Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-07-07 / 28. szám
CSALÁDI KÖR A múltkorában került hozzám az a levél, melyből idézni szeretnék. Egy elkeseredett férj írja a kővetkezőket: „Egy talán különös, de remélem, nem teljesen érdektelen témára hívnám fel az Önök figyelmét. Társadalmunk több-kevesebb sikerrel küzd az alkoholizmus ellen. Egy azonban tény, hogy amennyiben a bíróság előtt válás esetén bizonyossá válik, hogv a volt házastársak valamelyike alkoholista, semmi reménye nem lehet az iránt, hogy a gyerekeket megtarthatja. Viszont, ha „csak ” egy ..hisztis", vulgáris kifejezéseket ordítozó, már-már idegbajos feleségről van szó. az apa esélye nem több a gyerekek megtartását illetően, mint egy százalék. Pedig egy ilyen asszony a családi légkör szisztematikus megrontásával talán még nagyobb pusztítást visz végbe a családban, mint az alkoholista férj. ” Miről is van szó végeredményben? Hisztiről, vagy hisztériáról, és mikor használhatjuk egyik, vagy másik kifejezést? Hisztisnek többnyire serdülőkori lányokat szoktunk nevezni, akikre jellemző a szeleburdiság, a túlmozgékonyság, az érzelmi töltésű események túlhangsúlyozása és az itt produkált reakciók, melyek több esetben teátrálisak. Tehát egy fejlődésben lévő serdülő reakcióit, megnyilvánulásait, érzelmi töltésű közléseit szoktuk többnyire hisztis viselkedésnek nevezni. A férj által több mint három oldalon leírt, feleségre jellemző tünetek nem a hisztire, hanem a hisztériára jellemzők, amely a neurotikus megbetegedések közé sorolható. A neurotikus személyiségű embert általában jellemzi a szorongás, a labilitás, az érzékenység, amely miatt az alkalmazkodásban könnyen sérül és emiatt válságos állapot jöhet létre. Most pedig nézzük meg közelebbről, milyen is a hisztériás személyiségi Jellemző rá, hogy kapcsolata a környezettel általában jó és közvetlen, de már a legkisebb sérelem, kudarc felboríthatja a kapcsolatot. A hisztériás személyiség érzelmeinek a hatása alatt áll, így hiába jó a kapcsolata a külvilággal, mégsem tud a realitásnak megfelelően viselkedni. Érzelemvilága éretlen, gyermekies, ezért többnyire elsődleges örömökre törekszik és azonnali kielégülést keres. Nem tudja korlátok közé szorítani magát. így az intellektuális és lelkiismereti hatások gyakran háttérbe szorulnak nála. Hajlamos az éber álmodozásra, saját vágyaival átszőtt szituációkkal történő fantáziajátékokra. Ezek később a mindennapi életét is .befolyásolják, hamis szerepeket vehet fel, amelyek valótlanságát az emberek hamar észreveszik. Szexuális életét az jellemzi, hogy inkább a fantáziájában éh ki vágyait, a valóságban mindig valamilyen nehézsékömyezetét és próbálja középponti helyzetét visszahódítani. Újabb leleplezése sem okoz szégyenérzetet, sőt érzelmi reakciókkal ijesztgetheti környezetét, vagy ha kemény játékos, öngyilkossági kísérleteket produkál, melyek gyakran a kórházban, gyomormosással végződnek. Sőt, öngyilkossági szándékával partnerét zsarolhatja, amennyi-Hiszti vagy hisztéria ge van, ilyenkor azonban nem saját magában keresi a hibát, hanem a partnert okolja nehézségeiért. Szexuális igényei. vágyai gyermekiesek. Emiatt gyakran belemegy szexuális játékba, de vagy hamar elutasítja, vagy felingerli és hidegen otthagyja a partnert. Ha a szexuális zavar a vezető tünet a neurózisában, akkor úgy érzi. hogy mindenki ki akar vele kezdeni, egy rövid utcai séta során dicsekvően beszámol arról, hogy hány férfit hódított meg rövid idő alatt és hány férfi követte őt. A frigid nők nagyobb része hisztériás karakterű. Emberi kapcsolataiban hajlamos a hazudozásra. de ezt nem érzi hazugságnak Ha rábizonyítják a hazugságot, megsértődik, érzelmi reakciókat produkál, és szinte kényszeríti környezetét, hogy a hamis állítást, vagy a hamis beállítást fogadja el. Máskor újabb és még kidolgozottabb szereppel lepi meg ben nem hajlandó az ő belátása szerint eljárni. Ha szükségletek szempontjából közelítjük meg a hisztériás ember személyiségét. elmondhatjuk, hogy legfőbb az uralkodásvág)-. A legkülönbözőbb nehézségeket