Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-10-27 / 44. szám

A földműves kötelessége, hogy a föld­ből kihozzon mindent, amit az adni képes — vallja Kovács Ferenc elnök cukorrépát fogunk szállítani. Ehhez 3—3 répafejelő, illetve kiszántó gépre, a szállításhoz 36 traktorra lesz szükség. Győzzük a munkát, csak a fejelőgéptől félek. Hazai gyártmány, tavaly vásárol­tuk. nagyon sok pénzbe került, mégis állandóan baj van vele. A répa szép nagy az idén, remélem, a cukortartalma is elég magas lesz. hisz minket aszerint fizetnek — mondja Voller Béla. a né­­metszőgyéni részleg vezetője, aki most itt irányítja a unkát. A dél-szlovákiai szövetkezetek közül egyre több veszi át a kukoricatermesz­tésben valamelyik bevált és nemzetkö­zileg is elismert magyarországi termesz­tési rendszer technológiáját. A rendsze­rek bevezetése szemléleti változást ho­zott. megteremtve az agrotechnológi­­ában is a valódi nagyüzemi termelés lehetőségét. Lényege, hogy nem vető­magot, növényvédőszert importálunk, hanem az egész termesztési rendszert. A nádudvari KITE-rendszer szlovákiai rendszer gazdája a szőgyéni efsz: 1 300 hektáron termesztenek itt kukoricát, fő­képp amerikai Pionír-hibrideket. A kukoricatáblát három óriási CLAAS- DOM IN ATOR 106 típusú kombájn tarolja. Ez a magyar motorral üzemelő nyugatnémet gyártmányú kombájn nagyon jó hatásfokkal, evés szem veszteséggel dolgozik. Munkáját javítja egy speciális szemveszteségmérő berendezés, melynek segítségével a kombájnos jobban ellenőrizheti saját nunkájának hatékonyságát. A kombáj­­lok a debreceni és a nádudvari tsz-ek ulajdonai. innen jöttek .legénységük­ül” együtt a szőgyénieknek segíteni. — Egy hete érkeztünk, azóta megál­­ás nélkül dolgozunk — mondja Fehér téla. a debreceni tsz kombájnosa. — ízövetkezetünknek 3 éve van megálla­­odása a szőgyéni efsz-szel. Amíg mi itt olgozunk. addig nálunk három teher­­utójuk segít a betakarításban. Általá­­an reggel 6-tól napszálltáig dolgo­zunk. A gépeket naponta rendbetesz­­szük, a hibákat magunk javítjuk, három itteni munkás segítségével. Alkatrésze­ket is hoztunk magunkkal, remélem, olyan komoly hiba, amit ne tudnánk elhárítani, nem adódik. Az egyik kombájn jelzi, hogy tartálya megtelt. A közelben várakozó teher­autó melléáll. s néhány másodperc múlva a rakodótérbe vastag sugárban ömlik az aranysárga kukoricaszem. * * * A szőlőhegyre délben érkezünk. A szüretelő asszonyok éppen ebédjüket fogyasztják. A szövetkezet konyhájáról kapják az ebédet nagy ételhordókban. Csodálkozom, hogy csak három férfit látok, mindig azt hittem, a szőlőter­mesztés férfimunka. — Á. dehogy, nem lehet itt annyi pénzt keresni, amiből egy családot el lehet tartani! Nem olyan nehéz munka ez, csak fárasztó. Meg sok türelem kell hozzá. Az idén nem túl jó a szőlő, sok fagykár érte. Aprók a fürtök. így ugyanazt a mennyiséget nagyobb terü­letről kell leszedni. Voltak itt segíteni diákok a bratislavai Komensky Egye­temről. jól dolgoztak, de még így is csak a felénél tartunk, nem tudom, győz­­zük-e majd — panaszkodik Homyák Ilona csoportvezető. — Kevés az asz­­szony. sokan inkább a háztájival foglalkoz­nak. Meg is értem őket. mert itt tél-nyár a szabadban dolgoznak, bármekkora is a hideg, a szőlőt metszeni kell. Bár a meleg ebédet, a munkaruhát, a napi ideszállítást a szövetkezet biztosítja, so­kan mondják, hogy szívesebben dolgoz­nának máshol. De itt a faluban nincsen semmilyen üzem. akinek meg kisgyere­ke van. nem tud bejárni Stúrovóba, müszakozni. — Régebben volt róla szó, hogy Bar­ton (Bruty) fióküzeme alakul a Teslá­nak, de nem lett belőle semmi, pedig milyen jó lenne — mondja Nágel Anna. Közben letelt az ebédszünet, az asszonyok felcihelődnek, vátja őket a munka. Bizony, van, akinek napi fá­rasztó munka a szüret, és nem olyan énekszós vigasság, mint azt a városi ember gyakran képzeli. A szőgyéni és a barti szövetkezet 1964-ben egyesült. Ma 940 tagjának biztosít munkát és megélhetést. Első hallásra nagyon sok ez, de sok a mun­ka. a feladat is. Hogyan győzik egyszer­re a terménybetakarítást, talajelőkészí­tést, vetést, erről már Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet elnöke beszél: — Nehéz úgy megszervezni a mun­kát, hogy minden menjen, ember is. gép is jusson mindenhova. Bár az utób­bi kisebb gond. gépekkel jól el vagyunk látva, több mint 100 traktorunk van . . . Több gondot okoz a munkaerőhiány. A fiatalok többsége ma már a szakmun­kásképzőben is leérettségizik, és érettsé­givel a zsebében már nem akar a földe­ken. vagy az állatokkal dolgozni. Je­lentkező van bőven, az irodaházra még nyugodtan építhetnék két emeletet, mert mindenki ott szeretne dolgozni. És főleg a női munkaerő nagyon kevés. Az állattenyésztésben még csak megma­radnak, ott reggel és este kell dolgozni, napközben elláthatják a háztartást, de a gyümölcsösben, a zöldségtermesztésben már nehezebben. Kifizetődőbb, ha ott­hon a fóliasátorban zöldséget termeszt, ott akkor dolgozik, amikor kedve és ideje van, és egy év alatt kétszer annyi belőle a jövedelme, mint nálunk lenne. Nyáron jönnek idénymunkára az iskolások, egyetemisták, de októberben ők már mással vannak elfoglalva. Évről évre nagy gond a répa kézi utánszedése. A szürettel egyidőben van, s mivel nincs annyi ember, hogy mindkettőt győzzük, a répa általában marad. Sok­szor hallom az asszonyoktól, hogy kel­lene valami kisüzem, de én azt tartom, munka van a földeken bőven, csak legyen, aki elvégezze. A parasztnak az a dolga, hogy kihozzon a földből min­dent. amit az adni tud. Meg tudunk mi itt szépen élni a földből meg az állatte­nyésztésből. Iparral foglalkozzanak ott, ahol nincs ilyen jó termőföld. Nálunk nincs fölös munkaerő, az ipar a mező­­gazdaságból vonná el az embereket. * * * A szőgyéni dombok mögött lassan araszolva lemegy a nap. A földek el­csendesednek, a munkás pihen, erőt gyűjt a másnapi munkához. Mert hol­nap újra szántani, vetni kell, hogy bősé­gesen kerüljön mindenki asztalára éle­km. CSÉFALVAY INGRID Az idén nehéz a szüret, aprószeműek a fürtök PRIKLFR LÁSZLÓ felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents