Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-19 / 4. szám
Apróságok Kamilla alig húszéves, pedagógusnak készül és igen értelmes fiatalnak ismertem meg az egyik riportul sorún. A minap a fővárosban járt és engem is felkeresett a szerkesztőségben. Borzasztóan megörültem a látogatásának. Minden bizonynyal ö is készült a találkozásunkra. — Ezt meg neked hoztam — mondta az elragadtatott üdvözlések után és egy degeszre tömött reklámszatyrot nyomott a kezembe. — Hát ez meg mi? — Narancs. Ne mondd, hogy nem szereted! Megvolt vagy tíz kiló. — Deltát mit kezdjek én ennyi naranccsal egyszerre!? — ijedeztem a súly alatt. — Ugyan! Rád fér! Elég vacakul nézel ki. Nálunk meg . narancs, ilyesmi mindig van bőven. Tudod, az anyám zöldségeseknél dolgozik. Szóhoz sem jutottam. A jelenet a kollégák, a bérelszámoló, a titkárnő, sőt, a főszerkesztő jelenlétében játszódott le. akik nem tudhatták, honnan csöppent ide Kamilla, és nekem éppen kicsodám-micsodám. Kamilla persze, mint afféle magabiztos és kicsit szeles fiatal, szemernyit sem zavartatta magát, nyugodtan, hangoskodott tovább. En meg csak bámultam öt meredt szemmel, hogy íme. a gyermek, akinek fogalma sincs arról, hogy mit beszél * * * Zoli sincs még több húsznál, művészettörténetet tanul az egyetemen, és igen értelmes, tájékozott fiatalember. Rengeteget olvas. Szerencsére még van is rá ideje. Éppen a könyvek miatt panaszkodott a minap. Vizsgákra készül sok könyvre volna egyszerre szüksége, és sajnos, néhány ritkább kiadványhoz alig lehet hozzájutni. Még szerencse, hogy mások, korábbi müvek, értékes albumok neki magának otthon megvannak. — Honnét szerezted? — álmélkodtam el végül az egyik ritkaság említésére. — 11 ö, hö! — Zoli csak huncutkásan kacsintgatott. Ez az ö titka! — Hát könyvtárból — bökte ki végül a sok értetlenkedésemre. Hogyan, hogyan? Hát úgy, hogy elfelejtette, úgymond, visszavinni. A könyvtárosok pedig nem szóllak, nem küldtek figyelmeztetőt. Ismerősök. Azaz a könyv végül is most már Zolié. Amint más, eredetileg ugyancsak nem saját tulajdon is szépen megfeneklett Zoli gyarapodó gyűjteményében. Néhány az ismerős könyvtárosok szemhúnyása jóvoltából, mások azért, mert Zoli rájött az idős könyvtáros gyengéjére, akinek elég csak az érzelmeire hatni, hogy a könyv, jaj, elveszett, pénze pedig a szegény diáknak honnét is volna az ára megtérítésére! Megint más könyvtárban elég, ha a harmadik figyelmeztetés után legalább egy évig a könyvtár tájékára se megy az ember. S majd csak elfelejtődnek a dolgok, új könyvtárosok jönnek stb. stb. stb. * * * Kérdés csak az, vajon a sok apróságra is érvenyes-e a szólás, hogy ti. sok kicsi sokra megy. Azaz a Zoli- meg a Kamilla-féle ártatlan apróságok mennek-e majd nagyobbra is Zoli meg Kamilla növekedésével? Másik kérdés vajon ki volna a legilletékesebb az előbbi kérdés megválaszolására? Talán Zoli és Kamilla szülei? KOCSIS ARANKA Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRÚD A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja XXXV. évfolyam Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Megbízott szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES (nŐ2) Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata. 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Leninovo námestie 12. Telefon — titkárság: 334—745 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési díj negyed évre 36.40 Kcs. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlace. 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) — Budapest V., József nádor tér 1. Előfizetési díj: évi 180—Ft — Csekkszámlaszám MNB 215—96 162 — A SUTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaciame, n. p„ 042 67 Kosice. Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem örzünk meg és nem küldjük vissza! Címlapunkon: Könözsi István felvétele