is vállalják annak érdekében, hogy uralkodni tudjanak környezetükön, pl. a beosztott szerepét vállalják. megalázkodnak, gondoskodhatnak valakiről egy bizonyos ideig, azért, hogy később fölé kerekedhessenek. Előfordul, hogy betegségükkel kísérlik meg uralni környezetüket. Hajlamosak az agresszív magatartásra. A rosszabb intellektussal rendelkező hisztériások látványosan bosszúállók, agresszívek, minden szükséglet akadályoztatása esetén agresszió jön létre náluk. Önállóságra, autonómiára való törekvésük nincs, szenvednek, sőt félnek a magánytól. Hogy leküzdjék szorongásukat, nem utasítanak el senkit, gyakran visszatérnek volt kapcsolataikhoz, melyek közben megszakadtak. | vagy érzelmileg kihűltek, belekénysze-Irítve a másikat saját érzelmi hangulatukba. I Megalázkodni csak más cél érdekében szoktak, ezért kerülik a megalázó i helyzeteket, mert súlyosan megsérülj nek. Főként az érzékszervi ingerek ; okoznak nekik örömet és ezen a téren I fejlett lehet az ízlésük. Domináns szükségletük a magamutogatás is. Abban, hogy a világnak meg akarják mutatni ! magukat, nemcsak a hivalkodás jellege szembetűnő, hanem az a játékossági forma is, ahogy ezt megteszik. Előfordul. hogy a hisztériás elvárja, hogy mindig csak vele foglalkozzanak. Elvárja partnerétől, hogy meggyónhasson neki és időnként az a komoly törekvés van a gyónásokban, hogy önmagát megismerje, hogy hiányos önismeretében másoktól segítséget kapjon. A játékosság gyakori szorongásoldó szükségletük. Főleg szerepjátszások for- I dúlnak elő. amelyekben nagyon jól érzik magukat. Valódi vagy elképzelt személyeket dramatizálhatnak így játékosan, a környezet mulattatására vagy j önmaguk szórakoztatására. Domináló j tulajdonságuk a narcizmus (önszeretet), amely szembetűnő önzésben nyilvánul ■ meg. Magamutogató, vagy „lásd ki va- 1 gyök” célból mutathatnak lemondást, I önfeláldozást, de ez soha nem igazi, j Ritkán van meg bennük a gondoskodás 1 szükséglete, s ha megvan, akkor is uralkodásvággyal párosul. Beállítottságuk eleve védekező lehet. : ki akarják zárni a kudarcot, meg akar- } jak akadályozni, hogy őket alsóbbren- j dűnek lássák, vagy gondolják, ezért a 1 legkisebb sértésre, negatív véleményre I támadnak (támadás a legjobb védeke- j zés alapon). Gyermeki módon félnek a j büntetéstől, felelősségrevonástól. In- j kább önzésük, büntetéstől való félelmük. mint lelkiismeretük diktálja csele- { kedeteiket. Feltűnő, hogy a lelki kapcsolataik j hiányosak, így mást mondanak, amit j gondolnak, mást tesznek, mint amit j akarnak. Hisztériásokból gyakran hi- < ányzik a rend szükséglete, ezért dolga- j ik, cselekedeteik kuszák, rendezetlenek. Ha egy gyermek van-egy hisztériás : családban, az rendszerint átveszi, meg- j tanulja a hisztériás szülő magatartását, j ha több gyermek van. akkor megoszlás \ alakul ki. nagyon egészséges, hisztériát elutasító és azt nagyon jól ismerő gyermekek is vannak rendszerint az erősen i hisztériások mellett. A hisztéria többnyire a nőkre jellem- j ző neurotikus személyiségzavar.- de j megtalálható a férfiak között is. A férj levelére válaszolva pedig: hisz- • tériás emberrel együttélni nehéz, renge- j teg lemondást, alárendelődő magatartást. szenvedést jelenthet, de egy alkoholistával (ha rangsorolni próbáljuk a i két negatív megnyilvánulást) sokszorta ! nehezebb, nem beszélve arról a rombo- I ló légkörről, amely az alkoholista családok esetén a gyermek személyiségére j hat. Egyébként válóper esetén, ha a férj i igényli a gyerekeket, hivatkozva a fele- j ség egészségi állapotára, a bíróság köte- [ les elrendelni pszichiátriai kivizsgálást a j gyermekek odaítélése ügyében. A hisztériás személyiségzavar gyógyí- j tását pszichoterápiával lehet megolda- j ni, bár nem mindig sikeresen. Gyakran j a hisztériásnak nincs betegségbelátása, így a környezetét teszi felelőssé dühkitöréseiért. és nem hajlandó pszichiáter, j vagy pszichológus segítségét igénybe j venni, ilyenkor a házastársnak kell segítségért folyamodni, ha a légkör elvi- j selhetetlen. Dr. BORDÁS SÁNDOR Fotó: VALLACH L. j
