Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-19 / 51-52. szám

1945 után már aktív rajzfilmtervező, stílusa azonban merőben eltért az akkor divatos Walt Disney-iskolától. Költői meglátása, képzőművészeti egyénisége új szakaszt nyitott rajzfilmmüvészetünkben.

Trnka számára a bábszínház technikai adottságaival vált vonzóvá. A bábozásban találta meg az önkifejezés igazi formáját. Megszületett Spalícek figurája, Bajaja hercege, a Régi cseh mondák hősei. Életfilozófiájának egyéni, költői kifejezésmódja lett a bábművészet. Témáit a nép életéből, a mitológiából, a világirodalom nagy alkotásaiból, s az őt körülvevő mindennapi életből merítette.

1947-ben Velencében aranyéremmel díjazták a „Császár csalogányát", s egy évvel később a francia filmkritikusok díját is elnyerte. Megalkotja Jaroslav Hasek Svejkjének bábfilmváltozatát, és egymást követték egész estét betöltő bábfilmjei. Utolsó nagy alkotása Shakespeare Szentivánéji ólomjának balett-pantomimje. Közben számos kisebb alkotáson dolgozott, legendákat, mítoszokat meséket keltett életre, költői színt, filozófiai mondanivalót kölcsönözve nekik. A modem képzőművészet eszközeivel dolgozott, munkái sajátos, művészi látásmódról tanúskodnak. A hatvanas években visszatért az egyéni

alkotásokhoz, közel húsz év intenzív báb- és animációs művészi munka után modern stílusú képeket festett, térplasztikákat készített. Jiri Trnka a XX. század modern cseh művészetének egyik legkimagaslóbb egyénisége volt.

LANGSTEIN ERZSÉBET

............. ■