Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-27 / 5. szám
A 3. HÉT ESEMÉNYEI A háromnapos hétvége utolsó napján rendkívüli időjárás tört be az országba. Hétfőn hajnalban hiába kémleltünk ki az ablakon, hogyan fogunk eljutni munkahelyre, iskolába, a kérdés megválaszolatlan maradt. A zord időjárás beleszólt hétköznapjaink rendjébe, de az életet, a munkát nem tudta megbénítani. Összefogott az ország népe, hogy becsületes helytállással, sokszor emberfeletti munkával mozgásban tartsa a főváros és a vidék vérkeringését. A hófúvások akadályozták a személy- és teherszállítást, a tömegközlekedést, az élelmiszer-ellátást. A mostoha időjárással szemben bevetettek minden gépi eszközt, és segítettek a Csehszlovák Hadsereg tagjai is. Az energiaipar dolgozói is megküzdöttek a nehézségekkel anélkül, hogy korlátozni kellett volna az energiafogyasztást. A szélsőségesen kedvezőtlen időjárásra való tekintettel, amely az előrejelzések szerint további veszélyekkel fenyeget, rendkívüli ülést tartott az SZSZK kormánya, és rendkívüli intézkedéseket fogadott el. Utasította az érintett tárcákat és a hozzájuk tartozó szervezeteket, hogy anyagi eszközökkel, gépekkel és munkaerővel sokoldalúan segítsék a nemzeti bizottságokat a még megoldatlan problémák leküzdésében, hogy a tervfeladatok teljesítését semmi se gátolja. A szlovák kormány a központi párt- és az illetékes szövetségi szervekkel, valamint a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságával konzultálva azzal a felhívással fordult minden állampolgárhoz, társadalmi szervezethez és az ifjúsághoz, hogy aktívan és a helyzet komolyságának teljes megértésével kapcsolódjanak be az előállott helyzet, főleg a helyi üzemzavarok következményeinek szervezett megszüntetésébe és a nemzeti bizottságok által szervezett akciókba, mert csak fegyelmezettséggel, saját és az egész társadalom érdekében kifejtett segítséggel leszünk képesek megszüntetni a rendkívüli állapotot. A felhívás kedvező visszhangra talált. Az SZLKP KB Elnökségének tagját, az SZLKP KB első titkárát, Jozef Lenártot, (a felvétel bal szélén) a bratislavai nagyállomás vezető dolgozói tájékoztatják a hóvihar okozta gondok elhárításáról Az Agrostav dolgozói a gyalogosoknak készítenek utat a Mihály-kapu utcában A CSTK felvételei A haladás záloga Összefogással többre megy az ember. Régen megállapított igazság ez, ma sem vesztett értékéből. Ha összefog a család, a rokonság, olyan dolgokra képes, amelyeket egy személy aligha tudna megvalósítani. Vegyük csak példának a házépítést. A testvér kőműves, a sógor vízvezetékszerelő, a koma a villanyhoz ért, a szomszéd az ácsmunkához, az egyik autót vezet, a másik motort javít, mindehhez kell még egy ügyes szervező, és a ház úgy felépül, hogy észre sem veszik. Mennyi gondja-baja van viszont annak, akinek minden mesterembert hajszolnia, keresgélnie kell, rimánkodni neki, jól megfizetni, csak hajlandó legyen egyáltalán eljönni! Az összefogásban az erő, mindig is azok a családok voltak az erősek, szilárdak, amelyekben nagy volt az összetartás, 'egymás kölcsönös segítése. Erre az alapgondolatra építettek 1949 januárjában a szocialista országok közös nemzetközi szervezetük a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakításakor is. A kitűzött cél az volt, hogy egymás segítségén kívül a szocialista közösség államai sokoldalúan támogatják az új, igazságos és független társadalmi és gazdásági rendért küzdő és a gyarmati elnyomásból felszabadult országokat is. • A KGST létrehozása a háború utáni években lehetővé tette a háborús károk gyors felszámolását, az iparosítás és a gazdasági fejlődés meggyorsítását. Életképessége évről évre szembetűnőbbé vált, s ma már a világ egyik legnagyobb gazdasági szervezete. A szocialista gazdaság előtt kezdettől fogva alapvető stratégiai feladatként áll — ésszerű munkamegosztás és gazdasági összefogás útján — a tagállamok gyors ütemű és hatékony fejlődésének elősegítése. A tudományos-műszaki forradalom korszakában ugyanis egyetlen ország sem fejlődhet egymagában. Minden állam igyekszik azokat a gazdasági ágakat fejleszteni s a temérdek árufajta közül azokat termelni, amelyekhez a legjobb adottsággal rendelkezik. E termékeket exportálja más országokba, ahonnan viszont beszerzi a szükséges gépeket, nyersanyagokat, fogyasztási