Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-08 / 37. szám
CSALÁDIKOR A tömegesen jelentkező, gyorsan terjedő fertőző betegségek, a járványok .végigkísérték és sokszor módosították az emberiség történetét. Tudjuk, hogy a középkorban egy pestisjárvány után Európa népessége csaknem kihalt, a szifilisz pedig hosszabb időre visszaszorította a szabados nemi erkölcsöt kontinensünkön. Az orvostudomány eddigi legnagyobb sikereit éppen a fertőző betegségek elleni küzdelemben érte el, a védőoltások kidolgozásával, a különböző kemoterápiás szerek, antibiotikumok felfedezésével egyre több betegség (tuberkolózis, diftéria stb.) szelídült meg, vagy, mint a himlő, eltűnt a Földről. Joggal reméltük hát, hogy a higiénés óvintézkedések megtartásával ez a kedvező helyzet továbbra is fennmarad. Mindezek után válik igazán érthetővé, hogy miért érte sokkszerűen az orvosokat az AIDS, amely igen gyorsan terjed, és amelynél kegyetlenebb betegséget eddig igen keveset ismertek. Egyre nyilvánvalóbb az is, hogy az AIDS-nek jelenleg csak egyetlen „ellenszere" van: a megelőzés, melynek alapkövetelménye a felvilágosítás, az őszinte szó. A fertőzés további terjedését ma egyedül azok akadályozhatják meg — életmódjuk radikális megváltoztatásával—, akiknek körében leginkább terjed a vírus. Különösen vonatkozik ez hazánkra: mi ugyanis még a járvány elején tartunk. Ha viszont nem sikerül megszakítani a fertőzési láncot, olyan helyzetbe kerülhetünk mi is, mint az USA és a nyugat-európai országok, ahol egyes lakossági csoportoknak már több mint a fele(!) megfertöződött. Június első heteben került megrendezésre Washingtonban a harmadik nemzetközi AIDS-konferencia, amelyen ötven ország 7 500 szakembere vett részt. Közöttük hazánk képviseletében ott ült dr. Marie Brűöková, a prágai AIDS-laboratórium helyettes vezetője és Jan Sejda professzor, a’z AIDS-tanácsadó vezetője. Az alábbi beszélgetést, melyben a konferencián tapasztaltakról számolnak be, a Rudé Právo nyomán adjuk közre. — Hogyan jellemezhetnénk a jelenlegi helyzetet? Jan Sejda: Mint egy valóban komplikált és nehéz szituációt, hiszen nemcsak a fertőzöttek és a betegek száma növekszik. hanem az országoké is. amelyekben újabb és újabb megbetegedéseket észlelnek. A megbetegedések elterjedtségéből és tömegességéből következően a jelenlegi állapotot mint járványhelyzetet értékelték az összesereglett szakemberek. Marie Brúéková: Az elmondottakhoz . még szeretném hozzátenni, hogy a HIV 1 víruson kívül, ami. ugye. jól ismert, felfedezték a HÍV 2 vírust is. Az első állítólag Közép-Afrikából származik. míg a másik Nyugat-Afrikából, és amint megmutatkozik, nemcsak szerkezetét, járványviselkedését illetően is teljesen más tulajdonságokkal rendelkezik. mint az első. A HÍV 2 vírus főként heteroszexuális érintkezés útján terjed, míg a HIV 1 általában a homoszexuálisok aránylag zárt csoportjait sújtja. Jan Sejda: Hogy a veszély egyáltalán nem lebecsülendő, azok a statisztikai adatok is bizonyítják, melyeket ezen a nemzetközi konferencián hoztak nyilvánosságra. Az Egészségügyi Világszervezet június első heteiben mintegy 51 000 szerzett immunhiányos beteget tartott nyilván. Az USA-ban a jelentések szerint 35 000 AlDS-beteg él. Európában több mint ötezer. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint azonban ezek a statisztikai adatok torzítanak, hiányosak, egyáltalán nem tükrözik a valós helyzetet. A becslések szerint jelenleg a világon mintegy százezer olyan AlDS-beteg él. akiknél már jelentkeztek a klinikai tünetek. A fertőzöttek — tehát az eddig tünetmentes betegek — számát pedig több tízmillióra becsülik. Csak az Amerikai Egyesült Államokban mintegy húszezer ember halt meg AlDS-ben. — És mi várható a továbbiakban? Jan Sejda: Bizonyos, hogy 1988-ig Európában 25—30 ezer fertőzöttben a vírus szerzett immunhiányos tünetegyüttest idéz elő. vagyis olyan betegséget, mely az orvostudomány jelenlegi állása szerint rövid idő alatt a halálhoz vezet. Az USA-ban pedig 1999-ig bezá(nőio) cinát, mely a népesség nagy részét vé- | dené. nem sikerül kifejleszteni. Az AIDS vírus még az influenza vírusánál í is sokszorta bonyolultabb, változékonyabb. ezért gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy négy év alatt — tehát mióta felfedezték a vírust — sikerült volna kifejleszteni és kipróbálni egy hatásos vakcinát. Sőt. olyan hangok is voltak a konferencián, hogy éppen a vírus természetének okán. hatásos vakcinát