Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-19 / 4. szám
I Egészségünk védelmében „66 éves vagyok, egész életemben egészséges voltam. Mintegy fél éve egy csomót fedeztem fel a mellemben, ami miatt a jobb mellemet leoperálták. A kórházi kivizsgálás eredménye a legjobb volt. A műtét után kemoterápiás kezelésre utaltak, amit havonta kapok. A második kezelés után a hajam elkezdett hullani, hányingerem volt. Azt ígérték, hogy a második félévben már csak kéthavonta kell kezelésre járnom. Én azonban egyre arra gondolok, hogy abbahagyom az egészet Ha ez a daganat rosszindulatú volt. akkor a kezelés úgysem segíthet Vagy talán mégis?„S.O.S." Bár olvasónk vizsgálati eredményeit részletesen nem ismerem, a kezelés megszakítását semmiképpen sem tartom helyes, célravezető megoldásnak. Az emlődaganat vezető helyet foglal el a nők daganatos megbetegedései között. E magas gyakorisággal szemben viszont lényeges, hogy a korszerű kezelés hatására még a rosszindulatú daganatok 70—80 %-a is teljes sikerrel gyógyítható. A fennmaradó részt is azok az esetek képezik, amikor túl későn derült fény a már elhanyagolt megbetegedésre. Az emlődaganatok esetében a gyógyítás a daganat eltávolításából és egy rövidebb-hosszabb ideig tartó kemoterápiás kezelésből áll. Ez utóbbira nemcsak akkor kerül sor, ha a daganat egyértelműen rosszindulatú, hanem akkor is ajánlatos, ha a szövettani vizsgálat rákosodásra való hajlamra — de nem rákra! — utal. A kemoterápiás kezelés valóban kényelmetlen, elsősorban kellemetlen mellékhatásai miatt. A kihullott haj azonban újra kinő s az ismételt kezelések során az erős hányinger is általában mérséklődik. A várható eredmény — amire olvasónknak a daganat korai felismerése miatt minden esélye megvan — ezt a kellemetlenséget mindenképpen feledteti. Itt szeretném ismételten felhívni a figyelmet az emlődaganatok korai felismerésének fontosságára. Számos országban elterjedt már az emlő önvizsgálatának gyakoriata, amely ugyancsak ékesen bizonyította, hogy a korai felismerés alapvetően megjavítja az életkilátásokat. Az önvizsgálatot végző nők 95 %-a maga állapítja meg a daganatot annak korai stádiumában. Javasolható ezért minden nőnek a havonkénti önvizsgálat elvégzése, mindig a menstruáció lezajlása után. Akik pedig nem menstruálnak, minden hónap azonos napján végezzék azt el. Az önvizsgálatot rendszeresen kell végezni. A tükör előtt, álló helyzetben előbb felemelt, majd leengedett kartartás mellett kell megtekinteni az emlőket lassan balra majd jobbra forgatva a felsőtestet. Feltételezhető, hogy minden nő ismeri a mellét, annak formáját és méreteit. Ha bármilyen változást észlel, akár behúzódást akár aszimmetriát a két mell között, bimbó- vagy bőrváltozást, haladéktalanul forduljon orvoshoz. A következőkben fekvő helyzetben a váll alá helyezett párna segítségével folytassuk a vizsgálatot, amely jobban kiemeli az emlőket, így a mirigyállomány jól áttapinthatóvá válik. A tapintást a jobb kéz zárt ujjaival kell végezni a bal mell felső és belső oldalán, majd alulról a mellbimbó mindkét oldalán áttapintva a mirigyállományt. Ezután következik a hónaljárok kitapintása a célból, hogy vannak-e csomók vagy göbök benne. Végül a mellbimbó enyhe összenyomásával meggyőződhetnek arról, hogy van-e nedv vagy váladékképződés. Ugyanezt a vizsgálatot természetesen el kell végezni bal kézzel a jobb mellén is. Le kell szögezni, hogy az emlőben tapintott göb még nem tekinthető a daganat biztos jelének, mert a normális emlő is lehet göbös pl. a vérzés előtti időszakban. Számos olyan tényező is van, amely önvizsgálattal nem tisztázható, de figyelmeztető jelként szolgál arra, hogy orvoshoz kell fordulni. Érzelmi okok is gátolhatják az önvizsgálat elvégzését, melyek közül legjelentősebb a rákbetegségtől való félelem. A modem kezelés hatásosságáról beszélve már említettem, hogy az igazi veszélyt korántsem maga a daganat, hanem a korai figyelmeztető jel elnézése, elhanyagolása jelenti. Az idősebbeknek ezenkívül meg kell küzdeniük a szemérem, az álszemérem, a neveltetés és a társadalmi előítélet terheivel is. A fiatalok már fogékonyabbak a mell önvizsgálatának elvégzésére, és ennek onkológiai jelentősége fel is mérhető. A mai gyakorlat azt mutatja, hogy tíz melldaganatos nő közül kilenc véletlenül fedezi fel a göböt a mellében, és nem ritkán sajnos elég későn. Pedig a felmérések egyértelműen azt bizonyítják, hogy a mell önvizsgálatát végző nőkben a diagnosztizált daganatok kiterjedése kisebb, a teljes gyógyulás valószínűsége pedig összehasonlithatlanul nagyobb, mint a később diagnosztizáltaké. Dr. KOVÁCS LÁSZLÓ Kihez forduljunk? T. S. olvasónk arra a kérdésre szeretne választ kapni, hogy milyen büntetési nemeket különböztet meg jogrendszerünk, és mi a büntetés lényege és célja. Szocialista államunk minden polgárától megköveteli és elvárja, hogy a törvény által előírt módon viselkedjék, ne kövessen el törvénybe ütköző cselekedetet. Ha ez mégis megtörténik, és a cselekedet bűncselekménynek minősül, jogrendszerünk büntetés kiszabását rendeli el. A büntetés osztályjellegü. mivel mint az uralkodó osztály eszköze, annak érdekeit védi, és tulajdonképpen nem más, mint a bűncselekmény elkövetőjének és a bűncselekménynek erkölcsi és jogi elítélése. A büntetés mint a bűncselekmény jogi következménye a Btk. 23. S-a értelmében a következő célokat szolgálja: 1. védi a társadalmat a bűncselekmény elkövetőivel szemben 2. meggátolja a bűnözőt az esetleges további bűncselekmény elkövetésében 3. nevelő hatással van a bűntett elkövetőjére, hogy az becsületes életmódot folytasson 4. nevelő hatással van a társadalom többi tagjára is. E célt szolgálják a különböző büntetési nemek, amelyeket a Btk. 27. §-a tartalmaz Ezek a következők: 1. szabadságvesztés — az egyén szabadságát, állampolgári jogait korlátozó büntetés. Időtartamát illetőleg felső határát 15 évben állapították meg, különleges esetekben 25 évben szabták meg. Bármilyen bűncselekmény jogi következményeként alkalmazható. A Btk. az egyes paragrafusaiban megjelölt bűncselekményekhez konkrétan feltünteti a szabadságvesztés időtartamát. Pl. a 219. S kimondja, hogy aki szándékosan másnak halálát okozza, 10 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A kiszabott büntetést az elítéltek az igazságügyi minisztérium által irányított és ellenőrzött börtönökben töltik le. éspedig 3 kategóriába sorolva: az 1. kategóriába kerülnek az elítéltek, akik bűncselekményük elkövetése előtt 10 évre visszamenőleg még nem voltak egyáltalán büntetve. A 2. kategóriába azok az elítéltek, akik 10 évre visszamenőleg már voltak büntetve szándékosan elkövetett bűncselekményért. A 3. kategóriába sorolják a visszaeső bűnözőket. Lehetséges az elítélt egyik kategóriából másikba való áthelyezése. A törvény azt a lehetőséget is megadja, hogy a munkához való pozitív hozzáállásáért, példás magaviseletéért az elitéit a büntetés felének letöltése után szabadlábra helyezhető. 2. javító-nevelő intézkedések — ezek lényegét lapunk múlt évi 45. számában közöltük. 3. kitüntetések, rangok megvonása—különböző jogok, tisztségek gyakorlásának megvonásában nyilvánul meg. Nem önálló büntetési forma, legalább 2 évig terjedő szabadságvesztés kiszabását feltételezi olyan szándékosan elkövetett bűncselekmény jogi következményeként, amely államunk és társadalmi rendszerünk ellen irányult. Többnyire csehszlovák tudományos, művészeti címek állandó megvonását jelenti (pl. DrSc, CSc). vagy az iskolaügy, egészségügy, sport terén elért kimagasló teljesítményekért adományozott kitüntetések tisztségek elvesztéséről van szó. 4. katonai rangok megvonása — lényege azonos a kitüntetések, rangok megvonásával, azzal a különbséggel hogy itt katonai rang elvesztéséről van szó (pl. egy tisztet .közkatonává fokoznak le). 5. tevékenység betiltása — olyan 1 évtől 5 évig terjedő büntetési forma, amelynek fő célja, hogy megakadályozza a jogsértőt az esetleges további bűncselekmények elkövetésében. Aki hivatását, munkakörét vagy tisztségét törvénybe ütköző, jogellenes és a társadalomra veszélyes tevékenységre használja fel. ilyen büntetéssel sújtható. 6. vagyonelkobzás — olyan esetekben kerül rá sor, amikor a) államellenes, szándékosan elkövetett bűncselekmény jogi következményeként a bíróság szabadságvesztésre ítéli a bűncselekmény elkövetőjét; b) szándékosan elkövetett bűncselekmény esetében, amellyel a jogsértő vagyoni előnyöket szerzett; c) ha a bűncselekmény elkövetőjére halálbüntetést szabtak ki. Érintheti az elítélt minden vagyonát vagy csak vagyonának egy részét. Az ilyen nemű büntetési forma a házastársi vagyonközösség megszűnését vonja maga után. 7. pénzbírság kiszabása — erről lapunk 45. számában olvashattak. 8. tárgyelkobzás — szintén 45. számunkban írtunk róla. 9. kitiltás az ország területéről — olyan személyekre vonatkozik, akik nem csehszlovák állampolgárok. Kitiltásuk indokolt, ha ezt megköveteli az államérdek vagy állampolgáraink biztonsága. Ha valakit ezzel a büntetéssel sújtanak, országunkba való visszatérése csak akkor lehetséges, ha a köztársasági elnöktől kegyelemben részesül. 10. kitiltás egyes helyekről — 1 évtől 5 évig terjedő, egyéni szabadságot korlátozó büntetés. Feltétele a szándékosan elkövetett bűncselekmény vagy az a tény, hogy a jogsértő munkakerülő. A büntetés lényege, hogy az ilyen bírósági döntéssel büntetett személy számára tilos bizonyos városokban vagy városrészekben való tartózkodás, tilos bizonyos szórakozóhelyek látogatása, ahol lehetősége nyílna törvényellenes tevékenységre. Büntető törvénykönyvünk (Btk.) külön paragrafusban tünteti fel a halálbüntetést mint nagyon ritkán alkalmazott büntetési formát, amely kiszabása szigorú feltételekhez van kötve. Elsődleges feltétele, hogy a bűncselekmény fokozott mértékben veszélyes a társadalomra nézve (pl. hazaárulás), a bűncselekmény elkövetésének módja embertelen, drasztikus és mélyen elítélendő, valamint az a tény, hogy súlyos következményekkel jár (emberélet kioltása). Ha a társadalom védelme megkívánja, és a bíróság úgy látja, hogy a szabadságvesztés nem elegendő a büntetés céljának elérésére, a bűncselekmény elkövetőjére halálbüntetést szabhat ki. Ha a bíróság úgy véli, hogy van némi kilátás az elítélt megváltoztatására. a halálbüntetést 15 évtől 25 évig terjedő szabadságvesztésre változtathatja-DOBOSNÉ SZIGL ILONA (nőn)
