Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-04-07 / 15. szám
KALENDÁRIUM 1977. április 10-én a Szovjetunió, a: Egyesült Államok és Nagy-Britannia képvú selői aláírták a baktériuntfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi megállapodást. 1877. április 12-én született Pásztor Árpád a magvar riportirodalom megteremtője. 1937. április 13-án Italt meg llja llf szovjet-orosz író. KÖNYV „Az élet él és élni akar” Ezt az Ady idézetet választotta címéül a Magyar Televízióban kéthetente jelentkező tudományos-népszerűsítő sorozatának, ill. az adás ideje alatt megjelent könyvének Czeizel Endre. Egészséget mindenkinek! -- hangoztatta az Egészségügyi Világszervezet 30. közgyűlésén elfogadott program, s ebből a felhívásból pattanhatott ki Czeizel dr. újabb, immár negyedik tv-sorozatának alapgondolata is. Az orvos-genetikus ezúttal látszólag elkalandozott szűkebb kutatási területétől, az öröklődés problematikájától, valójában azonban ezúttal sem szakadt el attól. „Valamely betegség társadalmi jelentősége az áldozatok számán mérhető le" — mondta Koch Róbert, a vezéreszme tehát csak a megelőzés lehet, tette hozzá Czeizel Endre. S a megelőzés pedig a kiváltó okok felismerésén alapszik. S itt találkozik a téma ismét az öröklődéstannal. A genetika alapja ugyanis a betegséghajlam vizsgálata, a környezeti tényezők pedig eldöntik majd. lesz-e a hajlamból betegség. Ma már a kutatók egyértelműen állítják, hogy genetikai szempontból az emberi szervezet életkilátásai mintegy 120 évre szólnak. Az enflél jóval alacsonyabb átlagéletkor okai az egészségtelen életmóddal, az önpusztítás ragályszerü terjedésével magyarázhatók. Czeizel Endre, aki szakember és kiváló pedagógus is egyszerre, szigorúan rámutat minderre. Előadásának egyetlen perce sem unalmas. sőt, lebilincselően érdekes mindaz, amit közöl, amit tudatni kíván valamennyiünkkel. Sajnos, legtöbbször nagyon szomorú az, amivel érveit alátámasztja. Mindenesetre egyszerű, az érzelemre és az értelemre egyaránt ható szavai gyakran a művészet világába is átnyúlnak egy-egy tipikus példáért. Mondataival Czeizel legrosszabb esetben csak elgondolkodtat, nem ritkán azonban tettekre sarkall. Előadásának három fő tanulsága van : — Egyértelműen és végérvényesen vissza kell szorítanunk az emberi akarattól függő betegségeket! — Tudatosítanunk illenék végre, hogy a megelőzésben legnagyobb szerepet nem az orvos, hanem a társadalom és maga az egyén játssza! — Próbáljuk végre felfogni, milyen drága kincsünk az egészség! Hogy ezeket a tanulságokat levonhassuk, szerzőnk megismertet elsősorban az infarktus és a rákos megbetegedések okaival, illetve — ha már kellő mértékben megborzongtunk — a megelőzés lehetőségeivel is. A továbbiakban szól az öngyilkosságról, valamint egészségünk első számú közellenségeiről, a cigarettáról és az alkoholról. A könyv zárófejezeteit az öregedés gondjainak, az optimális családtervezésnek és a környezetvédelemnek szenteli. Zsebik Ildikó IRODALMI ÉLET író—olvasó találkozó A könyvhónap évről évre ismétlődő rendezvénye a bratislavai Könyvszemle, amelyen a hazai könyvkiadók — köztük a Madách is — legújabb termését mutatják be az olvasóknak. Ugyancsak hagyomány már, hogy a könyvkiállitás idején iró—olvasó találkozókon ismerkedhetnek meg az érdeklődők a kiadók dolgozóival, népszerű írókkal, költőkkel. Idén előszóra Szakszervezetek Házában került sor a Könyvszemlére s így a találkozókra is. A Madách kiadóéra, nyilván a kora délutáni — nem éppen szerencsésen megválasztott — időpontnak