Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-02-10 / 7. szám

CSALÁDI KÖR

MIÉRT AZ ANYA, ÉS NEM AZ APA ?

Beszélgetés dr. NOVOTNY RUDOLF tanácsvezető bíróval

— Törvénykezésünk szemében mi számít válóoknak ?

— A köztudat a hűtlenséget, alkoholizmust stb. válóokként kezeli. Azonban törvényeink szelleme a válóok ilyesfajta, kizárólagos értelmezését nem ismeri. A bíróság azt vizsgálja, hogy a házasság teljesíti-e társadalmi küldetését. Tehát felbonthatja a házasságot, de el is utasíthatja a keresetet. Akkor is, ha például bebizonyosodik a hűtlenség. Nem mondja ki a válást, mert bizonyos társadalmi érdekek és érzelmi tényezők a házasság fenntartása mellett szólnak. A bíróság, mint láthatjuk, nem bizonyítékok után kutat, hanem a családot mint egységet és a kialakult szituációt mint valós állapotot vizsgálja.

— Ez annyit jelent, hogy az eljárás során bármikor vissza is léphetünk?

— Annyit. Az egyetlen eljárás, mikor visszafizetik az illetéket, ha visszalép a kezdeményező fél.

— Mi történik, ha a bíróság mégis kimondja a válást ?

— A bíróság lényegében ítéletet hoz, amellyel felbontja a házasságot. Persze egyszerűbb a helyzet, ha nincsenek kiskorú gyerekek. Az ítéletben azt is rögzítjük, melyik szülő fog gondoskodni a gyerekekről, a testvéri köteléket csak

ritkán bontjuk meg. Természetesen határozunk a tartásdíj összegéről is, ezek azonban sohasem végleges döntések. Ha az egyensúlyi helyzet megváltozik, akkor a bíróság egy újabb ítéletben másként határozhat.

— A válni készülő szülők nem minden esetben tudnak megegyezni.

— Az a legjobb, ha megy minden a saját kerékvágásában, a szülők egyezséget kötnek és a valós helyzetet mérlegelve döntenek a gyerek további sorsáról. Lényegében ítélkezni a bíróság ítélkezik, de sokkal könnyebb a dolgunk, ha nem mérgesedik el a helyzet és a szülők meg tudnak egyezni.

— A gyerekeket ki képviseli a tárgyaláson ?

— A gyermekvédelmi osztály. A gyerekek elhelyezéséről a bíróság dönt a valós viszonyok ismeretében; törvényeink a kiskorúak érdekeit védik. Tízéves kor körül már a gyerekeket is kihallgatjuk, főleg, ha a láthatások körül huzavonák támadnak.

— A férfitársadalom jó része szemérmetlenül feministának tartja az ítélkezés gyakorlatát.

— Hát igen. Mindezidáig az a gyakorlat tartja magát, hogy a kiskorú gyermekeket elsősorban az anya gondozásában kell hagyni, mivel a gyermek körüli teendőket jobban el tudja látni. Sajnos, ez a gyakorlat sok esetben abszolutizálódott. Nemegyszer megtörtént, hogy a gyereket az apának ítéltem, viszont kerületi szinten a döntést megváltoztatták. És az is sajnos, hogy az asszonyok szinte vérszemet kapnak, egyetlen céljuk mindenáron kifacsarni az apát. Természetesen nem lehet általánosítani. A számadatok azonban beszédesek: a keresetek hatvan százalékát az asszonyok adják be.

— S mi lesz a közös vagyonnal?

— Vagyonelosztási pert szintén csak kereset alapján indítunk. Akkor nyújtják be a keresetet, ha nem tudják méltányosan elosztani a közösen szerzett vagyont. S ami szintén jellemző, általában az a fél folyamodik a bírósághoz, akinél több érték van. Na itt aztán húzódnak az ügyek, sok esetben egy térítőn, hamutálcán is hosszú ideig civakodnak. Nagyon megalázó helyzetek teremnek ilyen esetekben.

— A tartásdíj összegét is a bíróság határozza meg.

— Igen. Kimondja a családját elhagyó fél eltartási kötelezettségét. Ez azonban, mint már említettem, sosem végleges döntés, ha a helyzet megváltozik, a férj kérheti a tartásdíj csökkentését, például ha új családot alapít. Az anya is kérheti az összeg emelését, s ezt általában meg is teszik, sok esetben évente kérvényezik az emelést. Átlagban a bíróság háromévenként változtat az összegen, a gyermek életkorát és szükségleteit figyelembe véve. Törvényeink mindenképpen a gyermeket védik, az eljárás gyorsítódnak számit, az agendát három hónap alatt kötelesek vagyunk lebonyolítani, már csak a tartásdíj végett is. Fellebbezés esetében a határidő egy hónap, azonban a kerületen már jócskán elhúzódik, sok a régi ügy, nem nagyon győzik a feszes határidőket tartani.

