Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-16 / 25. szám
KALEIDOSZKÓP Az immunitás és az alkohol Köztudomású, hogy az alkohol negatív hatást gyakorol az ember szervezetének valamennyi élettevékenységére. Az alkoholisták esetében például még a fertőző betegségek is nehezebb lefolyásúak. Az egyesült államokbeli louisvilli egyetem és a leningrádi Lésgaftov Testnevelési Intézet közös kutatásai azt bizonyítják, hogy az alkohol károsítja a szervezet immunitását (fertőző betegségek ellen védettséget) biztosító mechanizmusokat. A megrögzött alkoholisták esetében sokkal nagyobb a fertőzéses megbetegedés lehetősége, mint a józan életmódot folytató embereknél. Az alkoholizmusban szenvedő ember könnyebben kap tüdőgyulladást, nagyobb mértékben van kitéve a tuberkolózis, illetve a májgyulladás veszélyének. Mindez szervezetének immunitására szolgáló mechanizmusok hibájából ered. A legtöbbet a nyirokkeríngés rendszere szenved, amely nyiroksejteket (nyirokszövetekben képződő fehér vérsejteket) termel, melyek feladata megsemmisíteni azokat az idegen eredetű fehérjéket, amelyek a szervezetbe kerülve betegséget idéznek elő. Megállapítást nyert, hogy az alkohol megzavarja a vérképzés folyamatát, közvetlenül hatast gyakorol a lymphocyták (nyiroksejtek) képződésére, amelyek közül már á vérben találhatókat is károsítja, csökkenti számukat. Az alkohol ezenkívül elősegíti az allergia keletkezését, kifejlődését is. Az említett kutatások eredményei alapján az idült alkoholizmusban szenvedő emberekben feltehetően megnövekszik az alkohollal vagy más anyagokkal szemben (amelyek megtalálhatók a szeszes italokban) az érzékenység. Ilyen esetben könnyen előfordulhat például az is. hogy az alkoholistában már az az élelmiszerféle is alkohol iránti vágyat ébreszt, amely csupán valamely szeszes ital gyártásához szolgál alapanyagul. (Nauka i zsiznyj Az interferon a mindennapi orvoslásban Magy-Britanniában engedélyezték, hogy alfa-interferonnal a hajassejtes fehérvérűséget (hairy-cell leukemia) kezeljék. Ez a betegség, amelyben Nagy-Britanniában évente mintegy százan betegszenek meg, azokról a szörszerü szálakról kapta a nevét, amelyek a rosszindulatú sejtekből nyúlnak ki, s amelyek alapján a betegséget felismerik. Az 1980-as évek elejenek az a reménye, hogy az interferon általános rákgyógyszer lesz, sajnos nem igazolódott. A hajassejtes fehérvérűség gyógyításában azonban 80—90 százalékos eredményt értek el vele. A brit hatóságok most azt latolgatják, hogy engedélyezzék-e a géntechnológiai úton készített, Intron néven forgalomba hozott alfa-interferonnak a használatát két másik rákos betegségnek a gyógyításában is. Kubában az utóbbi két évben már több mint ketezerötszáz betegen próbálták ki az interferont, mégpedig tizenhatféle közismerten vírusos betegség és kilencféle rákos megbetegedés ellen. Az eredményeket ígéretesnek minősítik. (Kubában azután kezdtek el sűrűbben kísérletezni interferonnal, hogy 1981 -ben egy dengue-láz nevű járvány mintegy száz halálos áldozatot követelt.) (New Scientist) Szerkesztőségünk a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére ismeretterjesztő vetélkedőre hívja meg olvasóit. Kéthetenként közlünk anyagot a Szovjetunióról, a szöveg és a képek alapján az olvasóknak kell felismerniük, melyik köztársaságról van szó. Egyébként a gáz és az olaj az ország legértékesebb természeti kincse, területén van a világ egyik legjelentősebb olajvidéke. Volt idő, amikor a világ össztermelésének a felét ez a mező adta. Sóbányák is vannak itt, a tenger vizéből szintén jelentős mennyiségű sót nyernek. Ez a tenger, amelyet tengernek hívnak ugyan, de lényegében nem is az — az ország nyelvén Kazárnak, zárt tónak nevezik —, a föld legnagyobb sós tava. A tenger elnevezést mindenekelőtt nagy sótartalma miatt kapta. Ez a tó — tenger jellemző tájképi eleme s egyben fontos gazdasági bázisa is az országnak. Mai nevén csak a legutóbbi időkben emlegetik. Azelőtt másképp nevezték, az asszírok például Nyugati-tengernek, a kínaiak Keleti-tengernek, az egyiptomiak pedig Északi-tengernek hívták. A tenger felszíne 28 méterrel van az igazi tenger szintje alatt. Az ország a Szovjetunió Kaukázusokon-túli területének délkeleti részét foglalja el. A területének 40 százaléka síkság. A magas hegyek a területnek csak egynyolcadát teszik ki. Az ország éghajlata rendkívül változatos. Északi és nyugati hegyrány és a kellemes ízű majdnem szagtalan olajat adó szezám. Az ország állattenyésztésében elsőrendű szerepe van a juhnak. Az ország fővárosa igen szép fekvésű, a tengerbe nyúló Apseron-félsziget patkó alakú öblét körülölelő domboldalra épült. A város a világ legszebb éjszakai városai közé tartozik. Az ország népe rendkívül vendégszerető. A lakosság muzulmán vallású. Bár a vallásnak már nincs nagy befolyása, a szokásokra mégis kihat. Az emberek például nem fogyasztanak sertéshúst és tartózkodnak a szeszes italoktól, kiváltképpen a tömény italoktól. A nőket különösen tisztelet övezi, az erkölcsi normák szigorúak. A konyhájuk keleties, kaukázusi ételekkel szolgál. A sáfrányt gyakran használják ételízesítőként. A keleti csemegéknek száma több mint kétszáz. A népzene, különösen ennek ősi forrása, a törökökével rokon. Az európai fülnek meglehetősen monotonnak tűnik, az otthoniak azonban szívesen hallgatják akár hoszszú órákon át is. A Szovjetunió melyik köztársaságáról van szó? Fotó: NAGY L Kérjük olvasóinkat, hogy a köztársaság és fővárosa nevét, a köztársaság lakosainak számát a lap megjelenésétől egy héten belül küldjék be szerkesztőségünk címére: a Nő szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Leninovo námestie 12. A válaszokhoz szükséges mellékelni a szelvényt is. A helyes megfejtések beküldői között minden fordulóban az országra jellemző 3—3 emléktárgyat sorsolunk ki. Aki mind a 15 fordulóban helyesen válaszolt, az bekerül a döntőbe, ahol 3 nyertes értékes jutalomban részesül. Vetélkedőnk 3. fordulójának helyes válaszai: Tádzsikisztán. Lakosainak száma 4,4 millió (1984-es adat, de elfogadjuk a korábbi adatot is!). Fővárosa: Dusanbe. Sorsolással ajándéktárgyat nyert: Cseri Krisztina nagycsalomiai (Vel'ká Calomija), Gujber Lászlóné hegysúri (Hruby Súr) és Birke Imréné zétényi (Zatín) olvasónk. Felismeri ? Az ország neve a görög eredetű Atropaténa szóból származik. Atropaténa magyarul: a tűz országa. Valószínű tehát, hogy már az időszámítás előtt is láttak itt a földből előtörő lángoszlopokat. Természetesen akkor még nem érthették a jelenség okait, de ma már tudjuk, hogy földgáz-kitöréseket láttak. vidékein még nyáron is örök a fagy, déli részén pedig szubtrópusi klíma uralkodik, gyapotot termesztenek, megterem a gránátalma, a füge és természetesen a citrom és a narancs. A mezőgazdaságból számottevő még a dohánytermesztés is, de fontos a kaucsuk tartalmú gvajula, az olajfa, a sáf