köszönhetően, akárcsak az előző években, most is túlnyomó többségben gimnazisták (két-három osztálynyi), fiatalok jöttek el. Duba Gyula főszerkesztőn kívül — aki röviden vázolta a kiadó munkáját, ismertette célkitűzéseit — a közelmúltban megjelent, illetve a hamarosan megjelenő könyvek szerzői közül Dávid Teréz, Turczel Lajos, Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán, Fambauer Gábor és Tálamon Alfonz voltak jelen. Őket faggatták az olvasó fiatalok, kérdéseikkel bizonyítva tájékozottságukat, érdeklődésüket az irodalom, irodalmi életünk iránt. Grendel Lajos többek között elmondta, mi volt az írókongresszuson elhangzott felszólalásának tárgya. Beszélt irodalmunk helyzetéről, a kritikai szellem megszűnéséről, arról, hogy az elmúlt években nem volt kedvező a légkör az értékest az értéktelentől elválasztó kritikák megírásához, illetve kiderült, a rossz, kedvezőtlen kritikát a szerző meg tudja torolni. Szólt a fiatal vers- és prózairók antológiájáról, az értéktisztelö irodalmi légkör szükségességéről, az intoleráns magatartásról, amely csak bizonyos nézeteknek, irányzatoknak hajlamos teret engedni az irodalomban, a szlovák-csehszlovákiai magyar irodalmi kapcsolatokról, az irodalmunkban fellelhető két, párhuzamosan létező irányzatról: a csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi tapasztalatait megfogalmazó művekről, illetve a modem ember egzisztenciális magányát, elídegenedettségét ábrázoló filozófiai fogantatásé müvekről. Turczel Lajos a háború előtti és a háború utáni irodalomról szólt, majd a minőség követelményéről: ma már a rossz művekről meg kellene írni, hogy rosszak, hangsúlyozta többek között. A találkozó résztvevői felvetették a csehszlovákiai magyar irodalom magyarországi visszhangjának kérdését, érdeklődtek Görömbei Andrásnak irodalmunkat összefoglaló könyvéről, kihasználva a pályakezdő költők jelenlétét a Próbaút c. antológia kapcsán szó esett a költészetről is, a modem versek érthetőségéről és érthetetlenségéről. egy-egy konkrét vers értelmezéséről. Dávid Teréznek is érdekes kérdéseket tettek föl a tizenévesek, éppen az ifjúsággal foglalkozó műveivel kapcsolatban: honnan ismeri ilyen jól a fiatalok problémáit, miért ítéli el őket, melyik generáció a tettrekészebb, létezik-e egyenjogúság stb., stb. Az írónő türelmesen válaszolt minden kérdésre, s néhány mondatban szólt legújabb könyvéről, az Utóiratról is. Jól sikerült az idei „könyvszemlés" találkozó, élénk, mindkét fél számára hasznos és érdekes eszmecserét folytatott egymással író és olvasó. A fiatalok akár rendhagyó irodalomóraként is felfoghatták ezt a több mint kétórás párbeszédet. Bertha Éva KIÁLLÍTÁS Vasarely planetáris folklórja „Döbbenetes nagy érdeklődés övezte a kiállítást... A prágai művészkörökben hetekig téma volt a rendezvény... Nem ismerek olyan itt élő képzőművészt, aki ne nézte volna meg Vasarely tárlatát... A diákok ezrével jöttek el ide, hihetetlen erővel kötötte le figyelmüket ez a sokak számára furcsa művészet. Elfogultság nélkül mondhatom: az Óvárosházában lévő kiállítótermünk régen nem élt át ilyen emberáradatot..." Victor Vasarely prágai bemutatkozásának sikerét — beszélgetésünkkor Brigitta Cifka művészettörténész, a kiállítás felelős rendezője ecsetelte. Persze nem titok az sem, hogy az említett sikerhez jócskán hozzátett az a vitathatatlan világhír, amely az 1908- ban Pécsett született Vásárhelyi Pált, vagyis művésznevén — Victor Vasarelyt övezi. Az előkelő környezetben megrendezett, többé-kevésbé retroszpektív