Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-11-24 / 48. szám
CSALÁDIKOR » emberek nagy része időről időn. alvászavarokkal küszködik Többségünknél ezek a zavarok egy bizonyos idő után megszűnnek, de vannak olyanok, akiknél állandósulnak és szinte krónikus álmatlanságban szenvednek. Előfordulhat, hogy hónapokig — néha évekig is — nem tudnak rendesen aludni Panaszkodnak, keseregnek, és persze azért sejtik, hogy álmatlanságuk valójában tünet, ami mögött pszichikai eredetű indulatok, félelem, depresszió, frusztráltság húzódik meg. Ezt a véleményt erősítik meg azok az orvosok is, akik az álmatlanságban szenvedő betegeket keizom-idegUtvckcnységet stb. Ezek a fiziológiai megfigyelések tagadhatatlan bizonyítékokat nyújtanak az álomtevékenységre vonatkozóan. Mindezek mellett pedig a tudósok szüntelenül vizsgálják, hogy szervezetünknek miért van egyáltalán alvásra szüksége és hogy az mire is szolgál. Nyugodt álmunkat, akár éjszakákon keresztül is, megzavarhatják személyes problémáink: nem tudunk aludni, mert gondjaink vannak. Csak vigyázat, mert ilymódon egy olyan ördögi körbe juthatunk, melyből nagyon nehéz a menekülés. (Problémáink vannak, mert nem tuálmatlanság, erős gyógyszerfüggőséggel ..megtámogatva”. Betegünk lassan-lassan megemeli az adagokat, hogy meglegyen a kívánt hatás, s naponta álomba „gyógyszerezi” magát. Megállapítást nyert, hogy azok az emberek, akik rendszeresen altatót szednek, egy bizonyos idő eltéltével annyira toleránssá válnak annak nyugtatóhatásával szemben, hogy rendszeres időközönként, a „nyugodt” alvás érdekében, kénytelenek az adagot emelni. Vagy ha hirtelen abbahagyják a szedést, képtelenek elaludni; és ha el is alszanak, gyakran fölriadnak. szenvednek, vagyis narkolepsziában. Az orvosok ma már tudják, hogy ezt a fajta alvászavart más természetű egészségügyi nehézségek okozzák. Ugyanis kiegyensúlyozott alvásritmus csak akkor alakul ki, ha szervezetünk fizikai és pszichikai feltételrendszere között egy bizonyos egyensúlyi helyzet áll fenn. Lényeges kérdés az is, hogy miért horkolunk. Tehát: a vér kémiai összetételében végbemenő változások jelzik az agynak, hogy a szervezetnek levegőre van szüksége. Ilyenkor idegrendszerünk „észbekap” és légzőrendszerünk azonnal elkezd mű-Álmatlanságot okoz-e az álmatlanság? zelik. Hatvannyolc százalékuk a mélytudatban állandóan szabadon lebegő félelemérzetet. huszonnyolc százalékuk a depressziót tartja az álmatlanság elsődleges okának; és csak négy százalékuk véli úgy. hogy az álmatlanságot testi, szomatikus eredetű betegségnek okozzák. Tehát: az álmatlanságot (szakkifejezéssel élve az insomniát) a legnagyobb valószínűség szerint pszichikai eredetű panaszok okozzák. Az álmatlanság elsődleges oka többé-kevésbé a stresszállapot és gyógyszerezésének az a helytelen gyakorlata. mikor a beteg saját belátása szerint kezdi szedni az általa leghatásosabbnak vélt gyógyszereket, melyek éppen az ellenkező hatást váltják ki! Vannak már természetesen különféle gépek, műszerek, amelyek rögzítik az álomtevékenység közben zajló fiziológiai reakciókat: a légzést, a szem mozgást, az dunk aludni!) Nagyon sok ember van, aki reggelente csak nagy erőfeszítések közepette képes