Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-09-01 / 36. szám
Hirosimában mindennap 8 óra 15 perckor a városi óra vészharangként konduló ütése emlékeztet az első atombomba ledobásának pillanatára. Ennek az atombombának több mint 240 ezer ember esett áldozatául; volt, aki a tragédia első pillanatában életét vesztette, s volt, akit csak néhány nap, hónap, vagy év és sok-sok szenvedés után ért utol a halál. E tragédia 42. évfordulóját Komáromban (Komámo) is jelképes harangütés idézte. A határ menti nemzetközi béketalálkozót ugyanis a magyarországi küldöttség ajándékának, a hatalmas harangnak negyvenkétszeri kondításával nyitották meg. Mintegy figyelmeztetésül: Hirosima tragédiája nem ismétlődhet meg többé! E gondolat mélyen ott maradt minden ember tudatában, aki augusztus 6-án részt vett e béketalálkozón, melyet a Csehszlovák Béketanács, a Magyar Országos Béketanács és az SZSZK NF Komáromi JB védnöksége alatt rendeztek meg. A dolgozók százai jöttek el a Duna-híd melletti találkozóra nemcsak a városból, hanem a járás falvaiból is, hogy emlékeztessenek arra: Hirosima és Nagaszaki nemcsak a múlt lidércnyomása, nemcsak történelmi tény, a „halálháború" a béke napjaiban is fenyegeti az emberiséget. A békének békében kell megszületnie — ez korunk parancsa. Addig kell a fenyegető veszély ellen felvenni a harcot, amíg nem késő. Hirosima tehát emlékezés a szörnyű tragédiára, egyben a jövőjét féltő emberiségnek programot adó figyelmeztetés is. Ezek voltak a kezdeményező gondolatok, amelynek alapján tavaly, a járási nöszövetség kezdeményezésére Komáromban első ízben megszervezték a határ menti béketalálkozót. S idén — még nagyobb lelkesedéssel, tenniakarással újból találkoztak mindazok, akik számára belső kényszer szót emelni a békéért. Jelenlétükkel demonstrálni: nem felejtettünk, tudjuk, ma a hirosimai atombombának több mint egymilliószorosa veszélyezteti a földet. Az emberiség válaszút elé ért: azt a tudást, tapasztalatot, amelyet az atom felhasználásával szereztünk meg, vagy az emberiség problémáinak megoldására fordítjuk, vagy maga az emberjség pusztul el. Albert Einstein, a híres fizikus még annak idején megmondta : „Az atomenergia felszabadítása mindent megváltoztatott: kivéve a gondolkodásmódunkat, s ez hajt bennünket fegyvertelenül a katasztrófa felé." Vagyis eljutottunk odáig, amikor sürgősen tudatosítanunk kell: a béke minden ember legszemélyesebb ügye. És kell, hogy meglegyen bennünk, mindnyájunkban a törekvés az élet megmentésére. Napjainkban a békéért való küzdelem fontos politikai erővé vált a világban. Ennek megnyilatkozása ez a béketalál-Emberek százai igyekeztek a béketalálkozóra PETER ZÁHRADNÍK felvételei A béke minden ember ügye Negyvenkét harangütés emlékeztetett az évfordulóra kozó is. Amint azt Josef Krejöí mérnök, a Békevilágtanács tagja, a Csehszlovák Béketanács alelnöke felszólalásában mondotta: „Mi mindnyájan része vagyunk a világnak, a világban végbemenő folyamatnak, ezért mi is, akik részt veszünk ezen a béketalálkozón, felelősek vagyunk a világ sorsáért" Fodor István, a magyarországi Béketanács titkára ehhez többek között hozzáfűzte: „Mostaniközös megemlékezésünk és jövőt építő szándékainkat kifejező nyilatkozatunk legyen szimbóluma a szocialista országok sokoldalú együttműködésének, eltökélt békeszándékunknak, a szocializmusba vetett hitünknek." Javasolta továbbá, hogy tegyék hagyománynyá ennek a városnak a béke ügyéért kiálló demonstrációját, s jövőre a magyarországi Komáromban tartsák meg a találkozót. Eljött a békeünnepélyre a Csehszlovák Nöszövetség küldöttsége is Gabriela Prevrátilová vezetésével, aki a találkozó résztvevőinek a nemrég Moszkvában lezajlott nők világkongresszusának béketörekvéseiről beszélt. Elhozta — és beszéde végén meggyújtotta — azt a kézzel öntött „Soha többé Hirosimát" feliratú gyertyát, amelyet Moszkvában kapott a japán nők küldöttségének azon tagjától, akin egy életre nyomot hagyott a hirosimai atomrobbanás. A gyertya lángjával akarta üzenetként kifejezni a japán nők kérését: ne hagyjátok soha feledni Hirosima tragédiáját! A határ menti béketalálkozó résztvevői végül nyilatkozatot fogadtak el, melyben hangsúlyozták: „Emlékezésünk egyben tiltakozás is azok ellen, akik elfeledték Hirosima szörnyű napjának tanulságát, s agresszív politikájukat a tömegpusztító fegyverekre, az elrettentésre építve kívánják megvalósítani. Ugyanakkor üdvözöljük azokat az erőfeszítéseket, amelyek a félelem nélküli világ megteremtésére irányulnak. Bizalommal és reménységgel tekintünk azokra a leszerelési békejavaslatokra, amelyeket a szocialista országok, élükön a Szovjetunióval, az elmúlt időszakban fogalmaztak meg. Meggyőződésünk, hogy ez a nemzetközi határ menti találkozó is hozzájárul a szocialista országok béketörekvéseinek eredményességéhez, békemozgalmi kapcsolataink erősítéséhez, internacionalista eszméink további elmélyítéséhez." « Zs. S. (nŐ9)
