Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-01 / 1. szám
ÜLÉST TARTOTT AZ SZNSZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A nők munka- és életkörülményeinek további javításáért A nők társadalmunkban betöltött szerepének fontosságát aligha szükséges manapság különösebben bizonygatni, hiszen már maga a család, sőt a társadalom is a legnagyobb természetességgel várja el, hogy a nö gondos anya, alkotó dolgozó és nem utolsósorban tevékeny köztisztségviselő legyen. Nos, az egyre többet emlegetett hármas szerep elsősorban a nők és a férfiak egyenjogúságára utal — arra, hogy a nő emberi értékét a történelem során hosszasan rosszul ítélték meg a különböző társadalmak —, ám annak puszta elismerése, hogy helytelen volt előítéletek alapján nemek közti értékrendet alkotni, nem elegendő egy több évezredes téves szemlélet teljes felszámolásához. A nők újszerű, hármas szerepet teremtő helyzetéhez még az érvényesülésüket elősegítő törvények, különböző munkaügyi és szociális intézkedések sem tudtak ezidáig megfelelő körülményeket teremteni. Legalábbis nem olyanokat, amilyeneket joggal elvárhatnak. Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy az ország dolgozóinak 48 százaléka nö. S hogy ennélfogva különösen nagy mértékben függ tőlük, munkájuktól egész társadalmunk jövőjének alakulása. S ha a becsületesen elvégzett, jó minőségű munkán kívül azt kívánjuk tőlük, hogy maradéktalanul tegyenek eleget családi kötelességeiknek, s emellett vegyék ki részüket a közéleti tevékenységből is, akkor bizony még jócskán akad tennivalónk. A Szlovák Nöszövetség Központi Bizottsága december 2-án és 3-án Bratislavában megtartott ülésén épp az említettek miatt a nők munka- és életkörülményeinek a XVII. pártkongresszus utáni időszakban kívánatos további javítása volt a fö téma. Elena titvajová, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke beszédében rámutatott a legégetőbb, sürgős orvoslást váró hibákra, hiányosságokra, amelyek a legnagyobb mértékben nehezítik a dolgozó nők mindennapjait. Többek között elmondta, annak ellenére, hogy az SZSZK-ban évente körülbelül 500 millió koronát költ az állam a munkakörülmények javítására, a dolgozók egészségének védelmére, még mindig sok munkhahelyen túl magas a zajszint, a megengedettnél porosabb a levegő, nem megfelelő a mikroklíma munka közben; hogy 61 599, azaz a dolgozó nők 5,7 százaléka kénytelen egészségre káros munkahelyen dolgozni, különösen a textil- a ruha- és a cipőiparban. A munkahelyi, egészségre káros tényezők-felszámolására már a műszaki berendezések gyártásakor kell gondolni, segíteni a meglévő berendezések felújításával, s új technológiai eljárásokat kell beiktatni, amelyek nem veszélyesek az emberre..." — mondotta. S hogy az iparban dolgozó nem kevés nö egészsége védelmében még sokat tehetünk, példaként említett több gazdaságitermelöegységet, ahol nagyon jó eredményeket értek el ezen a téren. Külön kitért az elsősorban a kereskedelemben dolgozó nőket érintő emelési súlyhatár okozta problémákra, a boltok hiányos higiéniai ellátottságára, a nem kívánatos túlórázásra, elemezte a munkahelyi balesetek és megbetegedések okait. Mint Elena Litvajová beszámolójában említette, a dolgozók megbetegedésének 50 százaléka a nem megfelelő munkahelyi körülmények, és az elégtelen egészségügyi megelőző intézkedések számlájára írható, bár néha az is előfordul, hogy a nők nem tartják meg a munkabiztonsági előírásokat, így okoznak maguknak egyébként elkerülhető megbetegedéseket. Sok kívánnivalót hagy még maga után a munkavédelmi eszközök minősége is. Emellett sok alapvető munkavédelmi eszközből is hiány van. A következmények ismertek: szaporodnak az allergiás bőr- és más fajta megbetegedések. 1984-ben például a dolgozó nők 51 százaléka szenvedett ilyen jellegű betegségben. Az SZNSZ elnöke — akárcsak a többi felszólaló — azonban nemcsak a nők munkahelyi és mindennapi gondjairól, bajairól szólt. A nöszövetség által kezdeményezett mozgalmak eredményei — mint mondotta — kell, hogy továbbra is ösztönzően hassanak a dolgozó lányokra, asszonyokra. Csak akarni kell, hogy lakóhelyünk, a lakótelep, a ház, amelyben lakunk valóban otthonunkká váljon, hogy munkahelyünkre ne induljunk reggelente borzongva az ott tapasztalható rendetlenség, piszok miatt, hogy... ügye, hosszasan folytathatnánk? S ugye, azt is jól tudjuk, ha nem segítünk önmagunkon mi, akkor nem is várhatunk segítséget mástól. A kétnapos ülés végén határozatot fogadtak el a résztvevők, amely többek között felszólítja a nöszövetség valamennyi alapszervezetét, hogy a nemzeti bizottságokkal és a többi társadalmi szervezettel karöltve tudatosan törekedjenek a nők munka- és életkörülményeinek további javítására. Ez azonban nemcsak a dolgozó nők, hanem a férjeik, fiaik, tehát a család, vagyis az egész társadalom érdeke.- bl -KÖNÖZSI ISTVÁN felvételei
