Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-02-10 / 7. szám

CSALÁDI KÖR MIÉRT AZ ANYA, ÉS NEM AZ APA ? Beszélgetés dr. NOVOTNY RUDOLF tanácsvezető bíróval — Törvénykezésünk szemében mi számít válóoknak ? — A köztudat a hűtlenséget, alkoho­lizmust stb. válóokként kezeli. Azonban törvényeink szelleme a válóok ilyesfajta, kizárólagos értelmezését nem ismeri. A bíróság azt vizsgálja, hogy a házasság teljesíti-e társadalmi küldetését. Tehát felbonthatja a házasságot, de el is uta­síthatja a keresetet. Akkor is, ha például bebizonyosodik a hűtlenség. Nem mondja ki a válást, mert bizonyos társa­dalmi érdekek és érzelmi tényezők a házasság fenntartása mellett szólnak. A bíróság, mint láthatjuk, nem bizonyíté­kok után kutat, hanem a családot mint egységet és a kialakult szituációt mint valós állapotot vizsgálja. — Ez annyit jelent, hogy az eljárás során bármikor vissza is léphetünk? — Annyit. Az egyetlen eljárás, mikor visszafizetik az illetéket, ha visszalép a kezdeményező fél. — Mi történik, ha a bíróság mégis kimondja a válást ? — A bíróság lényegében ítéletet hoz, amellyel felbontja a házasságot. Persze egyszerűbb a helyzet, ha nincsenek kis­korú gyerekek. Az ítéletben azt is rög­zítjük, melyik szülő fog gondoskodni a gyerekekről, a testvéri köteléket csak ritkán bontjuk meg. Természetesen ha­tározunk a tartásdíj összegéről is, ezek azonban sohasem végleges döntések. Ha az egyensúlyi helyzet megváltozik, akkor a bíróság egy újabb ítéletben másként határozhat. — A válni készülő szülők nem min­den esetben tudnak megegyezni. — Az a legjobb, ha megy minden a saját kerékvágásában, a szülők egyez­séget kötnek és a valós helyzetet mér­legelve döntenek a gyerek további sor­sáról. Lényegében ítélkezni a bíróság ítélkezik, de sokkal könnyebb a dol­gunk, ha nem mérgesedik el a helyzet és a szülők meg tudnak egyezni. — A gyerekeket ki képviseli a tár­gyaláson ? — A gyermekvédelmi osztály. A gye­rekek elhelyezéséről a bíróság dönt a valós viszonyok ismeretében; törvénye­ink a kiskorúak érdekeit védik. Tízéves kor körül már a gyerekeket is kihallgat­juk, főleg, ha a láthatások körül huzavo­nák támadnak. — A férfitársadalom jó része sze­mérmetlenül feministának tartja az ítélkezés gyakorlatát. — Hát igen. Mindezidáig az a gya­korlat tartja magát, hogy a kiskorú gyer­mekeket elsősorban az anya gondozá­sában kell hagyni, mivel a gyermek körüli teendőket jobban el tudja látni. Sajnos, ez a gyakorlat sok esetben abszolutizálódott. Nemegyszer megtör­tént, hogy a gyereket az apának ítéltem, viszont kerületi szinten a döntést meg­változtatták. És az is sajnos, hogy az asszonyok szinte vérszemet kapnak, egyetlen céljuk mindenáron kifacsarni az apát. Természetesen nem lehet álta­lánosítani. A számadatok azonban be­szédesek: a keresetek hatvan százalé­kát az asszonyok adják be. — S mi lesz a közös vagyonnal? — Vagyonelosztási pert szintén csak kereset alapján indítunk. Akkor nyújtják be a keresetet, ha nem tudják méltá­nyosan elosztani a közösen szerzett vagyont. S ami szintén jellemző, általá­ban az a fél folyamodik a bírósághoz, akinél több érték van. Na itt aztán húzódnak az ügyek, sok esetben egy térítőn, hamutálcán is hosszú ideig ci­vakodnak. Nagyon megalázó helyzetek teremnek ilyen esetekben. — A tartásdíj összegét is a bíróság határozza meg. — Igen. Kimondja a családját elha­gyó fél eltartási kötelezettségét. Ez azonban, mint már említettem, sosem végleges döntés, ha a helyzet megvál­tozik, a férj kérheti a tartásdíj csökken­tését, például ha új családot alapít. Az anya is kérheti az összeg emelését, s ezt általában meg is teszik, sok esetben évente kérvényezik az emelést. Átlag­ban a bíróság háromévenként változtat az összegen, a gyermek életkorát és szükségleteit figyelembe véve. Törvé­nyeink mindenképpen a gyermeket vé­dik, az eljárás gyorsítódnak számit, az agendát három