Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-15 / 38. szám
Mindenkit érdekel PÁSZTOR ISTVÁN mérnökkel, a komáromi (Komárno) Steiner Gábor hajógyár gazdasági igazgatóhelyettesével, a gazdasági mechanizmus átalakításával foglalkozó vállalati munkabizottság elnökével a dolgozók körében augusztusban megvitatott vállalati törvénytervezetről beszélgetünk. A 36. HÉT ESEMÉNYEIBŐL • Grósz Károly magyar miniszterelnök meghívására baráti munkalátogatást tett Budapesten Lubomír Strougal, a szövetségi kormány elnöke. A kormányfői tárgyalásokon részletesen elemezték a kétoldali együttműködés jelenlegi állását és fejlesztésének lehetőségeit. A csehszlovák kormányfőt BCfifJapestre elkísérte Pavol Hrivnák, a szövetségi kormány alelnöke, Jaromír Johanes, a külügyminiszter első helyettese, Václav Urban, az Állami Tervbizottság elnökhelyettese és Ján Stracár külkereskedelmi miniszterhelyettes. Lubomír Strougalt fogadta Kádár János, az MSZMP KB főtitkára. • Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök Vasil BiTaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának jelenlétében átnyújtotta Oliver Tambónak, a Dél-afrikai Nemzeti Kongresszus elnökének a Barátság Érdemrendet, amelyet a politikusnak 70. születésnapja alkalmából a dél-afrikai nép nemzeti felszabadító harcában való jelentős személyes részvételéért adományozott. Oliver Tambo őszinte köszönetét mondott a magas csehszlovák kitüntetésért, amelyet a dél-afrikai nép igazságos harca iránti rokonszenv megnyilvánulásának tekint. • Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára munkalátogatást tett a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban. Magyarics Vince, a járási pártbizottság vezető titkára és Alfréd Lackó, a Hydrostav Vállalat gabcíkovói üzemének igazgatója kíséretében megtekintette a gabcíkovói vízierőmű felvízcsatornájának építkezését. Munkalátogatása során Janák elvtárs a járás termelési alapjának bővülésével is megismerkedett. A £STK felvételei — Hogyan fogadták a dolgozók a vállalatról szóló törvénytervezetet? — Nagyon nagy várakozással és jó adag kíváncsisággal. Mindenkit érdekel, ezek után mi minden változik meg, mennyire befolyásolja vállalatunk menetét és természetesen az egyén érdekét is. Üzemegységekként beszélgettünk az emberekkel, ezenkívül az üzemi újságban is részletesen foglalkoztunk egy-egy kérdéssel. Mindenkinek volt lehetősége hozzászólni, véleményt mondani és kérdezni. A dolgozók főleg kérdeztek, felvetve konkrét problémákat, mert a törvénytervezet eléggé általánosan fogalmaz, az embereket pedig elsősorban a saját gondjuknak megoldása érdekli. Minden hozzászólást, véleményt értékelünk és ennek alapján állásfoglalásunkat szeptember végéig elküldjük a felsőbb szerveknek. — Ön miben lát lényeges változást? — A vállalatról szóló törvénytervezet szerint a kereskedelmi tevékenységben lényegesen nő a vállalat felelőssége. A szállítás pontos határidőhöz lesz kötve, amit be kell tartani. Eddig szerződéses kapcsolatok pontatlanságából nagyon sok bonyodalom származott. További lényeges változás, hogy a törvénytervezet teret nyit a gazdasági önállóságnak. Mi elsősorban ebben látunk fantáziát, mert ez olyan lehetőségeket kínál, amelynek alapján a vállalat dönthet például a beruházások kérdésében, a géppark felújításáról, a műszakigazdasági feladatok megoldásáról és így tovább. Eddig a fejlesztési és műszaki feladatokat a felsőbb szervek hagyták jóvá, ugyanúgy ennek a finanszírozását is. Az új mechanizmus megengedi, hogy mi határozzuk meg gyártási tervünket és azt is, miből fizetjük. Rugalmasságot látunk ebben, ami lényegében a fejlődés alapja. Ez nagy lehetőség számunkra, de egyben óriási felelősség is, mert ezentúl a dolgozók előtt nem „takarózhatunk" a felsőbb szervekkel, magunkra kell vállalni jótrosszat egyaránt. Ez pedig azt jelenti, hogy az eddiginél jobban be kell vonni a döntésekbe a dolgozókat, nagyobb teret nyitni véleményüknek, javaslataiknak, — Nem lesz ez a dolgozók részéről csupán formális? — A szakmai döntésekben természetesen elsősorban a szakemberek mutatnak utat, de hogy az adott lehetőségek közül melyiket válasszuk, ebben a dolgozók döntenek. S ha megértették és elfogadták a döntést, azt