— Az asszonyok milyen esetben kérhetnek tartásdíjat?

— Tudni kell, hogy válási eljárást a bíróság csak kereset alapján indíthat. Namármost, előfordulhat, hogy a szülők nincsenek elválasztva, mégsem élnek közös háztartásban. Ebben az esetben a bíróság ex offo — hivatali hatalmából kifolyólag — is eljárhat és meghatározhatja a tartásdíj összegét és hogy kinek a gondozásában marad a gyerek. Tehát kiskorú gyerekek ügyében kereset nélkül is indíthatunk eljárást. Mondjuk az más dolog, hogy az ilyen ügyek kikutatására időnk nem nagyon van és legtöbbször úgyis jelzik, ha baj van. Ilyenkor, ha az anya jövedelme kiugróan alacsony és nagy szintkülönbség van a két Házasság életszínvonala között, az anya kérhet asszonytartást. Ennek öszszege elég magas lehet, s kettejük életszínvonalában az aránytalan különbség megszüntetését célozza. Egyszóval a férj tartásdíjat fizet a feleségének, akivel nem él közös háztartásban.

— És mi történik, ha elválnak ?

— Ha az anya jövedelme minimális, szintén kaphat tartásdijat a volt férjétől. Ennek összege már jóval kisebb.

— A legtöbb huzavona talán a láthatások körül van.

— Hát az borzasztó, mennyi mindent kitalálnak az anyák, hogy az apa iszik, kínozza a gyereket, hogy meg akarja ölni, hogy fél a gyerek az apjától. Sok elvált anya kezében adu a gyerek, s az apa végül is megunja és feladja a harcot. Aki azonban igazán és őszintén szereti a gyerekét, azt semmi nem riaszthatja el — sajnos, ez nem ilyen egyszerű. A törvény azonban mellettük áll. Ha az anya nem adja ki a gyereket, s erre semmi különösebb oka nem volt, érvényes orvosi igazolást nem tud felmutatni, megsérti a bíróság ítéletében kimondott jogokat, tehát nem teljesíti a bíróság határozatát. Az apa kérheti az ítélet végrehajtását. Minden ilyen esetben a bíró ezer korona pénzbírságot szabhat ki. Bírói gyakorlatom folyamán a legmagasabb összeg — ebben az esetben ötezerötszáz korona volt. És ha még ez sem használ, és az apa kéri az ítéletvégrehajtást, az államügyészség javaslatára a bíróság büntetőeljárást indíthat. Ez még, legalábbis az én gyakorlatomban nem fordult elő.

— Megéri tehát harcolni a gyerekért?

— Igen. Nagyon erős érv, ha például néhány év elteltével megváltozott az apa szociális helyzete és kérné vissza a gyereket, hogy milyen érdeklődést tanúsított az eddigiekben iránta. Látogatta-e rendesen, vagy csak kéthavonta nézett be hozzá. Vagy éppen sűríteni szeretné a látogatásokat, cseperedik a gyerek, már éjjelre is ki szeretné kérni. A bíróság legelőbb azt vizsgálja, az apa valóban kihasználta-e az eddigi lehetőségeket ?

— Tehát, ha a viszonyok megváltoznak, a bíróság megváltoztathatja vagy éppen módosíthatja az ítéletet ?

— Úgy van. Tízéves korában a gyerek már kihallgatható, s akármennyire igyekszik is őt bármelyik fél befolyásolni, ez nagyon könnyen megállapítható. A gyerek megmondja, hogy miért nem mehetett el az apukával. Meg nemcsak erről van szó. Aki ötezer korona büntetést lefizet, az legközelebb már kiadja a gyereket. Aki valóban szereti a gyerekét, az mindent vállal érte.

—- Ez azt jelenti, hogy az apa akár meg is kaphatja a gyereket?

— A családjogi törvény 28. §-ának az értelmében, ha a viszonyok megváltoznak, a bíróság megváltoztathatja az ítéletet. A gyermek gondozását a másik félre is rábízhatja. Ritkábban, de ez is előfordul; remény tehát mindig van, és törvényeink éltetik ezt a reményt. A bíróság mindenekfelett a gyermek egészséges testi és lelki fejlődését szeretné biztosítottnak látni. Ehhez azonban mindkét félnek toleránsán kell viselkednie. NAGYVENDÉGI ÉVA