hónap alatt kötelesek vagyunk lebonyolítani, már csak a tar­tásdíj végett is. Fellebbezés esetében a határidő egy hónap, azonban a kerüle­ten már jócskán elhúzódik, sok a régi ügy, nem nagyon győzik a feszes határ­időket tartani. — Az asszonyok milyen esetben kérhetnek tartásdíjat? — Tudni kell, hogy válási eljárást a bíróság csak kereset alapján indíthat. Namármost, előfordulhat, hogy a szülők nincsenek elválasztva, mégsem élnek közös háztartásban. Ebben az esetben a bíróság ex offo — hivatali hatalmából kifolyólag — is eljárhat és meghatároz­hatja a tartásdíj összegét és hogy kinek a gondozásában marad a gyerek. Tehát kiskorú gyerekek ügyében kereset nél­kül is indíthatunk eljárást. Mondjuk az más dolog, hogy az ilyen ügyek kikuta­tására időnk nem nagyon van és leg­többször úgyis jelzik, ha baj van. Ilyen­kor, ha az anya jövedelme kiugróan alacsony és nagy szintkülönbség van a két Házasság életszínvonala között, az anya kérhet asszonytartást. Ennek ösz­­szege elég magas lehet, s kettejük élet­­színvonalában az aránytalan különbség megszüntetését célozza. Egyszóval a férj tartásdíjat fizet a feleségének, aki­vel nem él közös háztartásban. — És mi történik, ha elválnak ? — Ha az anya jövedelme minimális, szintén kaphat tartásdijat a volt férjétől. Ennek összege már jóval kisebb. — A legtöbb huzavona talán a lát­hatások körül van. — Hát az borzasztó, mennyi mindent kitalálnak az anyák, hogy az apa iszik, kínozza a gyereket, hogy meg akarja ölni, hogy fél a gyerek az apjától. Sok elvált anya kezében adu a gyerek, s az apa végül is megunja és feladja a har­cot. Aki azonban igazán és őszintén szereti a gyerekét, azt semmi nem ri­aszthatja el — sajnos, ez nem ilyen egyszerű. A törvény azonban mellettük áll. Ha az anya nem adja ki a gyereket, s erre semmi különösebb oka nem volt, érvényes orvosi igazolást nem tud fel­mutatni, megsérti a bíróság ítéletében kimondott jogokat, tehát nem teljesíti a bíróság határozatát. Az apa kérheti az ítélet végrehajtását. Minden ilyen eset­ben a bíró ezer korona pénzbírságot szabhat ki. Bírói gyakorlatom folyamán a legmagasabb összeg — ebben az esetben ötezerötszáz korona volt. És ha még ez sem használ, és az apa kéri az ítéletvégrehajtást, az államügyészség javaslatára a bíróság büntetőeljárást in­díthat. Ez még, legalábbis az én gyakor­latomban nem fordult elő. — Megéri tehát harcolni a gyere­kért? — Igen. Nagyon erős érv, ha például néhány év elteltével megváltozott az apa szociális helyzete és kérné vissza a gyereket, hogy milyen érdeklődést ta­núsított az eddigiekben iránta. Látogat­ta-e rendesen, vagy csak kéthavonta nézett be hozzá. Vagy éppen sűríteni szeretné a látogatásokat, cseperedik a gyerek, már éjjelre is ki szeretné kérni. A bíróság legelőbb azt vizsgálja, az apa valóban kihasználta-e az eddigi lehető­ségeket ? — Tehát, ha a viszonyok megvál­toznak, a bíróság megváltoztathatja vagy éppen módosíthatja az ítéletet ? — Úgy van. Tízéves korában a gyerek már kihallgatható, s akármennyire igyekszik is őt bármelyik fél befolyásol­ni, ez nagyon könnyen megállapítható. A gyerek megmondja, hogy miért nem mehetett el az apukával. Meg nemcsak erről van szó. Aki ötezer korona bünte­tést lefizet, az legközelebb már kiadja a gyereket. Aki valóban szereti a gyere­két, az mindent vállal érte. —- Ez azt jelenti, hogy az apa akár meg is kaphatja a gyereket? — A családjogi törvény 28. §-ának az értelmében, ha a viszonyok megvál­toznak, a bíróság megváltoztathatja az ítéletet. A gyermek gondozását a másik félre is rábízhatja. Ritkábban, de ez is előfordul; remény tehát mindig van, és törvényeink éltetik ezt a reményt. A bíróság mindenekfelett a gyermek egészséges testi és lelki fejlődését sze­retné biztosítottnak látni. Ehhez azon­ban mindkét félnek toleránsán kell vi­selkednie. NAGYVENDÉGI ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents