Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-02-24 / 9. szám
POSTALÁDÁNKBÓL Arany- és ezüstlakodalmak Az Alsópéteri (Dolny Peter) Helyi Nemzeti Bizottság mellett működő Polgári Ügyek Testületé élénk tevékenységet folytat egész éven át. Hagyománynyá váltak az ünnepélyes névadók, a személyazonossági igazolványok ünnepélyes kiosztása, a polgári házassági szertartások, a nyugdíjas találkozók és a polgári temetések. Valamennyi rendezvénynek megvan a maga sajátossága. Az ilyen szertartások akkor teljesítik igazán célkitűzéseiket, ha magas színvonalúak. Alsópéteren évente megszervezik az ezüst- és aranylakodalmat megérő házaspárok köszöntését. Ez az ünnepség a legszebbek és legsikeresebbek közé tartozik a községben. Rendszerint egy igazi lakodalommal felérő ünnepséggel végződik, amikor a jubiláló házasok elfelejtik mindennapi gondjaikat és fiatalos lendülettel ropják a táncot, amely ifjúságukra emlékezteti Őket. Persze nem a táncot és a szórakozást értékelik a jubilánsok, hanem azt, hogy a szocialista társadalomban akkor is megbecsülésben részesülnek, amikor ők már csak szemlélői a fejlődésnek. Alsópéteren a múlt év végén a nászinduló taktusaira 8 ezüst- és 1 aranylakodalmas házaspár vonult be a kultúrház gyönyörűen feldíszített nagytermébe, ahol a hnb elnöke és titkára elvégezvén a házassági szertartást, ajándékot nyújtott át valamennyi jubilánsnak. Az efsz jubilánsait a szövetkezet elnöke, Brányik Károly mérnök is köszöntötte és megajándékozta. Sajnos, három aranylakodalmas házaspár egészségi állapota miatt nem jelenhetett meg az ünnepségen. A legnépesebb ünneplő vendégsereg Kovács Pál és Kovács Dorottya aranylakodalmas házaspár asztalánál gyűlt össze. Köszöntésük alatt könny hullott a házaspár szeméből, de ezek az öröm és a hála könnyei voltak. Ezt a jó érzést Kovács Dorottya e szavakkal fejezte ki: „Végtelenül hálásak vagyunk, amiért társadalmunk ilyen gondoskodásban részesít bennünket, és köszönjük a püt tagjainak is. Két fiunk, 5 unokánk. 4 dédunokánk és az egész rokonság itt van és együtt örül velünk. Ötven évvel ezelőtt ilyesmire még gondolni sem mertünk. Az egy teljesen más társadalom volt. Végtelenül örülünk, hogy fiaink, unokáink és dédunokáink előtt egy biztonságos jövő áll. Ezért pedig mindenképpen köszönet és hála jár társadalmunknak. És mindig mondom is nekik, segítsetek a község fejlesztésében, hiszen magatoknak és gyermekeiteknek csináljátok! Végeredményben ezzel támogatjátok azt a rendszert is, amely a fejlődést lehetővé tette." Reméljük, az alsópéteriek tovább ápolják majd e jó hagyományokat, és a jövőben még sok idős embernek szereznek hasonló örömöt, mint az aranylakodalmas Kovács házaspárnak. Kolozsi Ernő Anyós és menye Mindkettő neve': Szöllös Júlia. Csakhát az idősebb anyósa a fiatalabbnak. Nemesócsán (Zemianska Olöa), családi házban laknak, hagyományos nagycsaládban élnek, mert hiszen a harmadik nemzedék tagja, az elsős kisunoka nyit nekem ajtót, amikor becsengetek hozzájuk. A „mám" nyugdíjas óvónő, de mint mondja, nem „tétlenkedik" otthon, mert helyben, vagy a környező falvakban mindig szükség van egy-egy óvónő alkalmi helyettesítésére. Esetenként 8—10 hónapra is. Különben pedig, de így is mondhatjuk: ennek ellenére, a régi és bevált szokás szerint, ő vezeti a háztartást. Menye, akinek a megszólítása: Julika, a Komáromi (Komámo) Állami Gazdaság ekeli (Okolicná na Ostrove) részlegének könyvelője, tehát naponta utazik munkahelyére, ingázó dolgozó. Akárcsak a férje, aki diszpécser a tanyi (Tört) lengyárban. Nagycsaládjuk gazdálkodási rendszerét, bármennyire is magyarázni igyekeznek, sehogy sem értem meg. Mert például, az egyik borítékba bekerül a mama nyugdíjának teljes összege, Julika fizetésének a fele, és abba a borítékba a nagyapa nem tesz egy fillért sem, viszont ő szokta fizetni a ... Szóval, nehéz ezt megérteni. Fontos: ök értik. Anyós és menye még sohasem vesztek össze ilyesmin. Érdekes viszont, hogy ki, mit tart a másik érdemének, sikerének. A mama menye tudása elismerésének tartja, hogy az iskolából kikerülve bérelszámolónak vették fel. de már három évvel ezelőtt