Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-10-13 / 42. szám
TÁJOLÓ KALENDÁRIUM 1827. október 14-én született Zichy Mihály mag\ar festőművész, grafikus. 1897. október 15-én született Hja llf szovjet iró. 1862. október 18-án született Mihail l'cisz ilje vies Nyesztyerov szovjet festőművész. 1917. október 19-én született Alekszander VaszUjevics Szidorenko szovjet tudós. KÖNYV Gyimesi csángó mondák A csángók ízes nyelvéről mondja az ajánló: „A nyelvi-stilisztikai archaizmus és az élőszó mesés szépsége adja eredeti nyelvüket. így csak olyan emberek tudnak történeteket mondani, akiknél az irásnak-olvasásnak nincs, vagy alig van jelentősége, ahol a költészet elsősorban a szájhagyományban él. Ók azok. akik a hagyományos mondakincset vagy akár a mindennapi étet legközönségesebb eseményeit is ily szépen, megszerkesztetten mondják el olyan módon, hogy úgy érezzük, minden szó, minden jelző a legtökéletesebb, az egyetlen lehetséges kifejezés.” Ezekkel a szavakkal jellemzi a fülszövegben Dömötör Tekla néprajzkutató a tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt szerző, Salamon Aniljó posztumusz kötetét, amelynek anyagát a szakmailag felkészült, lelkes és fiatal Mohay Tamás, a Néprajzi Múzeum munkatársa válogatta és szerkesztette. Salamon Anikó Dömötör Tekla egyik tanítványa volt az ELTE-en; a felszabadulás évében, a Sepsiszentgyörgy melletti Rétyen született, ugyanott temették el 1981-ben. A gyűjtemény az egyik legarchaikusabb magyar nyelvű népcsoport, a gyimesi csángók mondáit, legendáit, ráolvasásait, imáit tartalmazza. Ott, ahol Salamon Anikó végezte népköltészeti gyűjtését, még mindenkinek megvan a maga „keserves" dallama és szövege, melyet saját sorsának megfelelően alakit. Egy-egy keserves éneket a falu közössége az énekes „tulajdonának" tart. A Kriterion gondozásában Salamon Anikónak 1979-ben önálló kötete jelent meg, az „így teltek hónapok, évek", mely öt idős ember életrajzát tartalmazza és a magyar szociográfiai irodalom egyik tragikus hangvételű terméke: az éhezés, betegség, osztálykülönbség, intézményesített zsarnokság, iskolázatlanság, szolgaiság, otthontalanság, szerencsétlenség korhű képét vetíti elénk. Ezek az emberek őrizték meg azt a gazdag és értékes folklóranyagot a magyar tudományosság számára, mely ma felmérhetetlen értékével gazdagítja önismeretünket. A szóban forgó kötet huszonhét eredetmondát, tizennégy történeti mondát, száz hiedelemmondát tartalmaz. Ezt követik a sorsmondák, halál-halott elbeszélések, a gonosz szellem, ördög, üdére hiedelemkor, valamint e természetfeletti tulajdonságokkal „rendelkező" személyek és cselekedeteik. majd a boszorkány-, halottlátó-, tudós molnár-, forgószél-, rontás-, gyógyitástörténetek stb. A természeti démonok, mitikus állatok, kincsmondák zárják a hiedelemmondakört. A legendák, vallásos tárgyú elbeszélések, példázatok fejezetét a ráolvasások különböző formái követik: így az igézés, ónöntés, betegségek gyógyítása, majd a Nap, Hold, Szivárvány köszöntése. A hetedik, záró rész tartalmazza az imákat, a verses legendákat. A kötetet Mohay Tamás kimerítő jegyzetei, az adatközlők mutatója, szójegyzék és ajánlott irodalom zárja. A válogatás a Helikon Kiadó gondozásában jelent meg. s megrendelhető a Prágai Magyar Kultúrában. D. Varga László Az eastwicki boszorkányok John Updike legújabb regényében a tőle olyannyira megszokott finomsággal — és részletezéssel — vizsgálja az emberi lelket. Pontosabban fogalmazva: ezúttal három fiatal. többgyermekes, elvált asszonyét. A mai intellektuális amerikai próza képviselőiének, úgy tűnik, felettébb egyszerű a mondandója ezzel a regényével. De Göncz Árpád, a mű fordítója, az iró kiváló ismerője is megjegyzi: ......Ennyi Updike regényének lényegi mon dandója. Sovány. Sovány? Attól függ, hogyan mondja el valaki. Updike mosolygósfrivolan; a témát a hétköznap szintjéről fél kézzel a boszorkánymítosz — festett — egére fölhajitva. S ez, ha jól meggondoljuk, nem is olyan könnyű — erre akkor jön rá az olvasó, ha a fejére visszahulló „mondanivalót", két kézzel, sikerül elkapnia." Updike a szó szoros értelmében ismeri a regény főhőseire vonatkoztatott élettőredékeket, kitűnő jellemábrázoló. Kedvelt témáit — a család, a magánélet, a boldogság keresésének problémái — most sem hagyta cserben. Eddig megjelent műveinek hősei többnyire New England-iak, szülőföldjének lakói. Nincs'ez másképpen ezen alkotásában sem. E regényből is egyértelműen kitűnik, milyen jól ismeri szülőföldjének embereit, az ottani szokásokat, az életmódot — de legfőképp (s éppen ezáltal egyik legnagyobb egyénisége a huszadik század irodalmának): az életet. Hiszen a jellemábrázolást, a lélekelemzést igy megtanulni nem lehet. Azt — ilyen szinten — tudni kell. „Az eastwicki boszorkányok" című regény 1986-ban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában, az Európa-Zsebkönyvek sorozatban, s könyvesboltjainkban is megvásárolható. Susla Béla KIÁLLÍTÁS A Tmka-életmű Csaknem egyidöben a Nemzetközi Gyermekkönyv-illusztráció Biennáléval, egy másik nagyszabású művészeti bemutató is kezdetét vette Bratislavában. Szeptember elejétől a Szlovák Nemzeti Galéria ad otthont a csehszlovák bábművészet nagy alakja, Jifí Tmka államdíjas művész életművének. Tmka a bábjátszásnak volt utánozhatatlan mestere. de ismert mint kiváló rajzfilmrendező, grafikus és gyermekkönyv-illusztrátor is. Nem egy rajzfilmjével aratott világsikert, és meseillusztrációi, díszlettervei is nemzetközi elismerést arattak. Trnkának a bábozás iránti érdeklődése és kivételes rajztehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Tízévesen egyedül készített bábokat a plzeni Jozef Skupa vezette bábszínháznak. Tanulmányait a Prágai Képzőművészeti Szakközépiskolában végezte. 1931-ben vett részt először Prágában nemzetközi bábkiállításon, és nemsokára saját — igaz, csak fél évig működő — bábszínházában mutatta be, első, saját rendezésű és kivitelezésű darabját. Csalódottan kellett tudomásul vennie, hogy művészete nem vonzza eléggé a közönséget. S úgy tűnt, egy időre hátat fordít a bábozásnak. Ekkor főképp illusztrálással, díszlettervezéssel foglalkozott. A prágai Nemzeti Színház számos darabjához készített színpadképet. Mivel tökéletesen ismerte a bábok mozgástechnikáját — ezt felhasználva —, új, egyéni módon tudta megközelíteni az illusztrátori munkát, rajzai-alakjai érzelemdúsak, bájosak, igazi mesebeli hangulatot idéznek. Legérettebb alkotásai Frantisek Hrubín, a Grimm-testvérek, Vítézslav Nezval. Jozef Horák és H. Ch. Andersen könyveihez készültek. Mint meseillusztrátor elnyerte a H. Ch. Andersen-dijat is. A negyvenes években gyakran állt Tmka a festöállvány mögött, főleg portrékat és tájképeket festett, klasszicista-realista stílusban. 