fölkelni, annak ellenére, hogy este alig tud elaludni és napközben állandó álmosság kínozza. Hol a kiút? Az embert már nemcsak személyes gondjai gyötrik, az álmatlanságtól is elkezd félni. Az alvászavarok gyógyítása során milyen veszélyekkel kell számolnunk? Ha a régi. jól bevált módszerek nem segítenek (hideg-meleg fürdő, lefekvés előtt egy nagy pohár langyos tej mézzel), a beteg legtöbbször orvoshoz fordul és nyugtatókat kér. Az orvos elrendeli az altatót. A beteg csak később kezd rájönni, hogy beletelik egy kis időbe, míg a gyógyszer hatása érvényesül, ezért idegeskedik, másnap már előbb beveszi a tablettát, hogy biztosan elaludjon. És így válik egy mindennapi pszichikai egyensúlyzavar komoly pszichikai problémává: Többek között ezért is nagyon veszélyes a nyugtatók. altatók használata hoszszabb stresszhelyzetekben. A gyógyszerek ahelyett, hogy segítenének, inkább még súlyosbítják a bajt. (Egyik legfőbb kiváltó okai lesznek az álmatlanságnak.) Mindenki, akinél kialakult egy kóros gyógyszerfüggőség, legjobb, ha megpróbálja fokozatosan csökkenteni az adagot, ha néhány álmatlan éjszaka árán is. Káros szenvedélyéről csakis így szokhat le! Ha az álmatlanság hosszabb idő után sem múlik el, forduljunk pszichológushoz, aki az alvásritmust különféle pszichoterápiás módszerek segítségével képes szabályozni. Az embereknek nemcsak az alvással, az álmossággal is gondjaik támadhatnak. Nem egy embertársuk panaszkodik nap mint nap szinte beteges álmosságára. És vannak olyanok is, akik álomkórban ködni. No de a tüdő csak nem akar megtelni...! Az ember levegő után kapkod, ami megmozgatja a rekeszizmokat — és végsősoron ez okozza a „hortyogást”! Az álmatlanság leghatásosabb ellenszere már évszázadok óta a helyes életvitel. a lelki, testi kiegyensúlyozottság érzése. Rohanó életünkben nagyon nehéz kikerülni á stresszhelyzeteket, éppen ezért nagyon fontos, hogy a napi szaladgálás. feszültségek, idegeskedések után tudjunk lazítani, megpihenni, föllazulni, egyszóval relaxálni. GYAKORLATOK Az esti mozgást már csak azért is javasolhatjuk, mert az izmok napközben fellazultak, reggel még túl merevek. Aki igazán jó akar lenni magához, az végigcsinálja a gyakorlatokat — s frissebben, nyugodtabban alszik el utána! Feküdjünk a szőnyegre, és lazítsuk el testünket. Feszítsük majd lazítsuk el izmainkat — lassan, nyugodtan, odafigyelve! Szorítsuk ökölbe kezünket olyan erősen. amilyen erősen csak bújuk, öt-tíz perc elteltével, mikor már érezzük a nyomást a kezünkben, föllazíthatjuk a szorítást. A gyakorlatot ismételjük meg néhányszor, majd a kezünket kinyújtva helyezzük magunk mellé — és lazítsuk el szép lassan. Ismételjük meg a gyakorlatot a felsőkar izomzatúval. Emeljük karunkat fejmagasságba, hajlítsuk be és lazítsuk el. Csukjuk be szemünket, zárjuk össze ajkunkat és feszítsük meg arcizmainkat. Lazítsunk! Érintsük meg állunkkal a mellünket. Lazítsunk! Lélegezzünk mélyet várjunk egy kicsit majd lazítsunk. Feszítsük meg hasizmainkat. Lazítsunk! Fokozatosan lazítsuk el testünk többi részét is. Feszítés, lazítás! Érzik mekkora erő „feszíti” testünket? Feküdjünk pár percig még így ellazulva. Szép álmokat! Dr. DAGMAR KOPCANOVÁ Fotó: NAGY LÁSZLÓ
