Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-19 / 51-52. szám

Gyermekálmok

egy életműben

Jirí Tmka kiváló rajzfilmrendező, grafikus és gyermekkönyv-illusztrátor, aki nem egy rajzfilmjével aratott világsikert, meseillusztrációi, díszlettervei nemzetközileg elismertek, mégis elsősorban a bábjátszásnak volt utánozhatatlan nagymestere. A bábozás iránti érdeklődése és kivételes rajztehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Egészen fiatalon, Jozef Skupa bábszínházában kulisszákat festett, bábokat javított. Tízévesen már önállóan készítette figuráit, főleg irodalmi alkotások hősei keltek életre keze nyomán. Elkészítette Hamletét, Marcutiót, Don Quijotét.

Prágában a képzőművészeti szakközépiskolában, Jaroslav Benda osztályában tanult, s közben újságokba illusztrációkat készített, díszleteket, bábokat tervezett egy bábszínháznak. 1931 -ben először vett részt nemzetközi bábkiállításon Prágában, s csakhamar elkészült első önálló bábszínházi darabja is, melynek díszleteit, figuráit, maga készítette, s maga is rendezte. Nagy álma vált valóra, amikor megkapta a Rokokó Színház egyik helyiségét, és ott saját színházában mutathatta be Jan Karafiát Bogárkáit. Ugyancsak ez évben — 1937-ben került bábszínre a Vasil és a

medve", a „Bogárkák karácsonya", a „Szultán és kutyája" és az Eutach úr. A bábszínház azonban csak fél évig működött, Tmkának csalódottan kellett tudomásul vennie, hogy művészete nem vonzza eléggé a közönséget. így az önkifejezés más formáit választotta — gyermekkönyveket illusztrált, színházi díszleteket tervezett. A Prágai Nemzeti Színház pályázatot hirdetett Smetana Libusájának díszlettervére, amire ő is benevezett, és amit meg is nyert.

A mesékhez nemcsak rajzokat készített, hanem a könyvek tipográfiai munkáitól kezdve, azok grafikai szerkesztésén át, az illusztrálásig — a tartalom képi megfogalmazásáig — a könyvkészítés minden fázisából kivette részét. Egyike azoknak a művészeknek, akiknek a neve szorosan összefonódott a modern illusztrációs művészet fogalmával. Rajzalakjai érzelemdúsak, bájosak, igazi mesebeli hangulatot idéznek. Legszebb munkái közé tartoznak Frantisek Hrubán, a Grimm-testvérek, Vítézslav Nezval, Jozef Horák, Andersen mesekönyveinek illusztrációi. Művészi felfogása alkotásonként változott, mindig az adott irodalmi anyag határozta azt meg. Különböző korok, különböző nemzeteinek irodalmát vetítette képekbe. Szívéhez azonban mindig a költészet állott a legközelebb, ami lírai egyéniségével magyarázható. 1968-ban elnyerte az UNESCO által adományozott Andersen díjat, amely illusztrátori pályafutásának elismerését jelentette. S hogy mindennek ellenére szíve a bábozáshoz húzta, az kivételes tehetségével és gyermekkorától tartó természetes, ösztönszerű vonzalmával magyarázható. 1940-ben Prágában az Iparművészeti Múzeumban állították ki először bábjait — irodalmi müvek hőseit, játékfiguráit, indiánokat, muzsikusokat, köznapi mesterembereket — gyermekkorának szereplőit. Ezek némelyikéből egész sorozatot készített. Mint már említettük, első, önálló bábszínháza megbukása után öt évig gyermekkönyv-illusztrálással, díszlettervezéssel, festészettel a rajzfilmkészítéssel foglalkozott.

PRIKLER LÁSZLÓ felvételei