sohasem fognak találni a kutatók. I — És a gyógyítás területén vannak-e valamiféle eredmények? Jan Sejda: E téren már kedvezőbb a helyzet, mégha nincs és még sokáig nem j is lesz olyan gyógyszer, ami meggyógyít- j ellen ja a betegeket. Például egyáltalán nem valószínű, hogy az emberben a vírust meg lehet semmisíteni. Vannak már olyan anyagok, amelyek megakadályozzák a sejtekben a vírus terjedését, vagy éppen erősítik azon sejtek ellenállóképességét. melyeket a vírus megtámadott. Sokfajta gyógyszerrel kísérleteznek, eddig a legsikeresebbnek az AZT — azidotryniidin — nevű preparátum bizonyult. — Mit tehet az egészségügy egyáltalán az AIDS elleni harcban? Védőoltás nem létezik és belátható időn belül nem is lesz, gyógyszer — valóban hatásos — úgyszintén nincsen. Létezik valami módja egyáltalán a megelőzésnek? Jan Sejda: Az egészségügy elsősorban a vér- és vérkészítmények szűrésével veheti elejét a fertőzés terjedésének, amit meg is tesz. Természetesen ez csak a fejlett országokra érvényes, a fejlődő országokban ebből a szempontból szinte kilátástalan a helyzet. Az ilyen természetű fertőzések azonban nem nagyarányúak. A veszély főként a homosze, rólag mintegy 250 000 megbetegedéssel | számolnak. Az előrejelzések szerint tíz ! év alatt a betegek száma hárommillióra i növekszik: lényegében csak kifejlődik a ■ betegség az 1986 előtt megfertőzöttek körében. Ma még természetesen nem lehet megmondani, hogy például száz . fertőzött egyén közül hányban fejlődik ki az AIDS. de egvre bizonyosabb. • hogy öt-tíz év elteltével a fertőzöttek nagy része megbetegszik. A következő : becslések pedig azt mutatják, hogy 1991-re már mintegy ötven-száz millió > j fertőzött lesz a világon. És* mivel bizto- : : san tudjuk, hogy a fertőzöttek és a i; : betegek nagy része gyógyíthatatlan. ; gondolom, elég okunk van a nyugtalan- ; ságra. — Hogyan halad a védőoltás kidolgozása? Marie Brúéková:Nem várható, hogy 1995-ig kidolgozzák vagy kipróbálják a védőoltást. így tehát széles körű bevezetésével sem számolhatunk. — Éjinek ellenére időről időre napvilágot látnak olyan jelentések, melyek bizakodóak a vakcina sorsát illetően ... Marie Brúéková: Erről is szóltak a konferencián. Jó és hasznos, hogy a tömegtájékoztató eszközök sokat és kimerítően foglalkoznak az AlDS-szel. csak nem helyes, hogy alaptalan reményeket ébresztenek a tömegekben. így történi az AIDS oltóanyaggal kapcsolatban is. Éppen az eddigi sikertelenségek adták azt a kissé csalódott háttérhangulatot, mely az egész konferenciát jellemezte. Különben az AIDS vírusát a szakemberek gyakran az influenza vírusához hasonlítják, éppen változékonysága miatt. Állandóan változik a vírus szerkezete, ez az oka például annak, hogy hiába vizsgáljuk akármilyen alaposan az influenza vírusát, hatásos vakxuális férfiakat és azok partnereit, az injekciós kábítószer-élvezőket fenyegeti. A rizikócsoportok azonban újabban bővültek a promiszkuitásban élő férfiakkal és nőkkel, ami arra utal, hogy az AIDS terjedési módja megváltozott. Marie Brúéková: Erre az az egyik lehetséges magyarázat, hogy a vírus alkalmazkodott az emberhez, az emberi faj életmódjához, azért változtatta meg tulajdonságait. Jan Sejda: Erre utal az afrikai kontinensen kialakult helyzet, és az a tény, hogy Európa és az USA AIDS-térképe (ahol eddig nyolc-tíz fertőzött férfi jutott egy fertőzött nőre) hasonlítani kezd az afrikaihoz, ahol a férti és női fertőzöttek aránya egy az egyhez. A konferencián újra hangsúlyozták, hogy az AIDS lényegében egy életmód, egy meghatározott életfelfogás betegsége. Valójában a felvilágosítás és a nevelés a következő öl év legfontosabb és egyetlen eszköze az AIDS elleni harcban. Természetesen nem számolunk azzal, hogy nálunk olyan méreteket ölt a megbetegedés, mint a nyugati országokban, mivél az életmódunk mégiscsak különbözik, de nem lehetünk eléggé óvatosak! Marie Brúéková: Jó tudni, hogy egészségügyi rendszerünk lehetőségei nagyobbak, mint például nyugati szomszédainké. Egészségügyi rendszerünk lehetővé teszi az egyes rizikócsoportok tagjainak tömeges szűrését, így részben elejét vehetjük a fertőzések láncreakciójának. Jan Sejda: A védekezés az egyéni felelősség függvénye. Ugyanis, ha megbizonyosodunk arról, hogy valaki fertőzött. fölvilágosítjuk, majd aláír egy becsületbeli nyilatkozatot, hogy életmódját, szexuális kapcsolatait úgy irányítja, hogy ne fertőzze embertársait. De mi a garancia, hogy be is tartja a szavát?.'
