Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-10-27 / 44. szám
A földműves kötelessége, hogy a földből kihozzon mindent, amit az adni képes — vallja Kovács Ferenc elnök cukorrépát fogunk szállítani. Ehhez 3—3 répafejelő, illetve kiszántó gépre, a szállításhoz 36 traktorra lesz szükség. Győzzük a munkát, csak a fejelőgéptől félek. Hazai gyártmány, tavaly vásároltuk. nagyon sok pénzbe került, mégis állandóan baj van vele. A répa szép nagy az idén, remélem, a cukortartalma is elég magas lesz. hisz minket aszerint fizetnek — mondja Voller Béla. a németszőgyéni részleg vezetője, aki most itt irányítja a unkát. A dél-szlovákiai szövetkezetek közül egyre több veszi át a kukoricatermesztésben valamelyik bevált és nemzetközileg is elismert magyarországi termesztési rendszer technológiáját. A rendszerek bevezetése szemléleti változást hozott. megteremtve az agrotechnológiában is a valódi nagyüzemi termelés lehetőségét. Lényege, hogy nem vetőmagot, növényvédőszert importálunk, hanem az egész termesztési rendszert. A nádudvari KITE-rendszer szlovákiai rendszer gazdája a szőgyéni efsz: 1 300 hektáron termesztenek itt kukoricát, főképp amerikai Pionír-hibrideket. A kukoricatáblát három óriási CLAAS- DOM IN ATOR 106 típusú kombájn tarolja. Ez a magyar motorral üzemelő nyugatnémet gyártmányú kombájn nagyon jó hatásfokkal, evés szem veszteséggel dolgozik. Munkáját javítja egy speciális szemveszteségmérő berendezés, melynek segítségével a kombájnos jobban ellenőrizheti saját nunkájának hatékonyságát. A kombájlok a debreceni és a nádudvari tsz-ek ulajdonai. innen jöttek .legénységükül” együtt a szőgyénieknek segíteni. — Egy hete érkeztünk, azóta megálás nélkül dolgozunk — mondja Fehér téla. a debreceni tsz kombájnosa. — ízövetkezetünknek 3 éve van megállaodása a szőgyéni efsz-szel. Amíg mi itt olgozunk. addig nálunk három teherutójuk segít a betakarításban. Általáan reggel 6-tól napszálltáig dolgozunk. A gépeket naponta rendbeteszszük, a hibákat magunk javítjuk, három itteni munkás segítségével. Alkatrészeket is hoztunk magunkkal, remélem, olyan komoly hiba, amit ne tudnánk elhárítani, nem adódik. Az egyik kombájn jelzi, hogy tartálya megtelt. A közelben várakozó teherautó melléáll. s néhány másodperc múlva a rakodótérbe vastag sugárban ömlik az aranysárga kukoricaszem. * * * A szőlőhegyre délben érkezünk. A szüretelő asszonyok éppen ebédjüket fogyasztják. A szövetkezet konyhájáról kapják az ebédet nagy ételhordókban. Csodálkozom, hogy csak három férfit látok, mindig azt hittem, a szőlőtermesztés férfimunka. — Á. dehogy, nem lehet itt annyi pénzt keresni, amiből egy családot el lehet tartani! Nem olyan nehéz munka ez, csak fárasztó. Meg sok türelem kell hozzá. Az idén nem túl jó a szőlő, sok fagykár érte. Aprók a fürtök. így ugyanazt a mennyiséget nagyobb területről kell leszedni. Voltak itt segíteni diákok a bratislavai Komensky Egyetemről. jól dolgoztak, de még így is csak a felénél tartunk, nem tudom, győzzük-e majd — panaszkodik Homyák Ilona csoportvezető. — Kevés az aszszony. sokan inkább a háztájival foglalkoznak. Meg is értem őket. mert itt tél-nyár a szabadban dolgoznak, bármekkora is a hideg, a szőlőt metszeni kell. Bár a meleg ebédet, a munkaruhát, a napi ideszállítást a szövetkezet biztosítja, sokan mondják, hogy szívesebben dolgoznának máshol. De itt a faluban nincsen semmilyen üzem. akinek meg kisgyereke van. nem tud bejárni Stúrovóba, müszakozni. — Régebben volt róla szó, hogy Barton (Bruty) fióküzeme alakul a Teslának, de nem lett belőle semmi, pedig milyen jó lenne — mondja Nágel Anna. Közben letelt az ebédszünet, az asszonyok felcihelődnek, vátja őket a munka. Bizony, van, akinek napi fárasztó munka a szüret, és nem olyan énekszós vigasság, mint azt a városi ember gyakran képzeli. A szőgyéni és a barti szövetkezet 1964-ben egyesült. Ma 940 tagjának biztosít munkát és megélhetést. Első hallásra nagyon sok ez, de sok a munka. a feladat is. Hogyan győzik egyszerre a terménybetakarítást, talajelőkészítést, vetést, erről már Kovács Ferenc mérnök, a szövetkezet elnöke beszél: — Nehéz úgy megszervezni a munkát, hogy minden menjen, ember is. gép is jusson mindenhova. Bár az utóbbi kisebb gond. gépekkel jól el vagyunk látva, több mint 100 traktorunk van . . . Több gondot okoz a munkaerőhiány. A fiatalok többsége ma már a szakmunkásképzőben is leérettségizik, és érettségivel a zsebében már nem akar a földeken. vagy az állatokkal dolgozni. Jelentkező van bőven, az irodaházra még nyugodtan építhetnék két emeletet, mert mindenki ott szeretne dolgozni. És főleg a női munkaerő nagyon kevés. Az állattenyésztésben még csak megmaradnak, ott reggel és este kell dolgozni, napközben elláthatják a háztartást, de a gyümölcsösben, a zöldségtermesztésben már nehezebben. Kifizetődőbb, ha otthon a fóliasátorban zöldséget termeszt, ott akkor dolgozik, amikor kedve és ideje van, és egy év alatt kétszer annyi belőle a jövedelme, mint nálunk lenne. Nyáron jönnek idénymunkára az iskolások, egyetemisták, de októberben ők már mással vannak elfoglalva. Évről évre nagy gond a répa kézi utánszedése. A szürettel egyidőben van, s mivel nincs annyi ember, hogy mindkettőt győzzük, a répa általában marad. Sokszor hallom az asszonyoktól, hogy kellene valami kisüzem, de én azt tartom, munka van a földeken bőven, csak legyen, aki elvégezze. A parasztnak az a dolga, hogy kihozzon a földből mindent. amit az adni tud. Meg tudunk mi itt szépen élni a földből meg az állattenyésztésből. Iparral foglalkozzanak ott, ahol nincs ilyen jó termőföld. Nálunk nincs fölös munkaerő, az ipar a mezőgazdaságból vonná el az embereket. * * * A szőgyéni dombok mögött lassan araszolva lemegy a nap. A földek elcsendesednek, a munkás pihen, erőt gyűjt a másnapi munkához. Mert holnap újra szántani, vetni kell, hogy bőségesen kerüljön mindenki asztalára élekm. CSÉFALVAY INGRID Az idén nehéz a szüret, aprószeműek a fürtök PRIKLFR LÁSZLÓ felvételei