Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1987-11-24 / 48. szám
Fa 46. HÉT ESEMÉNYEIBŐL • Prágában tanácskozott a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 6. együttes ülése. A legfelsőbb népképviseleti és törvényhozó testület ülésének napirendjén a csehszlovák külpolitika alapvető kérdéseinek megvitatása, továbbá állategészségügyi, illetve energetikai törvényjavaslatok, valamint nemzetközi egyezmények jóváhagyása szerepelt. • Prágában megnyitották az újjáépített Lenin Múzeum új állandó kiállítását. Az ünnepségen részt vett Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, a CSKP KB Elnökségének tagjai, póttagjai, valamint a CSKP KB Titkárságának tagjai. Jelen volt Marat Kuznyecov, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének tanácsosa, és a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokságának csehszlovákiai képviselői. A kiállítás kifejezi Lenin tanításának tartós érvényességét és időszerűségét. . ' ■ • Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének meghívására hivatalos baráti látogatást tett hazánkban az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége Mengisztu Haile Mariamnak, az Etióp Dolgozók Pártja KB főtitkárának, az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság elnökének vezetésével. • Jan Evangelista Pürkyné születésének 200. évfordulója alkalmából a róla elnevezett orvosi társaság ünnepi tudományos kongresszust tartott a prágai Karolinum nagytermében. A zseniális tudós jubileuma alkalmából megrendezett megemlékezésen jelen volt Lubomir Strougal. a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. • A prágai Julius Fucik Művelődési és Pihenőpark kongresszusi palotájában a maga nemében és méreteiben szinte páratlan bemutatót nyitottak meg „Szovjet-Oroszország ma" címmel. A kiemelkedő rendezvény ünnepélyes megnyitóján jelen volt Lubomir Strougal szövetségi miniszterelnök, valamint a CSKP KB Elnökségének további tagjai. Részt vett a megnyitón Vrtalij Vorotrryikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai. A kiállítás december 14-ig tart nyitva. • Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására Moszkvába utazott Lubomir Strougal szövetségi miniszterelnök. Munkalátogatásának célja Csehszlovákia és a Szovjetunió kapcsolatainak bövitése és elmélyítése főleg gazdasági és tudományos műszaki téren. A CSTK felvétele KÖZÖS BIZTONSÁG, KÖZÖS OTTHON Bohuslav Chftoupek külügyminiszter a Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes ülésén népünk legfelsőbb képviseleti testületé elé beszámolót terjesztett elő a bel- és külpolitika szerves egységéről. A külügyminiszteri expozé ráirányította a fényt olyan kérdésekre is, amelyek napjainkban nemcsak a tömegtájékoztató eszközök csatornáin keresztül jutnak el hozzánk, hanem jószerivel helyet kapnak napi beszédtémáink között, munkahelyünkön és a családi asztalnál is. S éppen a „külvilági" gondok „testközelsége" indít bennünket arra, hogy a külügyminiszteri beszámoló néhány gondolatára, megállapítására mi is felhívjuk olvasóink figyelmét. Bohuslav Chnoupek a bevezetőben részletesen elemezte azt a politikai makro- és mikroklímát, amely ma minden államot külpolitikai kapcsolatrendszerének análitikusabb áttekintésére kényszerít. Idézünk: „Komoly, mondhatnánk, a nemzetközi helyzet szempontjából áttörést hozó időszakról kell beszámolni, amikor a világ a rendkívüli összefonódás és kölcsönös függés állapotába lépett; a tudományos-műszaki fejlődés a fegyverrendszerek fejlesztésében már az emberi létet fenyegeti; s a háború ismert definíciója, miszerint a politika folytatása más eszközökkel, végleg elvesztette érvényességét Hiszen a nukleáris felhő nem ismer semmilyen érdekeket nem tiszteli a határokat, semmit sem vesz tekintetbe, utána semmi sem maradna. Emberek sem. Anyagi javak sem. Politika sem. Ezért elkerülhetetlen az új kivezető utak keresése, amelyeken az emberiség napjainak „aknamezőin " keresztül eljutna az atomfegyverektől és erőszaktól mentes huszonegyedik századba. A béke biztosításának kardinális kérdéseit a régi módszerekkel nem lehet megoldani. S a felmerült problémákat sem lehet a régi módon megoldani. A túlhaladott gondolkodás kitaposott útjai egyszerűen nem felelnek meg a mának, s még inkább nem a holnapnak." A továbbiakban a külügyminiszter kitért arra. hogy a csehszlovák külpolitika milyen alapállásból indul ki a közös cél: a közös biztonság eléréséért indított békeoffenzivában. Idézzük: „ Teljes mértékben azonosultunk azzal az irányvonallal, amelyet a szovjet kommunisták az SZKP Központi Bizottságának 1985-ös áprilisi ülésén dolgoztak ki, majd