Nő, 1988 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1988-11-29 / 49. szám

CSALAD! KOR H ová mégy Balázs? — kérdezi az első osztály tanítónénije. A válasz így hangzik: „Vécé­re megyek, mert pisilni kell". „Kisfi­am. igy nem lehet viselkedni, még tart a számtanóra, és ha akarsz vala­mit. előbb jelentkezni kell. és én majd fölszólítalak." A 7 éves gyerek ingerülten vág közbe: „Jaj de buta vagy, én most nem beszélgetni akarok veled, ha­nem pisilni akarok! Ha sokat vaca­kolsz, bent megyek ki és majd kapsz az anyukámtól!" „Balázs! Először is ne tegezz!" „Jó, de akkor te se engem!" A tanítónő később a tanáriban a könnyeit nyelve panaszkodik: ma ta­nítani egyszerűen képtelenség! A gyerekek szemtelenek, elkapatot­­tak, tiszteletlenek. Fegyelmezésükre egyszerűen nincs mód, az intőn, ró­­vón csak nevetnek, dacosak, csak hallgatnak, ha fölszólítja őket, van, aki annyira nem vesz részt az iskolai munkában, hogy osztályozhatatlan. Szomorú magyarországi statiszti­ka bizonyítja, hogy már az általános iskolák első osztályában évek óta a tanulók jelentős százaléka kudarcot vall és kénytelen osztályt ismételni. Ez más szóval azt jelenti, hogy ezek a gyerekek úgy találkoznak az isko­lával, tanulással, hogy e találkozás számára — gyakran egész életére ki­ható — vereséggel végződik. Ha mindehhez hozzászámítjuk, hogy a későbbi bukás csupán dra­maturgiai csúcspontja egy hosszan elhúzódó folyamatnak, az iskolai si­kertelenségek, beilleszkedési zava­rok személyiségromboló sorozatá­nak. érthető a pedagógusok és pszichológusok igyekezete, hogy ki­derítsék: vajon milyen okok húzód­nak meg az iskolai kudarcok hátte­rében? Ha a tanár „problémás" Dr. Eröss László e tárgyú tanul­mánykötetében arra a megállapítás­ra jut, hogy az iskolai kudarcok mö­gött rendszerint „genetikus és kör­nyezeti faktorok együttes nyomása áll'. Míg egy kedvező idegrendszeri alkat esetleg megküzdhet a környe­zeti nehézségekkel, valamint sze­rencsés iskolai, családi hatás is kor­rigálhatja az értelmi képességek ve­leszületett gyöngeségeit, az együt­tes negativ hatás azonban — egy­mást erősítve — rendszerint legyőz­hetetlen nehézségeket okoz. Az egyéni képességek a személyi­ségjegyek, valamint az iskolai, illetve családi hatás mellett szólni kell még atársadalmi-politikai viszonyok sze­repéről is. Első pillanatban talán nem világos az összefüggés az isko­lai kudarcokkal. íme egy magyaror­szági és egy külföldi példa az érthe­tőség kedvéért. A naptár 1943-at mutat, az elemi iskola II. osztályába új gyerek érke­zik. Schlezinger Jutka. A kislánnyal Vilma néni, a tanítónő mélységesen igazságtalan, kigúnyolja, megszé­gyeníti, az utolsó padba ülteti, rossz jegyeket ir be, a gyerek év végén bu­kásra áll. Az osztálytársak nem értik, miért gyűlöli Vilma néni ok nélkül a kislányt. Kicsik még ők is, a szót „an­tiszemitizmus" nem ismerik. Har­madiktól új tanítónő jön, aki bátorit­­ja. dicséri, szereti Jutkát. A gyerek máraz évben osztályelsö. Kiemelke­dő képességeit a későbbi évek is igazolták: végig a gimnáziumban is — eminens, suma cum laude diplo­mázik, ma osztályvezető főorvos egy gyermekklinikán. Ám Vilma nénit azóta sem tudta elfeledni. A másik példa napjaink Ameriká­ját idézi — a filmvásznon. Főszerep­lője egy fiatal zenetanár, akinek osz­tályában egy kábítószeres, fékezhe­­tetlen diákgaleri garázdálkodik. Egy társukat megölik, a tanár autóját föl­gyújtják, terhes feleségét megerő­szakolják. A rendőrség azonban te­hetetlen, mert a gaztettek elköveté­sekor sosem volt tanú. A szélsősé­ges, már-már horrornak ható film­ben a tanár maga vesz elégtételt, és sorra megöli bűnözővé züllött köz­­veszélyes diákjait. A filmnek kétség­kívül a vége a legdrámaibb. Megje­lenik egy felirat a képernyőn: „A most látott film valós történetet dol­goz fel. Szereplői is létező, illetve lé­tezett személyek. A zenetanárt — a bíróság bizonyíték híján fölmentet­te: a gyilkos diákgaleri elpusztításá­nak körülményeire ugyanis nem akadt tanú." Spock doktor átka A problematikus gyerek, vagy ahogy a pedagógusok nevezik, a „kudarcgyerek" ismérvei könnyen megfogalmazhatók: jócskán elma­rad az osztályátlagtól, nem képes haladni a tanterv előírt ritmusában. szétszórt, fegyelmezetlen, fáradé­kony, felelet közben összezavarodik, a