Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1988-11-29 / 49. szám
Az öregemberek Az idegrendszer öregedésével kapcsolatos változások egyik alapvető fontosságú tényezője az, hogy az idegsejtek már embrionálisán vagy a születés körül elvesztették sejtosztódási képességüket. Az élet során elszenvedett betegségek következtében elpusztult idegsejteket nem pótolják újraképzödött idegsejtek, helyüket az idegszövet támasztószövete, a gliaszövet foglalja el. Az öregedés során az idegrendszer a többi szervekhez hasonlóan sorvad, súlya csökken. Az öregemberek fájdalomérzése, különösen a belső szervekből eredőké, nagymértékben csökken. A fájdalomérzettel együtt a hőérzet is csökken, ezzel szemben a tapintás jól megtartott. Megváltozik az öregek mozgása is. Járásuk lassúbbá, merevebbé, bizonytalanabbá válik, lépésük megkisebbedik, tartásuk görnyedné lesz. Néha az izmaik nyomásérzékennyé válnak, elsorvadnak vagy megkeményednek. Egyéniségük, mosolyuk, mimikájuk, hanghordozásuk, mozgásuk megváltozik, csökken, egyszerűsödik. Idegrendszeri reakcióik meglassulnak. Az idegrendszer fiatalkori rugalmasságát merevség váltja fel. Válaszaik nem mindig megfelelőek az adott ingerre. Az egyes részek közti asszociációk elpusztulása miatt a részek felszabadulnak az egész integrációja alól, és Így bizonyos önállóságra tesznek szert. Ezért célszerűtlen gyakran az öregek idegrendszeri reakciója. Célszerűtlen reakcióik az idegrendszer leglényegesebb funkciójának teljesítését, az alkalmazkodást teszik lehetetlenné. így jutunk el az öregség legjellegzetesebb jelenségéhez, az alkalmazkodóképesség beszűküléséhez, lassú eltűnéséhez, amelyet a gerontológusok nagy része az öregedés legfontosabb tényezőjének tekint. Erre Korányi már az 1930-as években felhívta a figyelmet. Ezen idegrendszeri jelenségek okát az idegsejteknek az öregedés során létrejövő elváltozásában kell keresni. Korányi vizsgálatai szerint 65 éven felül az idegrendszerben végbemenő szöveti elváltozások szükségképpen vezetnek e folyamathoz. A járás bizonytalanná válása a kisagy jellegzetes, ún. Purkinje-sejtjeinek pusztulására, számuk csökkenésére vezethető vissza. Az izmok sorvadásának oka a gerincvelő motoros sejtjeinek pusztulása. Az öregek jobban eltérnek egymástól az eltöltött évtizedeik során kialakult különböző egyéniségük stb. alapján, mint a gyermekek, öregedésükkel viszont egyre jobban hasonlítanak is egymásra. Ebben a hasonlóvá válásban nemcsak az általános öregedési jelenségek, mint az öszülés, ráncosság stb. játszanak szerepet, hanem az egyéni jellegek lassú elmosódása is. Az idegrendszer funkciója, főleg pedig a harmonikus működés szempontjából döntő fontosságúak az idegrendszer asszociációit létrehozó összekötő neuronok. Az öregedéssel az asszociatív neuronok is vagy elpusztulnak, vagy megváltoznak. Működésűk hiánya az öregedés legalapvetőbb jelenségét, az alkalmazkodóképesség megszűnését eredményezi. A múlt században vagy még régebbi korokban készült irodalmi müvekben az öregek kitűnő leírása kiegészült azok kézéhasonlóságáról nek és fejének akaratuktól független remegésének leírásával, mely mintegy képviselni akarta azt a még orvosi körökben is tévesen elterjedt hitet, hogy a fej és a kéz finom remegése az öregedés egyik tünete. Az azóta elvégzett vizsgálatok bebizonyították, hogy a fej- és a kézremegés létrejöttéért arterioszklerotikus eredetű idegrendszeri elváltozások felelősek, és nem tekinthető öregedési jelnek. Az idegrendszer öregedésének vizsgálatát megnehezíti az, hogy ma még nehezen mondhatjuk meg, milyen idegrendszeri elváltozások vezethetők vissza a nagyon gyakran jelenlevő érelváltozásokra, az élet folyamán elszenvedett testi és lelki megbetegedésekre, és mi az, ami „tisztán" az öregedés következménye. A sejtekben szükségképpen jönnek létre elváltozások az életkor előrehaladásával, de hogy ezek az elváltozások nemcsak önmagukban érvényesülnek, azért az ismertetett módosító tényezők felelősek. Az idegrendszer különböző részeinek öregedése nem egyidőben kezdődik el. és nem egyforma intenzitású, mert az idegrendszer különböző részei különbözőképpen sérülnek az élet során. Ha ezeket a sérüléseket meg tudjuk előzni, akkor jutunk közelebb az idegrendszer természetes biológiai öregedéséhez. A vegetatív idegrendszer is változik az életkorral. Ez a változás elsősorban a köztiagy magvaira érvényes. A működésükben létrejött diszharmónia egyik uralkodó tünetcsoportja a női klimax során fellépő vegetatív labilitás, pl. a hőhullámok fellépte stb. Az öregemberek jellegzetes tulajdonsága az alvásritmus átalakulása. Közismert, hogy az öregemberek rossz alvók. Korán elalszanak, de már nagyon korán felébrednek, ezért nem pihenik ki magukat és napközben gyakran elbóbiskolnak. Dr. NAGY MÁRIA mivel a helytelen étkezesi szokások következtében