Nő, 1987 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1987-11-17 / 47. szám

CSALÁDIKOR KÉRDÉSEK AZ ÖRÖKBEFOGADÁSRÓL A pszichológia mai állása szerint a hatékony gyermekvéde­lem legfőbb kívánalma a gyerekek családban történő nevelé­sének a megoldása. A gyermekvédelem fejlesztése nem jelentheti elsősorban — mint sok esetben jelenti még ma is — az intézeti férőhelybővítést; a megelőzés, a felderítés, a családgondozás éppúgy szerves részét kell hogy képezze, mint az örökbefogadás. Mégis, aki nálunk szeretne gyereket örökbe fogadni, aki végigjárja az örökbefogadás egyes stá­cióit, a különböző kérvényezések, visszaigazolások, kivizsgá­lások, benyújtások állomásait, tanúsíthatja, mennyire hossza­dalmas és vontatott eljárási folyamatról van szó. Alább következő beszélgetésünkben arra voltunk kíváncsi­ak, milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak érvényben, és — egyáltalán — milyen szellemben rendelkezik jogrendünk az örökbefogadásról. Kérdéseinkre dr. Novotny Rudolf, a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásbíróság tanácsvezetö bírá­ja válaszolt. — Milyen formában történik nálunk az örökbefoga­dás? Törvényeink hogyan szabályozzák: ki fogadható örökbe, és kik fogadhatnak örökbe ? — Az örökbefogadás jogerős bírósági ítélettel történik. Az örökbefogadott az örökbe fogadó családjába kerül mint gyer­mek, közötte és az örökbe fogadó rokonai között egyúttal rokoni viszony keletkezik. Egymással szemben a kötelessé­gek és jogok olyan viszonyrendszere alakul ki. mint a vérségi kapcsolatban. Az örökbe fogadott gyereknek mindenféle jogi kapcsolata megszűnik vér szerinti szüleivel, például törvényes örökösként is örökbe fogadó szülei után örököl. — Mi a helyzet ha az örökbe fogadó szülők később történetesen elválnak? — Az eljárás ugyanaz, mint egyébként. A bíróság dönt arról, hogy kinek a gondozásában marad a gyerek, és határoz a tartásdíj összegéröl is. Ha például — mint a gyakorlatban általában — a gyerek az anyánál marad, az apa köteles tartásdíjat fizetni. Az örökbefogadás szempontjából nagyon fontos, hogy a gyermek és az örökbe fogadó szülők között megfelelő érzelmi összhang alakuljon ki. Ezt szorgalmazza az az örökbefogadás előtti háromhónapos próbaidő, amely alatt a gyereket az örökbe fogadó szülök kötelesek a saját költségükön nevelni. Ha —- hogy úgy mondjam — egymáshoz szoktak, indítványozhatják az örökbefogadást; ha pedig nem alakult ki a kellő érzelmi háttér, a gyereket visszavihetik az intézetbe. Az érvényes törvények értelmében nálunk csak egyéves kortól lehet gyereket örökbe fogadni. Addigra ugyanis már általában kiderül, nem szenved-e a gyerek valamiféle örökletes, súlyos betegségben. Meg nem született gyerek nem fogadható örökbe. A módosított Családjogi törvény megengedi, hogy akár egyedülálló személy is örökbe fogadhasson gyereket, ha anyagi, lakáskörülményei stb. ezt lehetővé teszik. Az ügyet mindig a gyermek állandó lakhelye szerinti illetékes bíróság tárgyalja, a kérvényt ide kell benyúj­tani — tehát nem az örökbe fogadók területi hovatartozása a döntö. Hogy technikai kérdéseknél maradjunk: az örökbe fogadó szülőnek három példányban kell a kérvényt benyújta­ni. Mivel kiskorú gyerekről van szó (örökbe fogadni csak kiskorú gyereket lehet) az eljárás ingyenes, és a bíróság köteles a törvény értelmében az iratok benyújtását követő két héten belül kitűzni és gyorsított eljárás keretében lefolytatni a tárgyalást; az ügyet pedig három hónapon belül be kell fejezni. Ami persze, azért a gyakorlatban nem ilyen egyszerű, előfordulhat, hogy az apa bújdosik. nem találják; pedig ahhoz, hogy a gyerek jogilag szabad személynek nyilváníttas­sák, szükséges mindkét szülő beleegyezése. — Minden esetben szükséges a szülők beleegyezése ? — Megtörténik, hogy a szülők még az örökbefogadás előtt aláírnak egy nyilatkozatot, amelyben lemondanak a gyerekük­ről, ez azonban ritkaság, talán csak a kiskorú lányanyáknál fordul elő. Gyakoribb, mikor a szülök semmiféle érdeklődést nem tanúsítanak a gyerek iránt, nem látogatják egyáltalán. Ebben az esetben fél év elteltével a gyermekotthon