rábízták a könyvelő munkáját, újabban pedig a részleg önelszámolású pénzügyi rendszerének a kidolgozását. Julika pedig azt tartja anyósa sikerének, hogy kezdeményezése nyomán létesítették a faluban, még a környéken is jól ismert és nevezetes, forradalmi és munkásmozgalmi hagyományokat őrző emlékszobát, melynek gondozói azóta is szorgalmazzák a folyamatos gyűjtést, a bővítést. Egyébként anyósa és menye, mindketten kommunisták. Az idősebb Szöllös Júlia a 40 tagú falusi pártalapszervezet elnöke, a fiatalabb pedig a gazdaság pártbizottságának tagja, jegyzőkönyvvezető. Hajdú András A szerző felvételei A család nem pótolható Ha a gyereknevelésről, a fiatalok formálásáról esik szó, minden elmélkedés, fejtegetés végén ismétcsak arra a következtetésre jutunk, hogy elsősorban a szülök feladata, kötelessége a gyermeknevelés, ők felelősek gyermekeik harmonikus testi és szellemi fejlődéséért. A családi környezet hatása alapvetően befolyásolja a fiatalokat, semmiféle intézmény nem helyettesítheti a családot, bár természetesen az iskola is részt vesz az egyén alakításában, nevelésében. Ezt hangsúlyozta dr. Koloman Vida szociológus, a Politikai Főiskola docense is az SZNSZ KB szemináriumán, amelyen ajjBaaeyetség járási bizottságainak képviselgr vettek reszi^A fiatalok általában véve nincgyték még tisztában az értékekkel, idealizálják^t^Wat, az úlfecasés jellemzőket, fogékonyak minden rfant. Mégha nem érte'&k is egyet szüleik yélpdSg^el, az általuk képviselt értékekkel, akkor is gyakran átveszik az^tít. Semmire sem megyünk, t»á.-elvMét hanboztSireiVakariuk gyermekeinket n^^j^^m^hcr^á%unkáhpí stb. való viszonyuk^h-SaSfcniJ^W!%í#i«0|^jpgk n[pés fedezete, hitele^tan^m ^valósitjukjflgg a csúfadban, a munkahelyen, a társadaloprtbanTMgész életünkben azt, amit a fiataloktól szóban megkövetelünk, vagyis vizet prédikálunk, és bort iszunk, akkor ne várjuk azt, hogy gyermekeink olyanok lesznek, mint ahogy az a nagykönyvben meg van irva. Az előadásban a családi neveléssel kapcsolatosan szó esett többek között a válások nagy számáról, okairól, a gyerekek egészséges, sokoldalú fejlődésének meglévő és hiányzó feltételeiről, a túlsúlyos gyerekekről, arról, hogy kevesen mozognak, sportolnak, de hogy több legyen a sportoló gyerek, ahhoz a tömegsportot kell valóban tömegsporttá tenni, hogy mindenkinek lehetősége legyen tornázni, mozogni. Az előadást követően — nem volt meglepő, hiszen a téma indokolta — sokan kértek szót, úgyis mint anyák, de sokan mint pedagógusok is, hogy véleményt nyilvánítsanak, elmondják a járásukban adódó gondokat, felhívják a többiek figyelmét néhány nyugtalanító kérdésre. Többen is annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy sok a fiatal korban, éretlenül, meggondolatlanul kötött házasság, sok fiatal a házasságkötés után azonnal olyan színvonalon akar élni, mint szülei, ugyanakkor pedig az anyagi jólét igénye, egy bizonyos életszínvonal mielőbbi elérése mellett háttérbe szorul a gyermekvállalási kedv. Csehszlovákia lakossága is öregszik, egyre kevesebb a gyerek, egy családra 1,7 jut csupán. Sok helyen okoz gondot az alkohol, a nők körében is, a rosszul értelmezett egyenjogúság bizonyítékaként. Szó esett a cigány családokkal kapcsolatos speciális kérdésekről, az iskolával, óvodával való együttműködésről, az elvált szülők gyermekeiről, a gyermekotthonokban élőkről, továbbá arról, hogyan hathatnának a nőszervezetek az anyákra, a családokra, mit lehetne még tenni az előadásokon, a kis családi iskolák rendezvényein kívül. Az egyik felszólaló elmondta, hogy erősíteni kellene a gyerekekben az alapvető emberi értékek — a becsületesség, az igazmondás, a tisztesség stb. — megbecsülését, ugyanakkor viszont belátta, hogy hiábavalóak a szavak, ha a gyakorlat mást mutat, ha például — ahogy egy másik hozzászóló a tapasztalataira hivatkozva mondta — a szülők gyermekeiknek olyan munkát szánnak és keresnek, ahol nem kell sokat dolgozni, viszont jól fizetnek. A család az alap. vagyis a családi környezet, az anya és az apa hatása elsődleges a gyermek életében, semmi nem pótolhatja, nem helyettesítheti azt.-tha-
