira bízza fiát, hogy védjék őt. Védik is, csak a fagyöngy szívében van gonoszság. Telikmúlik az idő, és egy lakoma alkalmával a fagyöngy fájából faragott dárdával, játék közben átdöfik Baldur szívét. Halálát úgy bosszulják meg, hogy a fagyöngyöt ledobják az égből a haragvó istenek. Fennakad egy fa koronáján, ott él társtalanul, és könnyei gyönggyé fagynak a téli hidegben. * # * Erre az időszakra esik a farsang. A lányok régebben farsang idején akartak „elkelni". Maga a szó a német Fasching (annyi mint „bolondosán beszélők gyülekezete") szóból ered, de a népszokás sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. Az érkező tavasz népi örömünnepe, amelyet a görögök dionüsziának, a rómaiak bacchanáliának neveztek. A farsang a nagy evés-ivások, vigasságok ideje világszerte. A farsangot lezáró álarcos látványos felvonulást karneválnak nevezik. Elnevezését valószínűleg arról a hajót ábrázoló szekérről kapta (latinul: carris navalis), melyet az álarcos és maskarába öltözött tömeg vidám dalokat énekelve és tréfákat űzve vontatott végig a városon. Egyik leghíresebb karnevál volt egykor a velencei. Ma a riói karnevál a legzajosabb, melynek igen sok halálos áldozata is # ul&bjlÁs /£Jb f r Szebb az aranygyapjas tavasz, szebb a tavasz, mint a tél. pattan a rügy. rigó rikkant, tapsikol a falevél. Szebb a tavasz, mint a tél. Gyöngyharmatos tavasznál is szebb a nyár. a meleg nyár. megmártózunk a patakban, lebarnít a napsugár. Tavasznál is szebb a nyár. Zivataros, heves nyárnál szebb az ősz, a langyos ősz. körte, alma ringatózik, tök sárgul a krumpli közt. A nyárnál is szebb az ősz. A tél még az ősznél is szebb, bizony mondom, szebb a tél. szikráznak a havas ágak. szán csilingel, zúg a szél. Az ősznél is szebb a tél. nő 16 W Illusztrálta >JéneWlLDM
