Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-12 / 3. szám
Egy vajúdó nőhöz To one, in labour A tűznya/áb csend-térközeiben a hangya sár-öklendezése levegőt szeg. magot poroz. Virághüvely és fütorony-építészek átvészelik az embertalp s az emberész rontó hatását, hogy vajúdjanak és átadják a királynőt a vajúdásnak. de építkezzenek. Én azt hiszem, a Más Állapot: királynő, pecséttel a katedrális szívébe zárva, élő főhajóján körben a halott szeretők. Már eltűntek a kőm ívesmesterek. Két ember elhagyott csodája, sártorony-döfések gyaláznak színfa-oszlopcsarnokot. s odabenn készül a Királynő. Jaj. halott szeretők, gyötrelem-csendes oltár! Katakombák magányán szekréciód halálos íve összezárul, szerelmem. Christopher Okigbónak For Christopher Okigbo Jobb. ha keselyű bontja itt a fáklyavivők csontjait, mint ha sas verdes az örök sziklához láncolt test fölött, jobb. ha nem fogják holt szemek rózsán, gyomon a tűzjelet. de élő bél mutatja meg a karmos végítéletet. jobb. ha a számla már lezárt, redőny lehullt, a kör bezárt. üres világ, törölt pala. szemhéj alatt a sors fala, jobb. ha a rítus tisztogat, s ő engesztelő áldozat, s a láng. mely szentélyt keltene, idegen aknába ég bele: jobb így, mint ha betiltott álmai közt maga a lélek égne ki — zabái az Idő. de csak döcög korlátlan eszméi mögött A múlt év őszén Wole Soyinka nigériai írónak ítélték oda az 1986-os irodalmi Nobel-dijat. A joruba törzshöz tartozó Soyinkát — aki angol nyelven ír ugyan, de törzse nyelvére is fordít — hazája és fekete-Afrika legnagyobb írójaként emlegetik. Európa-szerte ismerik drámáit, tanulmányait, verseit, regényeit; sokoldalúságát bizonyítja a tény, hogy politikusként, egyetemi tanárként, színészként és rendezőként is működik. Szerteágazó tevékenységével kapcsolatosan nyilatkozta egy helyütt: „Mindig azt teszem, amire népemnek szüksége van.” Hole Soyinka müvei a törzsi hagyományban gyökereznek, írásai a törzsi múlthoz, a mítoszokhoz kötődő, de ugyanakkor már a modem életformához is közeledő afrikai emberről szólnak. Az író művei közül magyar nyelven is megjelent drámáinak gyűjteménye. Az Erdő tánca címmel, egyik regénye, továbbá versei. Gergely Ágnes fordításában. H ole Soyinka az afrikai írók közül elsőként kapott Nobel-dijat eddigi — húsz kötetnyi — életművéért. Társalgás telefonon Telephone conversation A bér, gondoltam, elfogadható, mindegy. a szoba hol van. A nő megesküdött. hogy ő nem lakik ott. Nem maradt más. mint az egyenes beszéd. „Asszonyom — mondtam —. nem kenyerem a felesleges utazás. Afrikai vagyok." Csönd. Megfeszített jólneveltség átvitele a csöndre. A hang szájrúzsbevonatból, hosszú, aranyvégű szipkabélből nyomult elő. Megfogtak, piszokul. — ..MILYEN SÖTÉT?" — Nem. nem fé/rehallás:- „VILÁGOS BŐRŰ VAGY NAGYON SÖTÉT?" — Szétkapcsolni. Folytatni. Szalonképes szó-bújócska büdös kipárolgása. Piros fülke. Piros levélszekrény. Piros mászniva/ó autóbusz, kátrány-cuppogtató. Megtörténtí Feszengés, már illetlen a csönd; a hallgatásból óhatatlanul kikényszerült valami egyszerűbb. Tapintattal módosított a hangsúlyon — „SÖTÉT BŐRŰ? VAGY NAGYON VILÁGOS?" — Helyben vagyunk: „Úgy érti. keserű vagy tejcsokoládé?" Úgy. mondta klinikailag: egy villanás, és széthullt a személytelenség. Gyorsan, a hullámhosszra hangolódva döntöttem. — „Nyugat-afrikai szépia" — s mintegy utólag: —, „az útlevelemben, alul. „Csönd, a színképelemző fantázia szárnyalása; aztán az őszinteség átsútyosu/t a kagylón. — „Az MICSODA ?" — Vagyis hogy:- „NEM TUDOM. MILYEN AZ A SZÍN." — „Mondjuk, gesztenyebarna." — „TEHÁT SÖTÉT. IGAZ?" — „Nem mindenestül. Arcomra nézvést gesztenyebarna vagyok. asszonyom, de látnia kellene a többit is. A tenyerem, a talpam hidrogénszőke. A sok üléstől — ostoba dolog, asszonyom — feldörzsölődtem. s ebből kifolyólag a farom hollófekete — pillanat, asszonyom!" — érezve. a kagyló mennykőcsapása környékezi a fülemet — „Asszonyom — esedeztem —, nem volna kedve inkább megtekinteni ?" (női5)