a XXVII. kongreszszuson továbbfejlesztettek és konkretizáltak — a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének formájában. A nemzetközi kapcsolatok alapvető rekonstrukciójának, struktúrájuk objektíve elkerülhetetlen, az új politikai gondolkodásmód szellemében való átalakításának ezzel a valóban lenini módon, világosan körvonalazott forradalmi céljával azonosulunk. Felhívás ez minden országhoz a békés együttélésre és versengésre. Imponál nekünk, hogy milyen bátorsággal, dinamizmussal, energiával közelítenek hozzá a szovjet elvtársak, hűen a forradalmi eszmékhez, továbbá ahogyan kitűzik és megvalósítják az új, teljesen reális célokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a történelmi vitákat ne az erő politikájával, hanem a politika erejével oldják meg." Bohuslav Chnoupek ennek az alapállásnak az ecsetelésével együtt szükségesnek tartotta kifejteni, hogy az új gondolkodásmód gyakorlatához, a konkrét módszerek kidolgozásához és alkalmazásához időre van szükség. Negyven év fegyverkezési hajszája után nem hathatnak mindjárt, egyik napról a másikra azok az erők, amelyek kifejlesztése mögött ott állnak a keserves történelmi tapasztalatok, továbbá az e tapasztalatokból való okulás folyamata s végül a törvényszerűségek és tények tudatosítása:,,« problémák megoldása — bármilyen jellegűek legyenek, s bárhol, bármely délkör mentén jelentkezzenek — nem eredetük tanulmányozásában rejlik, hanem abban, miként rendezzék a vitákat, reálisan kell nézni mások érdekét és szükségleteit; merni kell a partner érdekeinek elébe menni. Elvhűséggel és rugalmasan kell a békés célokat érvényre juttatni, utat nyitni az alkotó cselekvésnek. " A honnan hová és hogyan leszögezése után a külügyminiszter részletesen és mélyrehatóan elemezte a mai nemzetközi kapcsolatok szövevényét. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy mostanra sikerült megállítani a nemzetközi helyzet romlását, s konkrét eredményként sorolja fel a nemzetközi kapcsolatok hangnemének pozitív változásait, a szükséges bizalom fokozatos kialakulását, s hangsúlyozta: „Születőben a nyíltság, a kölcsönös tájékoztatás, a kötelezettségek ellenőrzésének új formái." Ahogy a külügyminiszter látja, s ha figyelmesen körülnézünk, mi is észrevehetjük, hogy e pozitív folyamatok megindulásának — és folytatásának — máris vannak kézzelfogható, szemmellátható kapaszkodói: például az, hogy a nemzetközi kapcsolatok porondján mind többször és érthetőbben hallatja hangját a legszélesebb közvélemény, ahogy mondta: „a nemzetközi kapcsolatokba belépnek a néptömegek". Ezeket és más pozitívumokat a közelmúltban a Varsói Szerződés tagországai külügyminiszteri bizottságának Prágában megtartott ülése is megerősítette. Idézzük: „Az elfogadott dokumentumok megállapítják, Európában megvannak a feltételek az enyhüléspolitika mélyítésére katonai téren." Az expozé a továbbiakban részletesen kitér a nemzetközi helyzet negatív összetevőire is, amelyek közé jelesül az Egyesült Államok csillagháborús terveit, a világ egyes részein (Kambodzsában, Afganisztánban) a szélsőjobboldalnak a nemzeti megbékélést gáncsoló politikáját, az Irak és Irén közötti konfliktus kiterjesztését a Perzsa-öbölre, s egyéb, a nemzetközi megegyezéseket gátló erőfeszítéseket sorol. Számunkra, a figyelő „kisember" számára nem érdektelen ezek után, hogy milyen külpolitikai tevékenységet folytat hazánk. Csehszlovákia, s ez mennyiben függ össze belpolitikai történéseinkkel. A külügyminiszter kiemelte igyekezetünket, amellyel az európai atomfegyver-, illetve vegyifegyvermentes övezetek kialakítását szorgalmazzuk a NATO és a Varsói Szerződés érintkezési vonalán, továbbá kiemeli aktív tevékenységünket az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s többek között aláhúzza azt is, hogy jelentős előrelépést értünk el külpolitikánk fontos gazdasági vetületeiben is, többek között a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok felvételéről folytatott tárgyalásokon. A leszerelés és a fejlődés közötti párhuzamosok mentén helyezkednek el azok a világméretű problémák, amelyeket csakis nemzetközi összefogással lehet megoldani. Ilyen a világgazdaság kedvezőtlen fejlődése, a fejlődő világ óriási méreteket öltő eladósodása, a gazdasági embargók, bolygónk egyes részein a nyomor, az éhség, számos fejlődő ország fokozódó elmaradása és nem utolsósorban a civilizációnk sorsát is befolyásoló környezetszennyeződés. Mindezek a problémák oly szerteágazók és olyan méreteket öltöttek századunk végén, hogy csak globálisan rendezhetők. Ehhez pedig minden államnak, a világnak, békére van szüksége. LÁNG ÉVA (női)
