Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-10-13 / 42. szám
A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete többek között azt a célt követi, hogy tovább fokozza az egységes földműves-szövetkezetek — a közös vállalatok és a szövetkezeti társulások — tagjainak kezdeményezését és érdekeltségét, s a munkatermelékenységnek és a termelés hatékonyságának gyorsabb növekedése érdekében ösztönözze a szövetkezeteket a kínálkozó fejlesztési lehetőségek kihasználására. Hogyan látja ezt a gyakorlatban GDOVIN ERZSÉBET mérnök, az ud varnoki (Dvorníky na Ostrove) egységes földműves-szövetkezet elnöke, az SZNSZ dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járási bizottságának elnöke? — Mi már az utóbbi három évben — amióta ennek a szövetkezetnek az élén állok — egy intenzív gazdálkodási terv szerint dolgozunk. Ennek eredményeként a három évvel ezelőtti 21 millió koronás össztermelés 32 millióra emelkedett. Minden erőnkkel intenzív gazdálkodásra törekszünk, de rengeteg nehézségbe ütközünk. A bürokratikus ügyintézés lépten-nyomon nehezíti munkánkat, holott ez elkerülhető lenne. Például: négy-öt hónapig tart. amíg egy tervdokumentációt jóváhagynak, amíg az építkezési engedélyt megkapjuk. Miért hiányzik itt az önállóság, a rugalmasság? A gépek vásárlása már egyszerűbb, mint egy építkezési beruházás. nincs korlátozva, mert rájöttek, hogy ügyis csak azok vásárolhatnak, akiknek pénzük van rá, és csak azt a gépet, amely kapható. Sajnos, ezekkel az égető problémákkal a törvényjavaslat nem foglalkozik .. . — A törvénytervezet leszögezi, hogy ezentúl minden szövetkezet önállóan gazdálkodik. viselnie kell az ezzel járó kockázatot. és gazdasági eredményeitől függ, hogy mennyi lesz a szövetkezeti tagok jövedelme. — Igenám, csakhogy a mezőgazdasági termelésből így nem tudunk megélni. Igaz ugyan, hogy ma már csak két előirányzott mutatónk van — a hús és a gabortanemüek mennyiségét írják elő —, mégsem lehetünk elégedettek. Ugyanis nincs összhang a két mutató között. Az állami alapokba való terményeladás meghatározásakor az 1988-as évre a gabonanemüeknél egységesen minden szövetkezetnél 41,9 százalékot írtak elő. nem vették figyelembe az állatállomány sűrűségét, pedig ha eladjuk az előirányzott gabonamennyiséget, nem marad annyi takarmányunk, amennyiből a tervezett húsmennyiséget is elő tudjuk állítani. A hiányzó takarmánymennyiséget az állami alapokból kell megvásárolnunk, és félő, hogy majd tonnánként 440 korona felárat fizetünk érte. ezzel viszont lényegesen növekednek a költségeink. A háromévi átlagos gabonatermésből — amit évente tervezünk — kiindulva kiszámítottuk, hogy a két mutató teljesítéséhez a felár alkalmazásával a mi esetünkben 500 ezer korona a többletköltség, ami jócskán csökkentené a nyereségünket, és természetesen befolyásolná a beruházásra fordítható pénzösszeget, valamint a többi alap feltöltését is. Számunkra ilyen föltételek mellett előnyős lenne az állatállomány csökkentése — jelenleg 100 hektár mezőgazdasági területre 125 darab szarvasmarha jut és 1 ha mezőgazdasági területre számítva 621 kg húst adunk az állami alapba —, de kérdem én: ki termelné ki a húst, a tejet, ha mi így gondolkoznánk?! — A törvénytervezetben milyen előnyöket lát a szövetkezet számára? — A munkajog és a szövetkezet vagyonának védelme terén a törvényjavaslat konkretizálja és egyszerűsiti az eljárásokat. Nagyobb teret nyújt a rend és a fegyelem megszilárdítására. Ugyanakkor nem ad teljes képét arról, hogy az egyes rendeletek és előírások megszüntetésével milyen előírások lépnek majd érvénybe és ezek milyen hatással lesznek a szövetkezet pénzügyi gazdálkodására. Az már közismert, hogy a földadó az eddiginek a háromszorosára emelkedik, holott mi már eddig is a legmagasabb kategóriába tartoztunk. Ugyanakkor az állóeszközökből történő adóelvonás is érvénybe lép, ami eddig nem volt. Ez szintén lényegesen csökkenti a nyereséget. A béradó is növekedik, ami főleg azoknak az üzemeknek a helyzetét nehezíti, amelyek csupán mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Tehát a szövetkezet kiadásai növekednek, míg a másik oldalon nem tudjuk, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának változása hogyan befolyásolja majd bevételeinket. Az egészből az érezhető, hogy nehezedik azon üzemek sorsa, amelyek csupán a mezőgazdasági termékek előállításából akarnak megélni. Pedig a szövetkezeteknek a mezőgazdasági termelés lenne a feladata, nem pedig az ipari termékek előállítása, amihez lényegében nincs is megteremtve a kellő feltétel. A gépipar, a vegyipar teremtse meg a hatékony mezőgazdasági termelés feltételeit, nyújtson megfelelő szolgáltatásokat. Ezen a téren ugyanis még nagyon sokkal adósak nekünk! Például: egy félmillió koronás gépre csak féléves a jótállás, de egy száz koronába sem kerülő hajsütővasra egy év! Milyen arányérzék szerint?! Említhetném a vegyszereket is, melyekből soha sincs elég, a megelőző védelemről már nem is beszélve. Ugyanez a helyzet az építőanyaggal: nincs tégla, cement, így nem lehet előbbre jutni. A szállítói-megrendelő kapcsolatokra vonatkozó. idén érvénybe lépő új rendeletnél is az egyoldalúság domborodik ki. Senki sem veszi figyelembe a mezőgazdasági termelés jellegét és feltételeit. Például: a tejfelvásárláskor büntetést fizet, aki a terv 97 százalékánál kevesebb vagy 102 százalékánál több tejet ad el havonta. Pedig a tehén nem gép, amit tetszés szerint szabályozhatunk, hanem biológiai lény, amely reagál mindennemű külső hatásra ... Azok a ftéldák, amelyeket eddig említettem, azt bizonyítják, hogy a javasolt közgazdasági szabályozók érvényesítésével még jobban megnehezedne azon mezőgazdasági üzemek sorsa, amelyek csupán mezőgazdasági termékek előállításával foglalkoznak. Sőt. odáig juthatnak — amit a törvényjavaslat nagyon is kihangsúlyoz —, hogy fölszámolásra kerülhetnek. — A törvénytervezet szerint a szövetkezet nem fordíthat több eszközt a javadalmazásra. mint amennyit maga megteremtett. és a tag csak olyan összeget kaphat, amely megfelel a források képzéséhez való hozzájárulásának. Hogyan érvényesülne majd ez a gyakorlatban? — Abban az esetben, ha emelkednek a költségek — márpedig az előzőekben elmondottak erre utalnak —, csökken a nyereség, amely természetesen a béralap csökkentését is jelenti. Ez a kérdés még az olyan üzemekben is komoly gondot jelenthet, ahol az egy dolgozóra eső munkatermelékenység 200 ezer korona, mint nálunk. Megfontolt és felelősségteljes döntést igényel, változtatást: Nagyobb önállóságot, több kezdeményezést olyan termelési szerkezetet kell kialakítanunk, hogy dolgozóink is megtalálják számításukat. — A törvényjavaslat érteimében a szövetkezet elnöke az eddiginél nagyobb jogkört kap, nagyobb hatáskört kapnak az alapvető szervezeti egységek vezetői is. — Nálunk már az elmúlt időszakban is érvényesült az irányítás kollektiv jellege, amely nem zárja ki az elnök egyedüli felelősségét. Koncepciós irányításunk helyességét eredményeink bizonyítják. Az egyes ágazatok vezetőinél a jövőben nemcsak a feladatkör szélesítésére kerül sor, hanem jogkörük bővítésére is. Mindez természetesen megkívánja a vezetők politikai és szakmai felkészültségét. Mi az egyes ágazati vezetők megválasztásakor már eddig is ebből indultunk ki. — A törvényjavaslat a tagok munkaviszonyára vonatkozó változásokkal is számol, például sor kerül próbaidő bevezetésére a tagság keletkezésekor, a tagok alapvető jogainak és kötelességeinek törvény általi meghatározására stb. Önök számára ez hoz valami újat? — Mi már eddig is eléggé demokratikusan jártunk el a tagfelvételnél, éltünk a határidőhöz kötött próbaidővel, mégis, még a legnagyobb megfontoltság mellett is előfordul. hogy nem mindenki hajlandó beilleszkedni a gyors ütemű termelésbe. Hiányosságot látok a diákok iskolai felkészültségében — túlságosan idealizálják a mezőgazdasági termelést, hiányos a munkára való felkészültségük, figyelmen kívül hagyják a mezőgazdasági termelés jellegét, amit nem lehet napi nyolc órához kötni. A termelés további hatékonyságának növelése érdekében a szaktanintézetek tanulóinak nagyobb teret kell nyújtani a gyakorlati oktatáshoz. A munkáskáderokat is igényesebben kellene kiválasztani. és a kádervéleménybe csak az igazat szabadna írni. Az eddigi tapasztalatok ugyanis arra vallnak, hogy nem minden esetben kiséri a dolgozót valóságnak megfelelő káderanyag, ami nagyon hamar kiderül. De ezzel a rossz dolgozónak már lehetőséget nyújtottunk a gyakori munkahelycserére, ami sehol sem válhat a termelés javára. — A jövőben a szövetkezet szerveit — köztük az elnököt is — titkos szavazással választják. — A titkos szavazást helyesnek tartom, természetesen, nagy súlyt fektetve a jelölt kiválasztására, politikai és szakmai felkészültségének tekintetbe vételére, mindemellett nem lebecsülve a javasolt egyéni tulajdonságait sem. H. ZSEBIK SAROLTA A 40. HÉT ESEMÉNYEIBŐL Prágában befejeződött a Szocialista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusának tanácskozása, amely a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítéséért, a fiatal nemzedék boldog életéért jelszó jegyében zajlott. A tanácskozáson részt vett a CSKP és a Nemzeti Front KB, valamint a szövetségi kormány küldöttsége Gustáv Húsúk, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök vezetésével. „A fiatal nemzedék nevelését az egyik legfontosabb feladatnak tekintjük. A fiatalokat számos tényező formálja és nem mindig mindegyik hat jó irányban. Mint valamennyien tudjuk, a fiatalok nézeteit és álláspontjukat nemcsak pozitív, hanem negatív példák alapján is formálják, akár a közömbösségről beszélünk, akár más dolgokról, amelyekkel a mindennapi életben találkoznak. Ezért a szocializmustól idegen jelenségek, a spekuláció és a tisztességgel való visszaélés elleni határozott harcnak a fiatalok nevelése szempontjából mérhetetlen jelentősége van. A fiatalokban is erősíteni kell annak tudatát hogy a siker a becsületes munkától és a tudástól függ. Ez azt is megköveteli, hogy határozottan megszabaduljunk a különféle deformáló hatásoktól, a protekcionizmustól a képmutatástól és az ügyeskedéstől" — mondotta felszólalásában többek között Gustáv Husák. A SZISZ IV. kongresszusa a záródokumentumok és a CSKP Központi Bizottságának küldött levél jóváhagyásával fejezte be tanácskozását. A SZISZ KB új elnöke Vasil Mohorita lett. • A duklai hadművelet 43. évfordulója és a Csehszlovák Néphadsereg napja alkalmából koszorúzás! ünnepséget tartottak a Duklai-hágónál és a szovjet hadsereg emlékművénél. A Csehszlovák Néphadsereg küldöttségét Milán Václavík hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter vezette. (nŐ3)