sorozatos kudarc okozta dacreak­ció magatartását destruktívvá, olykor agresszívvá teszi. Ilyen esetben saj­nos egykönnyen előkerül az elsietett előítélet: a gyerek buta, talán eleve fogyatékos értelmű. Ez a megbé­lyegzés pedig nem hogy nem javítja, de sokkal inkább rontja az imént vá­zolt tünetcsoportot. Az okok felkutatása nem könnyű, hiszen minden egyes kudarcgyerek egyedi eset. Más és más örökölt személyiségjegyeket hordoz és más-más családdal bír. (A pedagó­gusok még örülhetnek, ha a negativ magatartás mögött csupán egy — a bevezetőben vázolt — „Spock dok­tor átka" gyerek húzódik meg! (Elsős tanító nénik a megmondhatói, mennyi gondot okoz a Spock doktor szellemében nevelt gyerek iskolába szoktatása. Sok modem fiatal szülő Pozitív módszer A problematikus „kudarcgyere­kek". éppen mert otthonról többnyi­re nem sok jót remélhetnek, minden esélyt az iskolától várhatnak. Para­dox helyzet ez, hiszen éppen az is­kola kudarcaik színhelye, szorongá­saik okozója. Legyünk őszinték, elég kevés ma az olyan ízig-vérig nevelő-pedagó­gus, akinek mindig „kéznél van" a humanizmusa, humorérzéke, társa­dalmi elkötelezettsége, és képes megalázó büntetések, kiabálások nélkül megértő szeretettel bánni a dacos, nyegle, gyakran szemtelenül agresszív, problémás „kudarc gye­rekekkel". Mindez pedig — valljuk be — elvárható volna tőle, csakúgy, mint ahogy például egy orvostól is elvárható, hogy maga ne váljék ag­a kudarcgyerekek? „meleg, megengedő" — módszer­rel, a tekintély elv teljes kikapcsolá­sával semmiben sem korlátozza gyermekét, nehogy annak fejlődő akarata sérülést szenvedjen. Ma­gyarán : mindent megenged neki. Az ‘így nevelt gyermek 7 éves korában képtelen megérteni: az iskolában miért kell alkalmazkodni a többiek­hez, miért kell a helyén ülni, miért nem szólhat közbe vagy éppen me­het haza. ha kedve tartja? A családi hátteret a vizsgálók más-más szempont szerint közelí­tik. Nyilván számít a lakáshelyzet is. Nehéz alaposan elmélyülten tanulni zajos nagy családban, ahol a pólyás testvér szüntelenül bömböl, az ideggyenge anya mindenért veszek­szik, az apa részegen randalíroz, a nővér bömbötteti a rádiót, miközben a nagyothalló nagypapa a nyugdíja­sok műsorát nézi a televízióban. A vizsgálatok során kiderült, hogy a legsúlyosabb formában kudarc­­gyerekek gyakran már 6—7 évesen érzelmileg elhagyatottá válnak. Nincs kihez kötödniök, feszültsége­iket antiszociális cselekedetekkel vezetik le. A 12—13 évesek olykor súlyos depresszióval küzdenek, fél­szegek, gyanakvók vagy éppen ag­resszívek, durvák, cinikusak. Mások szorongok, érdeklődésük csökken. A szülök rossz házassága súlyo­san személyiségromboló lehet a gyermekre, ám a válás — bár érzé­kenyebbé, bizalmatlanabbá, pesszi­mistábbá teszi őket — pedagógiai vonatkozásban avval a gyakorlati haszonnal is járhat, hogy kortársaik­nál jobban értik az élet nehézségeit, éréttebbek. resszivá, miközben egy agresszivi­tásban szenvedőt kezel. A kudarcgyerekeket nem könnyű szeretni, mert tisztelet a kivételnek — nem szeretetreméltóak. A go­rombaság, a szemtelenség, a ma­kacsság, a nemtörődömség már 7 éves korban sem rokonszenves tu­lajdonság. később még kevésbé az. A rossz jegyek, a bukás minden­képpen konfliktust okoznak a kör­nyezettel. A mai társadalmi megíté­lés szerint már egy bukás is füstbe­­menesztheti a továbbtanulási terve­ket. A bukott, az osztályt ismétlő diák valósággal megbélyegzett. Egyáltalán nem vigasz, hogy időről időre megírják: Edison megbukott fizikából. Sokat segíthet — az egyre na­gyobb forgalmú — nevelési tanács­adó, valamint a kötelező iskola­­érettségi vizsgálat. A túlkoros és a korrekciós osztályok is az ilyen pe­dagógiai értelemben vett „kemény diók" helyzetét hivatottak könnyíte­ni. A pedagógusok szerint a siker zá­loga az ösztönző-dicsérő megköze­lítés, az úgynevezett pozitív mód­szer. A sérült kudarcgyerekek eseté­ben sohasem azt kell nézni, miben gyönge, hanem azt, mi az, amiben nem marad el a többitől! Erről a biztos pontról kiindulva kell biztatni, dicsérni, ösztönözni. A gátlás, a da­cos feszültség, az ideges szorongás negatív emberi dolog. Kiegyenlíteni csak pozitívummal: szeretettel, bi­zalommal, támogatással lehet. BEDECS ÉVA FOTÓ: BOR2I LÁSZLÓ nő io

Next

/
Thumbnails
Contents