1945 után már aktív rajzfilmrendező volt, stílusa azonban merőben eltért az akkor divatos Walt Disney-iskoláétól. Költői meglátása, képzőmüvészi egyénisége új szakaszt nyitott rajzfilm-művészetünkben. Megszületett a rajzfilmművészet cseh iskolája. Ezzel egyidejűleg nagy figyelmet fordított a bábművészeire is. Megszületett Spalíéek figurája, Bajaja hercege és a többi közismert Tmka-figura. Témáit a nép életéből, a cseh mitológiából, a világirodalom nagy alkotásaiból s az öt körülvevő mindennapi életből merítette. A Jirí Tmka életművét bemutató kiállítás bepillantást nyújt a látogatónak nemcsak a művész bábszínházi munkásságába — felvonultatva legismertebb bábfiguráit, melyeknek egy része az örökösök és rokonok jóvoltából először került közönség elé —, hanem megismerkedhetünk könyvillusztrációival, színpad- és kosztümterveivel, festményeivel, grafikáival és kisplasztikáival is. Langstein Erzsébet HANGLEMEZ YO-YO BAND A rádióból, televízióból és a cseh előadók koncertfellépéseiből arra következtethetünk, hogy a cseh rockélet gazdagabb, sokrétűbb, mint a szlovák. A Pánton lemezkiadó is ennek érdekében tevékenykedik: elsősorban a kezdő, tehetséges fiatal zenekarokat és szólistákat karolja fel, hogy dalaik eljussanak a közönséghez. A szlovák Midi együtteshez, illetve Robo Grigorovhoz hasonlóan a prágai YO-YO BAND zenei stílusának a reggae-t választotta. Tagjai: Vladimír Tesarík (ének, billentyűsök). Richard Tesarík (ének) és Miroslav Linliart (ének, gitár); a lemezfelvételhez néhány vendégzenészt hívtak (Ondfej Konrád — szájharmonika; Imran Zangi AI Karim — konga; Roman Kuba — fúvóshangszerek). Közösen annyira vidám hangulatú „napfényzenét" hoztak össze, hogy a befutott „profik" is meghallgathatnának egy-két szerzeményt a lemezről. A YO-YO BAND muzsikusai nem másolnak, ismerik a reggae minden fortélyát, szinte a vérükké vált ez a stílus, így már első hallásra nyilvánvaló dalaik eredetisége. Pedig egyikük sem született és nem is él a stílus „hazájában", mégis magas szinten művelik, s ami a legfontosabb: tisztelik a hagyományokat. Mindegyik dal sajátos, minden szerzeményben fontos szerephez jut a szintetizátor és az elektronikus dob. Dalszövegeik a városi élettel foglalkoznak, kicsit furcsán illeszkednek a zenei anyaghoz, de van bennük fantázia, s exkluzívvá teszik a szerzeményeket. A szövegírók: Miroslav Linhart, Martin Miler. Richard Tesarík, Boris Hlavácek és Ivan Hlas. Hétköznapi tartalmú szövegeik a zenével együtt ünnepélyesen szólnak. Talán azért, mert új együttest avatunk? Vagy azért, mert a jó könnyűzenében még 1987-ben sem igen válogathatunk? Koller Sándor SZÍNHÁZ A komáromi Magyar Területi Színház műsorterve : október 13. (kedd) — Kassa (Kosice) — Fácia Negra — 19.00 október 14. (szerda) — Kassa — Fácia Negra — 19.00 október 15. (csütörtök) — Kassa — Fácia Negra — 19.00 október 16. (péntek) — Rimaszombat (Rim. Sobota) — Fácia Negra — 19.00 október 17. (szombat) — Fülek (FiCakovo) — Fácia Negra — 19.00
