Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-02-03 / 6. szám

A 4. HÉT ESEMÉNYEIBŐL

• Közös csehszlovák—szovjet állattenyésztési biotechnológiai laboratóriumot adtak át rendeltetésének Nyitrán (Nitra), amely a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet, az Összszövetségi Szovjet Mezőgazdasági Tudományos Akadémia és a szovjetunióbeli Oubrovici Állattenyésztési Kutatóintézet kezdeményezésére a Csehszlovákia és a Szovjetunió között aláírt, 2 OOO-ig szóló műszaki-tudományos együttműködési szerződés értelmében jött létre. A legfőbb feladatok között lesz az állatok embrióinak átültetésére alkalmazott módszerek tökéletesítése, a genetikailag azonos állategyedek szaporítása, az állatok növekedésének szabályozása és a szakemberek képzése.

• Ülést tartott az SZLKP KB Elnöksége, melyen többek között értékelték a feltaláló- és az újítómozgalom területén a 7. ötéves tervidőszakban Szlovákiában elért eredményeket e mozgalom fejlesztésének a 8. ötéves tervidőszakra kitűzött céljait és azokat a feladatokat, amelyek a szlovákiai szakszervezetekre e célok elérése terén hárulnak.

• Karol Smidke, a csehszlovákiai kommunista mozgalom jelentős személyisége születésének 90. évfordulója alkalmából Bratislavában koszorúzási ünnepséget tartottak a róla elnevezett parkban.

• Moszkvában a KGST végrehajtó bizottságának 122. ülésén áttekintették a tagországok 2 000-ig szóló, tudományos-műszaki fejlesztés komplex programjának megvalósításával összefüggő időszerű kérdéseket. Többek között megvitatták a komplex program teljesítését figyelemmel kísérő tájékoztatási rendszerre vonatkozó javaslatot. Ez lehetővé teszi a tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének rendszeres ellenőrzését. A tanácskozáson áttekintették a szocialista gazdasági integráció egyéb fontos feladatait is.

és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozására. A CSKP küldöttségét Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára vezette. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek a szocialista gazdasági integráció határozott meggyorsításáról, a nemzetközi politikai és az eszmei nevelő munka új formáinak kérdéseiről.

• Bohuá Trávniőeknek, az SZLKP KB Titkársága tagjának, a Pravda főszerkesztőjének 60. születésnapja alkalmából a köztársasági elnök a Köztársasági Érdemrendet adományozta, amelyet Jozef Lenárt a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára adott át.

Beszéljünk a minőségről

SZERKESZTŐSÉGÜNK KÉRDÉSEIRE LUBOMÍR NEMEC, AZ SZSZK IPARI MINISZTERHELYETTESE VÁLASZOL:

1. Milyen eredményeket ért el az SZSZK ipara 1986- ban a minőség szempontjából?

Az SZLKP kongresszusa által megszabott feladatot — mely szerint meg kell többszörözni a legjobb minőségű ipari termékek hányadát — a 7. ötéves tervidőszakban megoldottuk. Ágazatunk sikereket ér el a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek gyártásában. Az árutermelésben ezeknek a termékeknek az aránya 1981-től

1985-ig 13,03 százalékról

26,61 százalékra növekedett.

Mint említettem, feladatunk a kitűnő színvonalú termékek számának olyan arányú növelése, hogy a tervidőszak utolsó évében az elérje az árutermelés 25 százalékát. Tehát — mint az az elmondottakból is kitűnik —, az ipari tárca már eleget tett ennek az elvárásnak, ezért további célokat tűztünk ki a termékek minőségének javításáért. A 8. ötéves terv szerint pedig az ipari termékek szinte egyharmadának, a célfeladatot is beleszámítva 35 százalékának kell elérnie a kitűnő műszaki-gazdasági színvonalat. Az állami terv 1986-ra az ágazat árutermelésének 27,5 százalékát már ilyen minőségűnek ütemezte be. Ezt a tervet a becslések szerint 5 százalékkal léptük túl. Mindezt annak ellenére, hogy — sajnos — valamennyi termelési-gazdasági egységünk nem éri el ezen a téren a kívánt eredményeket. Ezek közé tartozik például a papíripar, vagyis a Slovcepa. Ezzel szemben a Slovchémia és a Slovakotex, azaz a vegyipar, illetve a textilipar a tervezettnél sikeresebb évet zárt a minőség szempontjából. Az egyes ágazatok termékeinek minőségi mutatóiban tapasztalható különbségek még feltűnőbbek, ha egy-egy vállalat eredményeit vizsgáljuk. Az állami és ágazati minőségvizsgáló intézetek például a bratislavai Nemzetközi Nőnap vállalat termékeinek 100 százalékát, a