még mindig sok gyerek vérszegény, illetve többeknél csontképzödési zavarok lépnek fel.'' A csecsemők és a kisgyermekek táplálását hároméves korig az anya először az anyatejjel biztosítja, majd később különféle élelmiszerek beiktatásával úgy, hogy a csecsemő hathónapos kora után teljes csecsemőtáplálékot kapjon. Később bővíteni kell a táplálékot, hogy az a felnőttek táplálékához hasonlítson. Az első években az-anya beszélje meg a gyermek táplálását a gyermekorvossal. Az óvodás- és iskoláskor az az időszak, amikor rögződnek az étkezési szokások. Éppen ezért különösen fi-AZ ÉSSZERŰ TÁPLÁLKOZÁSRÓL A gyerekek étkezése A gyerekek és a serdülők helyes táplálkozásának követelményei az adott életkor fiziológiai szükségleteivel függnek össze. A test növekedése és a szervek fejlődése idején a szervezet mennyiségileg és minőségileg is más táplálékot igényel. A növekedéshez és a testsúly gyarapodásához a szervezetnek aránylag nagyobb adag fehérjére van szüksége, amely a szövetek szerkezetének alapja. A növekedés az első években és a serdülőkorban gyorsabb. A fehérjéken kívül fontos a táplálékban a megfelelő mennyiségű kalcium is a csontképzódéshez. A gyerek- és a serdülőkorban nagyobb mennyiségű energiára van szükség. Ez a gyerekek több mozgásával, sportolásával függ össze, aminek következtében a szervezetnek több energiaanyagra, szénhidrátra és zsírra van szüksége. A gyors növekedés, a betegségekre, a különféle külső változásokra való hajlam miatt a szervezet ellenállását nagy vitamin- és ásványianyag-tartalmú élelmiszerekkel növeljük. Megállapították, hogy több A- és C-vitamintartalmú élelmiszert, valamint az ásványi anyagok közül a kalciumon kivül vasat is kell adni ebben a korban. gyeljünk a helyes táplálkozás alapelveire, otthon és az iskolai étkeztetésben egyaránt. Az esetek többségében az iskolában a gyerekek csak ebédet kapnak, ami azt jelenti, hogy a napi energiamennyiségnek körülbelül a 30 %-át veszik föl ott, a többit otthon kapják. Ez különösen fontos a serdülőkorban, amikor nagyobb a táp és védőanyag-szükséglet, mint a kisebbeknél. A fiatalok étkezése már részben eltérő, a nemek és a fizikai megterhelés szerint más az energiaszükségletük, eltérő a tanuló és a dolgozó fiatalok táplálkozási igénye. Az energiafelvételt a fizikai megterheléshez igazítjuk. Különösen a tanuló fiataloknál kell ügyelni az elegendő testmozgásra. A testi és szellemi, képességek harmonikus fejlődését jelentősen befolyásolja a megfelelő étkezési rend, ezek a tényezők hatnak a fiatalok testi kondíciójára. Éppen a serdülökorúaknál találkozunk sokszor helytelen étkezési szokásokkal. Különösen a lányok körében fordul elő. hogy az elhízástól való félelmükben nem táplálkoznak rendesen, aminek következtében később különféle emésztőrendszeri zavarok léphetnek föl. Dr. IGOR BENŐ Négyszemközt „Mit tegyek?" jeligére „Huszonhat éves vagyok, és borzasztóan szerelmes. Úgy jött rám ez az érzés, mint derült égből a villámcsapás. Állt ott, és én tudtam: ő nekem a nagy Ő. Minden olyan egyszerűen és magától értetődően történt. Nem kellett semmi feleslegeset mondani, úgy megértettük egymást, az első pillanattól, mintha ki tudja mióta élnénk már együtt. De aztán jött a második találkozás, és kiderült, neki felesége és két gyereke van. Igaz, gyerekei már nagyok, leánya férjnél van, fia épp katona. Ő maga negyvenhat éves, de igen fiatalos, én nem néztem még negyvennek se. Nem tudom, mit tegyek. Úgy érzem, és úgy látom, ő is nagyon ragaszkodik hozzám, bár nem biztat, nem ígérget a jövőnket illetően semmivel. Én meg nem merem feszegetni ezt a kérdést, mert félek, akkor teljesen eNeszitem őt. Viszont ez az állapot sem tartható már túl sokáig. Én majd meghalok érte, alig bírok az érzéseimmel, és közben jó, ha hetente egyszer látom. Azonkívül én is szeretnék családi életet élni, szeretnék otthont és gyerekeket Mit tegyek!?" Kedves olvasónk! Azt hiszem, ezúttal mégsem az igazi nagy Ő-re talált rá. Mert higgye el, van belőlük több mindenki életében. Legalábbis elméletben. De ha kis szerencséje van az embernek, és úgy adódnak a körülményei, többet is megismerhet közülük. Ha ráadásul még türelme is van, kivárhatja, és kiválaszthatja közülük az igazit. Azt. akinek nemcsak a külső formája, és nemcsak a belső énje azonos vagy legalább hasonló a megálmodott nagy Ő-vel, hanem még a sok más — súlyosabb vagy kevésbé hangsúlyos összetevőjű — külső körülmények is megfelelőek, beilleszthetők az elképzelt képbe. Mert ugye az ember nemcsak a teste és nemcsak a lelke, hanem az a tágabb vagy szűkebb környezet is. amelyben él, amelyet hordoz magával. És gondolom, esténként majdan ön is békésen akarja álomra hajtani fejét szeretett társa oldalán, s nem nyugtalanító gondolatokkal küszködve, hogy pl. most hol és kik sírnak az ón párja után ... nő ii