cikkeket stb. A szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi a termelés szakosítását, a kölcsönös és sokoldalú együttműködést, és pedig úgy, hogy külön-külön minden ország és az egész KGST számára előnyös legyen. Az elmúlt harminchét év alatt az együttműködés nyomán számos eredmény született. A közös beruházások közül csupán a „Barátság" kőolajvezetéket, az orenburgi „Szövetség" gázkomplexumot, a „Béke" egyesített energiarendszert, a Vinnyica-AI- bertirsa közötti villamos távvezetéket, a „Progress" gázvezeték építését említem, amelyeket összefogás nélkül nem lehetett volna létrehozni. A Szovjetunió az energia- és fűtőanyag-szükséglet, valamint a nyersanyagok biztosításában az évek folyamán pótolhatatlan szerepet töltött be. Ám az energiahordozók és a nyersanyagok bányászásának föltételei, költségei időközben a Szovjetunióban is lényegesen megváltoztak. A gazdasági helyzet alakulása oda vezet, hogy a szocialista országok a jövőben már nem fogadhatnak el a Szovjetuniótól olyan önzetlen segítséget, amilyet az évtizedek során kaptak. A Szovjetunióban az utóbbi időben végbemenő nagyszabású reformok alapvető változásokat hoznak a KGST működésében is, a tagországok vállalatainak egymás közötti kapcsolatában, s új együttműködési formák kialakításához vezetnek. Mert ahogy a KGST-nek a múlt év novemberében Bukarestben megtartott 42. ülésszakán is megállapították, a harminchét évvel ezelőtt meghatározott alapszabályokat az időközben végbemenő fejlődés miatt módosítani kell. Már nem elég az egyes országok közötti árucsere, az ésszerűség, hatékonyság érdekében az üzemek együttműködésére van szükség. Eddig például kész autóbuszokat, villamosokat, autókat szállítottunk egyik országból a másikba. Hosszú vasúti szerelvényeken, drága költségen, holott gazdaságosabb lett volna alkatrészekben szállítani és a megrendelő országban szerelni össze. A tagországok tervező bizottságainak mielőbbi feladata tehát, hogy koordinálják az ötéves terveket, s gyorsítsák az üzemek közötti együttműködés megvalósulását. Csehszlovákiában 76 vállalatot jelöltek ki ilyennemű együttműködésre, ebből 16-ban már a feladatokat is meghatározták. Közülük a Stará Turá-i Chiranát például a művesék és fogköszörűgépek előállításával, a Slovakofarmot a vitaminprogram kidolgozásával bízták meg. A KGST komplex programjának megvalósításába egész kutatóintézeteket — nálunk például orvosbiológiait, számítástechnikait, állattenyésztésit — vontak be, továbbá vezérigazgatóságok — pl. a Liko, a Slovchémia — kaptak határozott feladatokat. Az új, korszerű együttműködési formák megkövetelik, hogy a KGST dokumentumai a jövőben még inkább túllépjenek a tények rögzítésén. Sürgősen cselekedetekre, a kölcsönös előnyök céltudatosabb kihasználására, a tudományos-műszaki haladás kétezerig szóló komplex programjának megvalósítására van szükség. Fontos, hogy minél előbb sor kerüljön a munkastílus formális, bürokratikus elemeinek kiküszöbölésére is. Minden országban gondosabban elő kell készíteni a döntéseket, tisztázva a végrehajtás feltételeit és a biztosítékok megteremtését. Lényeges a tervszerűség és a kölcsönös kötelezettségvállalások pontos teljesítése, mert ennek hiánya eddig nagyon sok esetben bonyodalmat, az együttműködés hátráltatását okozta. Ezek a követelmények bekerültek a bukaresti ülés záróközleményébe is, hangsúlyozva, hogy az egymásnak tett vállalások pontos teljesítése és a magas színvonalú termékek szállítása nélkül nem lehet hosszú távú, stabil kapcsolatokat kiépíteni. Mert a jövőben már egyik szocialista ország sem lesz hajlandó hónapokig várni a beígért alkatrészre, vagy rossz minőségű, elavult árut átvenni csupán azért, hogy „segítse" a másikat. Minden országnak érdeke, hogy élenjáró eljárásokat, gépeket, berendezéseket vásároljon, pontosan szállító vállalatokkal dolgozzon. Tehát ezentúl már a segítségnyújtást is új fogalomként kell értelmezni, s ezen belül törekedni, hogy az valóban mindkét fél előnyére szolgáljon. Cáfolhatatlan tény, hogy a világgazdasági helyzet a KGST tagállamainak gazdálkodására is hatással van. A fejlődéssel, haladással lépést kell tartanunk, s ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a KGST keretében is új formákban, az adott követelményeknek megfelelően cselekszünk. H. ZSEBIK SAROLTA (nős)
