Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-04 / 2. szám
A káposztafélék csaladjába tartozik. Az őszi és téli hónapokban kerül a piacra, mélyhűtve is kapható. Táplálkozási szempontból rendkívül értékes zöldségnövény. A kelkáposzta után a legnagyobb mennyiségű szárazanyagot és A-, B,-, B^-vitamint tartalmazza. C-vitamin-tartalma nyersen megközelíti a csemegepaprikáét. 100 g-onként 5.0 g fehérjét. 5.0 g szénhidrátot. 90,0 mg C-vitamint (főzve 50.0 mg-ot). 1.0 mg karotint tartalmaz. Energiatartalma 46 Kcal (192 J). A kelbimbóból nyersen salátákat, főzve leveseket, egytálételeket, főzelékeket, körítéseket készíthetünk. Főzés előtt a bimbókról szedjük le az elálló fedőleveleket, és vágjuk le a végéről a torzsa hegyét. Kelbimbós májkrémleves Hozzávalók: személyenként 5 dkg máj, 10 dkg kelbimbó, fél tojássárgája, 1 mokkáskanál liszt, 2 dkg füstölt szalonna, hagyma, só, esetleg őrölt bors és szerecsendió. Az apróra vágott füstölt szalonnát kiolvaszt jók, megpároljuk rajta a kierezett májat, hagymát, felvágott kelbimbót, majd vízzel felengedve kuktában 5 percig főzzük. Turmixban elkeverjük a tojássárgájával, a liszttel, a borssal, a reszelt szerecsendióval. Visszatesszük a tűzre, egyszer felforraljuk. Csészében tálaljuk. ' Kelbimbófőzelék Hozzávalók: személyenként 20 dkg kelbimbó, füstölt szalonna, liszt, só, fűszerezésül őrölt köménymag, zellerlevél, fokhagyma. Vízben főzzük puhára a félbe-negyedbevágott kelbimbót a fokhagymával és a fűszerekkel. A kiolvasztott füstölt szalonnán pirítsuk meg a lisztet, engedjük fel hideg vízzel, öntsük a bimbókra és forraljuk fel. Tejföllel díszíthetjük. Mustáros hússzeletek kelbimbóval Hozzávalók: személyenként 15— 20 dkg sertéscomb- vagy marha-, 25—30 dkg pontyszelet, 20 dkg kelbimbó, olaj, 1 közepes fej vöröshagyma, 1 zöldpaprika (ecetes paprika is lehet), 1 dl fehérbor, 1 evőkanál mustár, só, 1 mokkáskanál liszt. Az olajon a cikkekre vágott hagymát a metéltre vágott paprikával üvegesre pároljuk, barnára futtatjuk rajta a hússzeleteket, felengedjük vízzel és puhára főzzük. Beletesszük a negyedbe-félbe vágott kelbimbót, azt is addig főzzük, amíg a villa könnyen bele nem megy. Kiszedjük a húst és a kelbimbót, a bort elkeverjük a mustárral, a liszttel, ráöntjük a szaftra, egyszer fölforraljuk, majd áttörjük. A tál közepére helyezzük a szeleteket, köré rakjuk a bimbókat, és az egészet beborítjuk a mártással. Céklaszeletekkel, citromkarikákkal díszíthetjük. Kelbimbótál Hozzávalók: személyenként 20 dkg kelbimbó, 1 —2 kemény tojás, 5 dkg sajt, 1 dl tejföl, só, vaj, szerecsendióvirág. A kelbimbót kevés sós vízben fedő alatt puhára pároljuk, és leszűrjük. Kivajazott tepsibe szeletelt kemény tojást teszünk, kicsit megsózzuk. Rátesszük a főtt kelbimbót és leöntjük a tejföl és a reszelt sajt keverékével. A tetejére szórunk egy kevés porrá tört szerecsendió-virágot. Forró sütőben csak pár percig sütjük, amíg alul-felül színesedni nem kezd. Ha van, nagyon jó hozzá a paradicsomsaláta. Kelbimbóköret Hozzávalók: 2 személyre fél kg kelbimbóhoz 2 evőkanál margarin, só, szerecsendió. A kelbimbót megtisztítjuk, megmossuk. Kuktába tesszük. 1,5 dl vizet öntünk alá, sót és kevés szerecsendiót teszünk bele, és 4 percig forraljuk. Serpenyőben margarint forrósítunk. és a lecsöpögtetett kelbimbót beleforgatjuk. Kelbimbósaiáta Hozzávalók: fél kg kelbimbó, fél pohár joghurt vagy kefir, 1 evőkanál borecet, 1 evőkanál-paradicsompüré, 1 evőkanál majonéz, só, bors, 1 kávéskanál bazsalikom. A kelbimbót megmossuk, megtisztítjuk és kevés vízben megpároljuk. Vigyázzunk, ne föjjön szét. A borecetből, paradicsompüréből, majonézből, sóval, borssal, bazsalikommal salátalevet készítünk és leöntjük vele a kihűlt kelbimbót. Egy óra hosszat állni hagyjuk, azután tálaljuk. Kelbimbós egyveleg Hozzávalók: személyenként 15 dkg párolt kelbimbó. 