támogatniuk kell, a vállalat „szekerét" a vezetőséggel együtt kell tolniuk. Ennek megvalósítására az állami vállalatokról szóló törvénytervezet magában foglalja a lehetőségeket. — A törvénytervezet eléggé „jogásznyelven" íródott. Ön szerint a dolgozók megértik, munkahelyükön beosztásukhoz mérten tudják majd alkalmazni? — A törvénytervezetet még a hozzáértőnek sem elég egyszer végigolvasnia, hogy minden világos legyen előtte. A munkásoknak ezt „paraszt észre" kell lefordítani, hogy megismerhessék, miért jó ez a törvény számukra. Ha konfrontálják az élettapasztalatukat, a gyakorlati meglátásukat a törvénytervezettel, felismerik, mi a jó, és a jobb érdekében mit lehet még változtatni. Kell, hogy minden munkás érezze, ő a gazda saját munkaterületén, tőle függ a jó vagy rossz eredmény. — A hajógyári dolgozók körében leggyakrabban milyen kérdések merültek fel? — Olyanok, amelyek mindenkit érintenek. Például:- J hogyan kell értelmezni, hogy magunk választhatjuk az igazgatót? Ki készíti elő a jelölteket? Választhatók-e az üzemrészlegek vezetői? Másik kérdéscsoport a vállalati önállóságot érintette; mekkora lehet a vállalkozási tér? Erre aránylag egyöntetű a válasz: ameddig az gazdaságos, és nem ütközik az állam érdekével. A harmadik kérdéscsoport: mi lesz a keresetekkel? Ezen a téren nagyon igényes és pontos magyarázatra lesz szükség. Tény azonban, hogy az eddiginél sokkal jobban el kell mélyíteni az érdem szerinti javadalmazást. Ez olyan alapfeltétel, melyet mindenkinek meg kell magyarázni, mindenkivel meg kell értetni, mert minden további lépés ebből indul ki. A szó szoros értelmében szükség lesz a termelő munkaerőre és az alkotó munkára. Ebből törvényszerűen adódik, hogy lesz akire ujjal mutogatnak majd a rossz munkája miatt. Nem megsértődni, hanem tudatosítani kell, hogy a vállalat nem szociális intézmény, hanem termelő egység, ahol mindenki az elvégzett munkája alapján kapja bérét. A munkások, akikkel erről beszélgettem, ezt egyöntetűen elfogadták és támogatják. Szerintük is azt fizessük meg, aki jól dolgozik. Lejárt annak az ideje, hogy „6 is ember, ha nem dolgozik is jól, pénzt kell neki adniEzt én pozitív meglátásnak tartom. — Hogyan akarják növelni a dolgozók személyes érdekeltségét a munkatermelékenység fokozásában? — A dolgozókkal meg kell értetni, hogy ezentúl a munkájuktól függ a keresetük. Szerintem ez az alapja az egész gazdasági átszervezésnek. Ha ezt elérjük, olyan tömegbázisra teszünk szert, amely érti, mit miért csinál, minekutána elvárhatjuk a jobb gazdasági eredményeket is. Hosszú idő után e törvénytervezetnek sikerült felébresztenie a dolgozók érdeklődését. Megértették, hogy nagy lehetőségek vannak benne például a munkakörülmények javítására. A hajógyár több mint négyezer-nyolcszáz dolgozója közül ugyanis több mint ezren dolgoznak egészségre veszélyes munkahelyen. Köztük sok nő is. Ezeken a munkahelyeken lehetne a munkakörülményeket javítani. Persze, a hajóépítésben mindig lesz olyan munka, amely veszélyes, mert a hajótest építését nem lehet teljesen gépesíteni. Sok újat lehetne hozni a nehéz fizikai munka könnyítésére, a nők körében konkrétan a lemezek lecsiszolásában, a hajótest rozsdamentesítésében, amit a mai napig kézzel végeznek. A darukat és targoncákat is nők kezelik, az anyagmozgatás is csaknem kizárólag női munka. A raktárakban is nők dolgoznak. Az ő munkájukon valóban lenne mit könnyíteni. Mindez ránk vár, tőlünk függ, mire lesz anyagi fedezetünk, műszakilag hogyan tudjuk azt előkészíteni. — Mindebbe a dolgozóknak is lesz beleszólásuk. De vajon a munkás, aki nem ismeri a szakmai lehetőségeket, helyesen ítélheti-e meg a helyzetet? — Előfordulhat, hogy a munkás szakszempontból „mellé lő", mert nem ismeri az összetevőket, a látóköre nem terjed ki mindenre. Ez azonban a véleménynyilvánításban nem lehet akadály. Azért vannak a szakemberek, hogy ezt a „helyére tegyék". A fontos az, hogy a dolgozók megmondják, mit gondolnak, hogyan látják, mégha az helytelen is. Az az ember aki hallgat, közömbös. Nekünk ezt a közömbösséget kell áttörni, aktív magatartássá tenni, mert tulajdonképpen ez az egész törvénytervezet alapja. f — Sok sikert kívánunk hozzá! H. ZSEBIK SAROLTA