kiállíthat egy bizonylatot, hogy az illető gyermek jogilag szabad személy. A tárgyaláson a gyerek érdekeit minden esetben a gyerekvédelem képviseli. Ha a gyerek már nagyobbacska, kihallgathatja a bíróság, hiszen a szimpátia kialakulása az örökbe fogadókkal szemben nagyon fontos. Az örökbe fogadó és örökbe fogadott között meghatáro­zott korkülönbségnek kell lennie, ezt általában tizenhat-húsz évre teszik. Az örökbe fogadók életkorának felső határa pedig ötven év. — És mi történik akkor, ha a szülők vagy a gyerek ki szeretne lépni ebből a kötelékből, mert például nem értik meg egymást, vagy kibékíthetetlen ellentétek merülnek fel? — Tudni kell, hogy jogrendünk az örökbefogadásnak két­féle formáját különbözteti meg. Az egyik a meg nem szüntet­hető örökbefogadás, amelynek az alapja éppen az állandó­ság, változatlanság. Ezt a viszonyt fölbontani nem lehet. A gyerek helye a családban ugyanaz, mint vérségi kötelék esetén. Ebben az esetben a vér szerinti szülőket kitörlik az anyakönyvből, és az örökbe fogadó szülök nevét vezetik be. (Egyedülálló nö esetében „kiikszelik" az apa nevét.) Ez az aktus a meg nem szüntethető örökbefogadás legfontosabb alaptétele, végrehajtását az örökbefogadó szülök kérhetik. Ami az örökbefogadás másik formáját illeti, ez a megszün­tethető örökbefogadás, amelyet föl lehet bontani. A fölbon­tás nincs korhoz kötve, tehát akkor is lehetséges, ha az örökbe fogadott már nagykorú. Ilyen esetben a gyerek visszakapja a régi nevét, és a két fél között megszűnik mindenféle jog és kötelezettség. A törvények és jogszabályok az egyedi hozzáállás fontosságát hangsúlyozzák, nem lehet például megszüntetni az örökbefogadást csak azzal az in­dokkal, hogy nem megfelelő a környezet. Persze ezzel megkérdőjeleződik a bíróság eredeti döntésének a jogossága is. Én például nyolcéves praxisom alatt ilyen esettel még nem találkoztam. * — Az örökbefogadás leggyakoribb fajtája bizonyára az, amikor a férj, feleség kívánja örökbe fogadni korábbi párja házasságából származó gyerekét vagy gyerekeit. Ebben az esetben mi a teendő? — Ehhez természetesen szükséges, hogy az érintett másik szülő lemondjon szülői jogairól. Azonban, mint már említet­tük, ha a szülő fél évig nem látogatja gyermekét, az érdeklő­désnek semmiféle jelét nem adja, nem fontos a beleegyezése az örökbefogadáshoz. — Mikor nem fogadhat valaki örökbe gyereket ? — Jogszabályaink különböző feltételekhez kötik az örök­­befogadást. Vannak esetek, mikor az örökbefogadást fölösle­gesnek vagy éppen nem kívánatosnak tartják. Miért is fogad­ná örökbe például a nagyszülő unokáját, mikor a rokoni kötelék is elegendő jogot ad neki ahhoz, hogy gondoskodjon a gyerekről. Nem kívánatos, hogy testvér fogadja örökbe a gyereket, ilyen esetben a gyámsági intézmény biztosítja a gondoskodást. — Törvényeink elég világosan beszélnek, a szándéktól a megvalósulásig, az ítélet jogerőre emelkedéséig mégis göröngyös út vezet. Milyen is az örökbefogadási eljárás lefolyása? A leendő szülők bemennek a járási nemzeti bizottság illetékes szakosztályára, ahol benyújtják kérvé­nyüket. Ezután az adminisztratív és bürokratikus intézke­dések egész sorát kell elviselniük, amelyek nemcsak az érintettek, hanem az illetékes szakemberek ellenérzéseit is kiváltják. Kezdve attól, hogy orvosi igazolást kérnek tőlük arról, hogy nem lehet gyerekük, egészen addig, hogy igazolniuk kell, hogy biztosítani tudnak egy bizo­nyos életszínvonalat. A saját gyermek születése előtt viszont senki nem kérdi tőlünk, van-e külön gyerekszo­bánk. vagy milyen legyen a gyerek külseje. A legfonto­sabb szerintem, hogy az örökbe fogadó szülők egészsége­sek legyenek és alkalmasak a gyereknevelésre. Ön sze­rint mi az oka ennek a gyakorlatnak? — A legnagyobb baj minden bizonnyal a szemlélettel van és az intézmények túlzott merevségével. A legnehezebb a szemléleten változtani. Azonban, aki hozzánk fordult, azt nem riasztotta el a sok szaladgálás, aktatologatás, végigcsi­nálta az egészet. Ebből a szempontból optimista vagyok. — Köszönöm a beszélgetést! NAGYVENDÉGI ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents