Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-19 / 4. szám
A 2. HÉT ESEMÉNYEIBŐL • Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának és az afgán kormánynak a meghívására munkalátogatást tett Afganisztánban Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. A megbeszéléseken véleménycserét folytattak arról, hogyan lehet fokozni a kétoldalú együttműködést a legkülönbözőbb területeken. • Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, fogadta a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség küldöttségét. Az NDK-beli vendégek Werner Heilemannak, a szervezet titkárának vezetésével kétnapos munkalátogatást tettek hazánkban. A felek tájékoztatták egymást a két ország szakszervezeti kongreszszusainak előkészületeiről, s áttekintették a csehszlovák és az NDK-beli szakszervezetek együttműködése továbbfejlesztésének lehetőségeit. • Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, hivatalos látogatást tett Helsinkiben, ahol többek között tárgyalásokat folytatott Kalevi Sorsa miniszterelnökkel. A jószomszédság szellemében foglalkoztak a két országok közötti kapcsolatok, mindenekelőtt a kereskedelmi és gazdasági együttműködés helyzetével és fejlődésének távlataival. Nyikolaj Rizskov és Kalevi Sorsa nemzetközi egyezményt írt alá (képünkön) az atomerőműbalesetek rugalmas bejelentéséről, az atomerőművek berendezéseiről szóló kölcsönös tájékoztatásról és a világűr békés célokra való kihasználásának kutatásában folytatott együttműködésről. • Még mindig tart a francia vasutasok sztrájkja. Az állami vasúttársaság igazgatósága a hosszú távokon biztosítani tudja ugyan a személyszállításoknak csaknem a felét, de a személyzetnek a 70 százaléka nem hajlandó addig munkába lépni, mig nem kezdődnek komoly tárgyalások követeléseikről. • Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta a belga kormány tagjait (képünkön P. Maystadt gazdasági miniszterrel), akik munkalátogatáson tartózkodtak hazánkban. A tárgyalások folyamán hangsúlyozták, hogy az eltérő társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együttműködésének fejlesztése hozzájárul a nemzetközi megértés és a világbéke megszilárdításához. Beszéljünk a minőségről SZERKESZTŐSÉGÜNK KÉRDÉSEIRE JÚLIUS VARGA, AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERE VÁLASZOL I. Milyen eredményt ért el 1986-ban a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca az élelmiszerek minősége terén? Miután hazai piacunk megtelítődik az alapvető élelmiszeripari áruval. termelési-gazdasági egységeink számára első számú feladattá válik a minőségjavítása. Ezidáig a minőség meghatározójának termékeink standard-. azaz átlagszínvonala emelését tekintettük, és az utóbbi tíz évben egy elfogadható eredmény eléréséért küzdöttünk. A minőségirányítás ez idő alatt sok változáson menl keresztül, miközben — hogy elejét vegyük a hiányosságoknak — a minősítés kritériumai szigorultak leginkább. és megszaporodott a minőségellenőrzések száma. A hetedik ötéves tervidőszakban a minősítés alkotó elemévé vált a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek tervezése, a gyártmányfejlesztés, valamint a higiéniai, illetve egészségügyi ellenőrzés, amit az állami minőségellenőrzés pontozásos rendszer segítségével értékelt. Az elmúlt tíz évben az össztermelésből kikerülő átlagszínvonalon aluli termékek aránya 15.8 százalékról 1.5 százalékra csökkent. így például míg 1980- ban az élelmiszeripari termékek 96.4 százaléka érte el az átlagszínvonalat. addig 1986-ban ez az arány már 98.5 százalék volt. Tavaly az élelmiszeripari termelési-gazdasági egységek számára tervbe foglaltuk az első osztályú termékek mennyiségét is. Mégpedig úgy. hogy e mutató teljesítésében érdekeltté tettük a vezető dolgozókat. Az egyes termelési-gazdasági egységeink számára differenciáltan szabtuk meg, hogy a kitermelt árumennyiségből mennyi legyen első osztályú, összesen 5,3 milliárd korona értékben. Ez a tárca össz-árutermelésének 12,29 százalékát teszi ki. Ezt a tervet több mint 2 százalékkal teljesítettük túl. A 8. ötéves tervidőszak következő éveiben tovább növeljük az első osztályú termékek részarányát. S nem kis mennyiségről van szó. hiszen a hazai kiskereskedelem forgalmának szinte felét a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárca biztosítja, ami a tervek szerint 1987-ben. kiskereskedelmi árban számítva 42,7 milliárd korona értéknek felel meg. 2. Milyen akadályok nehezítették a tervezett minőségi mutatók elérését? A minőség azoknak a termelésigazdasági egységeknek okozza a legnagyobb gondot, amelyek termékeikből már a 7. ötéves tervidőszak utolsó éveiben elegendőt kínáltak a lakosság számára. Az az ember természetes tulajdonsága, hogy ha valamilyen árufajtából elegendő van. akkor a jobb minőségűért nyúl. Ennek a fejlődésnek az lett az eredménye. hogy elsősorban a malomipar, továbbá a hús- és a tejipar termékei a kritika kereszttüzébe kerültek. Pedig közülük például épp a húsipar az az ágazat, amely az átlag minőségű termékek mennyiségének növelésében a legjobb eredményt érte el (a 7. ötéves tervidőszakban 5.3 százalékot). Ezzel szemben a tejipar már négy éven keresztül nem teljesíti a termékei átlagszínvonalát előirányzó terveket és megközelítőleg az 1980-as év színvonalán stagnál. Egészében véve elégedettek lehetnénk a minőséggel. de a lakosság gyakori panaszai, a kereskedelmi szervezetektől származó reklamációk és az átlagszínvonal alatti termékek aránya arról tanúskodnak, hogy az élelmiszerek minőségében még jelentős hézagok vannak. A fogyasztók igényei gyorsabban növekednek, és ez így van rendjén. Ehhez nagymértékben hozzájárul az. is. hogy élelmiszeriparunkat. termékeit a Cseh Szocialista Köztársaságéval és a legjobb külföldiekkel hasonlítják össze. A legtöbb bírálat a tejipari termékek, a hús és húskészítmények, a péksütemények, a sör. az üdítő italok minőségét érte. s nemcsak azért, mert nem voltak eléggé frissek, tartósak, hanem kifogásolható ízük miatt is. A CSSZK élelmiszeripara termékeinek elért átlagszínvonala bizonyos tempót diktál nekünk is, és hosszú ideig tart. amíg .az elmúlt időszakban történi lemaradásunkat be tudjuk hozni. Az átlagszínvonalon aluli élelmiszeripari termékek aránya 1980-ban pél-, dául az SZSZK-ban 3,6 százalék volt, míg a CSSZK-ban 1.9 százalék. A 7. ötéves tervidőszak végére ez az arány az SZSZK-ban 1,5 százalékra, a CSSZK-ban pedig 1.4 százalékra csökkent. 3. Mit tesz a tárca azért, hogy az új évben kevesebb panasz érje az élelmiszerek minőségét? Mindenekelőtt nagyobb igényeket támasztunk már a gazdasági tervben is önmagunkkal szemben. Mégpedig elsősorban a termékek minőségét illetően, és az első osztályú termékek termelésének fokozott növelését irányozzuk elő. Az állami kivitelezési terv szerint az idén el kell érnünk, hogy élelmiszeripari termékeink 13,5 százaléka magas műszaki-gazdasági színvonalú legyen. A terv továbbá intézkedéseket foganatosít, hogy az első osztályú termelés kiskereskedelmi értéke további fél milliárd koronával növekedjen. Az élelmiszeripari termékek mi- * nőségéről való gondoskodás domináns szerepet kapott a gazdasági irányításban, még ha a termelés mennyiségi növelése sem elhanyagolható. A 8. tervidőszak folyamán ugyanis Szlovákiában összesen mintegy 155 000-rel növekszik a lakosság száma. Szükségszerűen az élelmiszert fogyasztóké is. Fokozott figyelmet fordítunk azokra az élelmiszerekre, amelyek főleg bizonyos, nagyszámú szociális csoportok, különösen a gyermekek és az idősebb lakosság élelmezési igényét elégítenék ki. Komoly feladataink származnak a társadalmi termelés általános korszerűsítéséből. Van mit lennünk, hogy utoléljük a fejlett országokat, amelyek nagy összegeket költenek a csomagolásra, a termékek vonzóbbá tételére, pedig a ..tartalom” a legtöbb esetben nem magasabb színvonalú, mint a mi termékeinké. Ám a kihívást ebből a szempontból is el kell fogadnunk, hogy eleget tegyünk a vásárlók elvárásainak. Ezért szabja meg törvény a vállalati belső ellenőrzés és az állami mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari min őségé 1 le n őrzés új kötelességeit. valamint jogait. (nős)