kiállításon, sajnos, nem sokan álltak meg az előtt a „zebra" előtt, mely tulajdonképpen a tárlat „kulcsalkotása", s egyben legértékesebb darabja volt. A mester ugyanis az 1939-ben festett zebrakép alapján dolgozta ki a „l'Unité Plastique rendszert", melyet a világ az op-art néven ismert meg. A Bauhaus híres tagjának, Bortnyik Sándornak a tanítványa 1930-tól Párizsban reklámgrafikusként dolgozott. A Bortnyiki tanítás Vasarelynél elsősorban is az újkeresés formájában lépett fel. Kilenc évvel később a művész megalkotta a lebontott geometriai formákon alapuló ars poeticáját, később a kinetikai (látszatra mozgásban lévő) absztrakciót. A művész az ötvenes évek közepén így vallott képeiről: „A l'Unité Plastique, vagyis a plasztikai egység két geometriai elemből tevődik öszsze. melyek egybefolynak, kiegészítik egymást, ismétlődnek. A fő elem a négyzet, amely a hátteret képezi, ebben rejtőzik a kör különböző — ellipszis stb. — megjelenésben ..." A mester alkotásairól később így nyilatkozott: „Az egység már önmagéban is TÁJOLÓ szép ... A szenzibilitás első fokát képezi, s a maga nagyságával, proporcionális rendszerével, a színek harmóniájával megteremti a tartalmat, ami először az ember értelmét, majd entellektüeljét célozza meg ..." Vasarely op-artjai később a kiállitótermekből „felkúsztak" a divatszalonokba, a kreált ruhakölteményekre, a felhőkarcolók és középületek falaira, s valóságos diadalmenetet jártak be, hírnévvel koszorúzva szülőatyjukat. Utópikus álmai szerint a földkerekség lakótelepeit, az épületek falait „kaleidoszkóprendszer" díszítené, a tereket kibernetikus szobrok, fénymobilok tennék érdekessé. Persze, a valós emberi érzelmek, a természet utáni vágy, a múlttisztelet — szerencsére — egyelőre gátat vetnek a csak ilyen fajta művészetnek, „világtervezésnek". Lehet, a planetáris folklórt egyszer majd leendő alkotók felhasználják, továbbfejlesztik. De a mai kor embere — hadd reméljük közösen, hogy ez még sokáig lesz Így — Vasarelyt, Max Bilt, Nicolas Schöffert és társait úgy fogadja el, mint a többi művészeti irányzat gazdagítóit, s a modern művészetek mellett megőrzi az értékteremtés hagyományos formáit is. Kalita Gábor KÖZMŰVELŐDÉS Felhívás A Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Társasága már közel 30 éve építi archívumát és gyűjti a szlovák népi kultúrára vonatkozó leírásokat. Az archívum keletkezése óta a néprajzkutatókon kívül önkéntes gyűjtök is gazdagítják munkáikkal a gyűjteményt, akik hosszú éveken keresztül élték vagy megfigyelték a falusi élet szokásait, s ezeket leírva eljuttatták a Szlovák Néprajzi Társaság adattárába. A Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Társaságának választmánya az archívum további bővítése érdekében és fennállásának 30. évfordulója alkalmából egy össz-szlovákiai gyűjtőpályázatot hirdet. „Régi és mai lakodalmi szokások", valamint a „Kelengye és hozomány a múltban és ma" témakörökben. Szlovákia magyar falvaiból természetesen magyar nyelvű pályamunkákat várunk. Az érdeklődök írásban jelentkezzenek az alábbi címen: Slovenská národopisná spolocnosf pri SAV, Klemensova 19, 813 64 Bratislava. A jelentkezés után, postafordultával módszertani útmutatót küldünk részükre. Előzetes megbeszélés alapján a fent jelölt gyűjtési témákat esetleg tovább is bővíthetjük. A pályamunkákat az érvényes előírások szerint jutalmazzuk. A legaktívabb munkatársakat a Szlovák Néprajzi Társaság a jövőben meghívja rendezvényeire. A Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Társasága (nőT)