1 tojás, 5 dkg virsli vagy párizsi, 5 dkg gomba, 5 dkg füstölt kolbász, félarasznyi póréhagyma vagy zöldhagymaszár, esetleg maradék leveshús, pörkölt, 3 evőkanál paradicsompüré, 1 dl vörösbor, 3 dkg füstölt szalonna és só. A füstölt szalonna zsírját kiolvasztjuk, puhára pároljuk rajta a negyedbe vágott gombát a karikákra vágott hagymával, felengedjük a paradicsompürével, borral, és az egészet fölforraljuk. Összekeverjük a negyedbe vágott kelbimbót a virslivel, a párizsival, a kolbásszal, a mártásos gombával, a hússal, a karikákra vágott kemény tojással, és az egészet zsírozott tűzálló tálba öntve átsütjük. Céklasaláta, ecetes savanyúság illik hozzá. A szauna A szauna finn fürdőt jelent, ennek a négy és fél millió lakosú országnak ugyanis több mint fél millió szaunája van. A fürdő görög jelentése viszont: a szomorúság elűzése. Már a régi rómaiak kb. kilencszáz városi fürdőt építettek, és ezekbe úgy jártak az emberek, mint ma a kávéházba. A szaunának rendkívül jó hatása van az egész szervezetre. Nézzük meg most közelebbről, melyik szervünkre miként is hat! A szauna elősegíti a sérülések, betegségek utáni gyors gyógyulást, edzi és ellenállóvá teszi a szervezetet. (Finnországban a sok tó, köd és eső dacára kevesebb a megfázásos megbetegedések száma, mint bárhol másutt Európában.) A sportolók kiadós tréningje után rendkívül gyorsan regenerálja a szervezetet, lazítja az izmokat, eltávolítja a fáradságérzetet és kb. húsz százalékkal meggyorsítja az anyagcsere-folyamatot. A test felülete negyven Celsius fokra is felmelegedhet, a gyors lehűlés (hideg fürdő) jó hatással van az érrendszerre. A szauna befejeztével megnövekszik oxigénfogyasztásunk és több friss levegőt vagyunk képesek befogadni. A pulzus 90—11Ö-re is megnövekedhet percenként. A hideg fürdő normalizálja a szívverést és csökkenti a szív vérellátását. A hideg-meleg hirtelen váltakozása jó szívizom-erösítÖH0yekorlat is egyben. A magas vérnyomásban szenvedők inkább ne járjanak szaunába, mert meleg hatására a vérnyomásuk hirtelen lecsökken. Az alacsony vérnyomás enyhén emelkedik (a hideg fürdő egyébként is növeli a vérnyomást. amit azután meleg lábfürdövel egyenlíthetünk ki.) A szauna nyugtatja az idegeket és jó hatással van a veseműködésre. Befejeziével ne feledjük el pótolni az izzadással elvesztett vízmennyiséget! Mire lesz szükségünk a szaunában? Két frottír törülközőre (hogy legyen mire feküdni és mivel törülközni), ha a szaunában nem adnak külön lepedőt akkor egy gyapjúlepedőre, bőrkefére, szappanra, samponra, testápoló krémre, műanyag papucsra. A mai szaunákat medence, zuhanyozó, gőzfürdők, masszírozó- és kondíciós fülkék egészítik ki. Az eredeti finn szauna fával burkolt helyiség (nálunk is egyre többen építenek kis szaunákat családi házukban), amelyben a fűtőtestet forró kövekkel rakják körül. Három szinten elhelyezett fapadok vannak benne, az alsón 60, a legfelsőn 115—125 Celsius fok a hőmérséklet. A legfontosabb, hogy a tíz-tizenöt perces szaunázást kövesse rögtön hideg vizes fürdő, a kevésbé edzetteknél hideg zuhany. A lehűlés ugyanannyi ideig tartson, mint a felmelegedés. Ezután kb. félórás pihenés következik (ez alatt manikűrözhetünk, hajpakolást készíthetünk, vagy megmasszírozhatjuk a lábunkat). Egy szaunázás, alatt a három fázis kb. két-háromszor váltsa egymást. Szauna után legjobb egyenesen ágyba bújni. Másnap reggel kiváló kondícióban ébredünk majd. (pleva)
