Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-01-04 / 2. szám
JELMEZBÁLBA A farsangi vigasságok egyik népszerű programja a jelmezbál. Ezen az estén bárki azzá lehet, ami álmaiban szeretne lenni: táncosnővé, futballistává, világjáróvá, bohóccá, királylánnyá stb. A saját ötlet — természetesen sajátkezű kivitelezésben — sokkal kedvesebb, mint a kölcsönzői. Gyermekeinknek (de magunknak is) maradék anyagokból, rongyokból könnyen összeöltögethetjük a jelmezeket. Például a rajzokon látható virágot, törpét és bohócot. A fodrokat, szirmokat papírból is elkészíthetjük. Az a lényeg, hogy a jelmez minél eredetibb, színesebb, vidámabb és meghökkentőbb legyen. Nem csupán a gyermekeknek, a felnőtteknek is jó alkalom ez a vidám szórakozás, hogy újból megtanuljanak játszani. Köhögés ellen kitűnő háziszer, ha pirított kristálycukrot leöntünk hársfateával, és napjában többször kortyolgatjuk. „ A citromhéjat nemcsak a konyhában és a kézápolásnál használhatjuk. A kifacsart citrom héját szárítsuk meg, tegyük gézzacskóba és akasszuk a ruhásszekrénybe. A szekrény kellemes illatot kap, és a molyok is eltűnnek belőle. Megsárgult kézimunkák, finom vászonfélék ismét kifehérednek, ha mosás előtt aludttejben áztatjuk őket. A fehér függöny tél folyamán, különösen, ha fűtőtest fölött lóg, sárga lesz. amit igen nehéz kimosni. Próbáljuk a következő módon fehéríteni: mosás után az utolsó előtti öblítővízbe öntsünk egy liter nyers tejet. A függöny hófehér és puha lesz. A műanyag padlót ne mossuk bő vízzel, mert az illesztéseknél aláfolyhat. Mosóporos vízbe mártott és kifacsart ruhával töröljük fel. Nagyon szennyezett padlót terpentines ruhával töröljünk át. Ha a műanyag padló valahol kihasadt, a lyukat parafinnal tölthetjük ki.-pé-Tény, hogy gazdálkodhatunk átgondolt családi költségvetés nélkül is, ám a távlati célokat megfontolt és megtervezett költségvetéssel hamarabb valósíthatjuk meg. Jó, ha a családtagok tudják, mennyi a havi pénz, illetve természetbeni bevételük, s ezt hogyan akarják és fogják felhasználni, mennyit költenek belőle élelemre, ruházkodásra, lakásra (lakbér, villany-, gáz-, telefonszámla, kisebb javítások), művelődésre — kultúrára (mozi, színház), üdülésre, tartós fogyasztási cikkekre stb. Egyes családokban a fő „költségvetési" tételeket írásban rögzítik, másutt csak szóban beszélik meg, mire mennyit költenek majd abban a hónapban. Ám még ez a képzelt „egyenleg" is jobb, mint az átgondolatlan gazdálkodás, amikor egyik napról a másikra élünk. Az írásos gazdálkodás azért jobb, mert könnyebb ellenőrizni az egyes tételeket. A családi költségvetést úgy állítsuk össze, hogy induljunk ki abból a pénzösszegből, amelyet a családtagok egy év alatt keresnek meg. Egy ilyen költségvetési terv készítése során megállapítjuk például, hogy a férj évente 38 400 koronát keres (12X3 200), a feleség 26 400 koronát (12X 2 200), családi pótlékként pedig 7 800 koronát kapnak (12 X 650). Az évi összbevétel Így kb. 70 000 korona. Ha a lehetséges mellékjövedelmeket is figyelembe vesszük, akkor ennél több (kertészkedés, állattartás, szolgáltatások, másodállás, takarítás stb.). Ha úgy határoz a család, hogy ebből az összegből 15 000 koronát megtakarít, kb. 55 000 koronája marad az éves kiadásokra. S ezt az összeget is ajánlatos beosztani, hogy valóban okosan legyen felhasználva. A költségvetés bevételből és kiadásokból áll. A bevételek a férj és feleség munkabére, a rokkantsági és öregségi járadékok, nyugdíjak, s azokban a családokban, ahol kereső gyerekek vannak, az ö bevételük is. Egy-egy család havi bevétele gyakorlatilag állandó összeg, valójában azonban nem az. Változhat a prémiumokkal, a jutalmakkal, egyes családtagok béremelésével, növekedhet a bankbetét kamatjával, s a másodállásból vagy melléktevékenységből származó pénzbevétellel. De változhat akkor is, ha valamely családtag katonai szolgálatra vonul be, a szülök valamelyike nyugdíjba fnegy, az addig iskolás gyerek munkába lép. Ezek a változások mind jelentősen befolyásolják a család bevételét. E jövedelmek némelyike, pl. a bankbetétek kamatja. kicsi, és szinte senki sem számol vele, mint komoly költségvetési tétellel. Ezzel nem érthetünk egyet. Vegyük például, hogy a család autót akar venni, erre takarékoskodik. Ha a személygépkocsi ára mondjuk 60 000 korona, és a család évente 15 000-et takarít meg, négy én után vehetik meg az autót. Ha ezt előre kiszámítják, érdemes a pénzüket négyszázalékos kamatú betétkönyvre elhelyezni (egy év a betét felmondásának határideje). Átlagos évi 20 000 koronás megtakarítás esetén 800 korona lesz a kamat, átlagos évi 40 000-nél pedig 1 600, s ez már egyáltalán nem kis összeg! Minden családnak vannak állandó kiadásai. Élelemre, ruházkodásra, lakbérre stb. mindig ugyanennyi kell. Ezek ismétlődő, rendszeres kiadások, mégsem osztjuk azt a nézetet, hogy ezek sem változnak. Elsősorban az egyes háztartások közt vannak különbségek, de változnak a kiadások egy adott háztartáson belül is. A kiadások szerkezete változik például a gyermekek növekedésével, az életmód változásával is. Más lesz a kiadások összetétele, ha a család hétvégi házat, nyaralót vett, vagy gépkocsit vásárolt, mert ezek üzemeltetése, karbantartása, javítása jelentősen megterheli a családi költségvetést. Kiszámították már, menynyit költ évente a család benzinre, olajra, kisebbnagyobb javításokra, autókozmetikára? Néha bizony több. mint ezer koronát havonta! Érdemes hát figyelemmel követni ezeket a kiadásokat és vezetni őket, s a kívánatos irányban változtatni a költségvetés szerkezetét. Mit szólnak a borítékoláshoz? Ahhoz a módszerhez, hogy a fizetéseket a kiadások szerint felosztják, s minden egyes tételt külön borítékban helyeznek el, és szükség szerint fedezik belőle a lakbért, a havi átalányt, a konyhapénzböl pedig a háziasszony igyekszik fedezni a havi élelmezési kiadásokat. Ha kiürül például az a boríték, amelyre azt írtuk „Művelődés, kultúra", a családtagok abban a hónapban nem vesznek több könyvet, nem mennek moziba, színházba. Ám sokkal roszszabb, ha a „Konyhapénz" borítékja ürül ki. Enni kell, ilyenkor azután a „Ruházkodás" vagy a „Villanypénz" jelzésű borítékból szoktunk „kölcsönvenni" fizetésig. Pedig a borítékolás már elavult módszer, akkor is, ha a leggyakoribb. Sokkal előnyösebb átutalási betétszámlát nyittatni a takarékpénztár legközelebbi fiókjánál. Szalay Zoltán rajza (nő 19)