Banská Stiavnica-i Piéta vállalatának 99,3 százalékát, a strázskéi Chemko vállalaténak 94,6 százalékát, a vágsellyei (Sala) Duslo és a bratislavai Szlovák Műszaki Üveggyárak vállalaténak pedig 94, illetve 90,2 százalékát sorolták az első osztályúak közé. Viszont nem kívánatos eredményt ért el a poltári Közép-Szlovákiai Üveggyárak nemzeti vállalat, melynek termékei közül mindössze 3,5 százaléknyi kapott ilyen minősítést, vagy a Dőlné Vestenice-i SZNF Gumigyár (4,1 %), a Spisská Nová Ves-i Novy Domov vállalat (5,5 %), a vranovi Bukóza vállalat stb.

2. Milyen okok nehezítik az ipari tárca számára a tervezett minőségi mutatók elérését?

Az ipari termékek minőségének javítását tavaly több negatív tényező is nehezítette. Többek között például az, hogy a cellulóz- és papíripar nem kapott mindig megfelelő választékú és minőségű nyersanyagot. Problémát okozott a CSSZSZK Kormánya Elnöksége 208/

1984-es számú határozatának megtartása, mely szerint a minőségellenőrző intézetek nem nyilváníthatnak első osztályúvá egy bizonyos terméket, ameddig a gyártó vállalat ahhoz nem mellékel megfelelő alapossággal elkészített dokumentációt, vagy egy a termékéhez mérhető, világszínvonalat képviselő gyártótól származó mintadarabot.

3. Mit tesz az idén az ipari minisztérium azért, hogy felszámolja az említett nehézségeket ?

1987-ben az ipari termékek további minőségi javulásával számolunk. Az állami terv szerint az idén az árutermelésből

28,4 százalékot kell alkotnia a magas műszaki-gazdasági színvonalú áruk arányának. Saját gazdasági tervünk ennél a mennyiségnél hat százalékkal többet irányoz elő.

A minőség állandó javítása azonban nagyon igényes feladat, amely megkívánja, hogy a dolgozók munkájában megtaláljuk a hatékonyság fokozásához vezető utat. Ezért az irányítás minden fokán mélyen elemeztük a termékek minőségét jellemző helyzetet. A 8. ötéves tervidőszakra a termékek minőségének javítását illetően külön programjavaslatot készítettünk, amely kitér a kitűnő minőségű termékek számának növelésével, a termékek innoválásával, a minőségirányítással kapcsolatos feladatokra, továbbá a rossz minőségű termelés okozta veszteségek csökkentésének módjára, a szocialista munkaversenyre, a kádemevelésre stb.

Az ipari termékek minőségének javításában azonban továbbra is meghatározó tényező lesz a műszaki-tudományos fejlődés eredményeinek érvényesítése a gyártás- és gyártmányfejlesztésben. Ezenkívül szerkezeti változtatásokat eszközölünk a ruha-, a bőr- és cipőiparban. A fa- és bútoripar termékei színvonalát hivatott emelni az ágazat 8. ötéves tervidőszakra előkészített intenzifikációs programja.

Az viszont tény, hogy a termelés minőségi színvonala emelésének alapfeltétele a dolgozók minőség iránti felelősségérzete. Emiatt a minőséggel kapcsolatos kérdésekkel egyre inkább úgy kell foglalkoznunk, hogy azok jelentőségét egyszer s mindenkorra tudatosítsák a termelővállalatok dolgozói.