Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-01-28 / 5. szám
Délelőtt végigjárva Zétény (Zatín) főutcáját és nyolc mellékutcáját szinte senkivel sem találkozunk, üres a falu, mintha nem lenne benne élet. Csak néhány ház udvarán látunk egy-egy aszszonyt a baromfi mellett sürgölődni. Betérve a vegyesáruboltba vagy tej- és kenyérüzletbe, itt is csak asszonyokkal találkozunk. nők vásárolnak és nők az elárusítók. Dél körül az autóbuszmegállóban is csaknem kizárólag idősebb nénikék gyülekeznek. A helyi nemzeti bizottságon is nők fogadnak. Talán csak nem a nők birodalmába csöppentünk? Rigó Lászlóné. a helyi nemzeti bizottság elnöke elmosolyodik. — Nem egészen — mondja —, mert férfiak is élnek itt, de ők napközben a tiszacsernői (Ciema nad Tisou) átrakóállomáson, a vajányi (Vojany) villanyerőműben, a királyhelmeci (Královsky Chlmec) bútorgyárban. Nagykaposon (Veiké Kapusany) és természetesen a bolyi (Bolj Haladás efsz-ben dolgoznak. Igaz, a szövetkezetben jobbára asszonyok. a csaknem 900 lakosú faluból mintegy háromszázan szövetkezeti tagok. Valamikor a falu lakossága a halászatból élt. Ma ugyan jó páran hódolnak még a halászatnak, de nem ebből élnek, hanem kedvtelésből csinálják. A közeli Latorca és a Tisza egyik holtága, a Tice nyújt erre jó lehetőséget. A szövetkezeten kívül a faluban más munkalehetőség nincs. Annak ellenére, hogy az ipari létesítmények a faluhoz csupán néhány kilométerre esnek, sokan — főleg a fiatalok — költöznek el innen a városokba. A hetvenes években még több mint ezer lakosunk volt... Nem vagyunk se központi, se fejlesztendő község, ami természetesen azt is jelenti, hogy házépítési lehetőség nincs. Köztudomású, hogy a fiatalok ott telepednek le, ahol lakást is biztosítanak számukra. A faluban csak a régi házat alakíthatják át esetleg bonthatják le, vagy ha nagy a kert. ott építhetnek újat, korszerűt. Az utóbbi két évben azonban a visszaköltözésre is van már példa. A faluban nagyon sok házban él egy vagy két idős ember. Annak érdekében, hogy minél több fiatalt itt tarthassunk, csupán egy megoldást látok. A mezőgazdaság korszerűsítését, itt is főképpen az állattenyésztés gépesítését, hogy vonzóbb legyen a fiatalok számára. És lakások építését. Mi a szövetkezet vezetőségének felajánlottuk a volt iskolaépületet, átalakítással hat család számára lehetne ott lakás. A felszabadulás óta Zétény gyökeresen megváltozott. A múlt emlékét ma már csupán két-három ház őrzi, szinte ereklyeként. A falura jellemző közös udvarok. porták eltűntek. A hosszú parasztházak helyén többnyire kétszintes modern családi házak épültek. Nemcsak a házak, a falu arculata változott meg, de az itt lakók élete, gondolkodásmódja is. A községet mindenki sajátjának érzi és szépítéséért. az életkörülmények szebbé, jobbá varázsolásáért mindent megtesznek. — önsegéllyel építettük az óvodát — dicsekszik a hnb adminisztrátora, Bohács Jenőné. — Sokat segítettek a lakosok. Az építkezésben főleg a férfiak, a takarításnál a lányok és asszonyok. Még az idősebb asszonyok is, például a 78 éves Anderkovics Mária és a 83 éves Pankulics Anna. A szép, tágas óvodát 2 év alatt, két és fél millió korona költségvetéssel építették. A hatvan gyerek 1978. szeptember elsején vehette birtokba. Tél lévén a nagy, nyáron gyepes játszóteret az ablakból csodáljuk. Az óvoda bejáratát díszbokrok és virágágyások övezik, kellemes környezet. Az óvoda igazgatónője, Trosko Lászlóné kissé szomorkásán örül annak, amit dicsérünk. — Szép, nagy óvoda, csak egy a baj. hogy évről évre kevesebb a gyerek —• mondja. — Az idei iskolaévben csak huszonkilencen vannak. Ennek egyik oka, hogy a fiatalok elköltöznek, illetve le sem telepednek itt. A másik pedig, hogy szinte minden házban együtt élnek a fiatalok a nagyszülőkkel, s így csak ha már nagyobbacska a gyerek, akkor íratják be, vagy csak az előkészítőbe adják. Az óvodát kinőtt gyerek, ha magyar tannyelvű iskolába íratják (az óvoda magyar tannyelvű), a 3 kilométernyire eső Bolyba fog naponta buszozni, ha pedig szlovák tannyelvűbe megy akkor Királyhelmecre kell utaznia. Zétényben már nyolc éve nincs iskola, akkoriban mintegy 150 gyerek tanult a szlovák és magyar tannyelvű alsótagozatos iskolában. Az egészében jó iskolaépületet azóta az idő vasfoga marcangolja. Átmenetileg zöldségraktámak, majd a szövetkezet játékbabagyártó melléküzemága műhelyének használták, s most már üresen áll. várva, hogy esetleg lakásokká alakítsák át. Zétény tavasszal és ősszel sáros falu, mindamellett hogy utcáinak többsége aszfaltozott. Az oka? A falu köröskörül szántóföldekkel határos. Mind a nyolc mellékutcára egyenesen a földekről hajtanak rá a nehéz mezőgazdasági gépek, kerekeikkel ráhordják a sarat (melyet, sajnos, a szövetkezet nem tekint kötelességének letisztítani), így hamar megrongálódik a friss burkolat is. — Az utak karbantartása nem kis gondunk és nem kevés pénzt emészt fel — jegyzi meg Rigó Lászlóné. — A múlt év augusztusában fejezte be a járási építőipari vállalat a temetőhöz vezető 2 kilométeres út építését, 320 ezer koronába került... A főutca, amely állami út is egyben, bizony nincs a legjobb állapotban, gidres-gödrös. Nagyon meg van terhelve. Nagy a forgalom, teherkocsik hordják erre a szövetkezet homokbányájából a homokot, mert néhány kilométert megtakarítanak, ha nem Királyhelmecen keresztül mennek Bodrogszerdahelyre (Streda nad Bodrogom). Pedig ezt az utat már tíz éve nem javították, a hnb vezetősége meg hiába kéri az illetékeseket... Tavaly az egyik buszmegállón új bódét állítottak fel, a másik kettőt a következő választási időszakban szeretnék kicserélni. Elkészült a vízvezeték is, minden udvarba, minden házba bekötötték. A falu népének régi, nagy vágya teljesült. Két évvel ezelőtt felújították a villanyhálózatot, több mini 600 ezer korona költségvetéssel. A régi fa villanyoszlopokat TELJESÜLT A FALU VÁGYA tartósabb betonoszlopokra cserélték. A faluban két élelmiszerüzlet, valamint tej- és kenyérbolt van. Az ellátás szinte mindig zökkenőmentes. Húst és hentesárut a mozgóárusnál vásárolhatnak hetente egyszer, de a közeljövőben az élelmiszerüzletben felszerelik a hűtőberendezést, s azután mindennap kapható lesz Zétényben is hentesáru. Az elmúlt választási időszakban a falu sokat változott. Novemberben a falugyűlésen megvitatták a következő választási időszak legfontosabb teendőit. Többek között szeretnék a temetőt bekeríteni, az utcákat portalanítani, és mindenek előtt: a Tóhát utca bal felén lévő mocsarat — ahol most még a kacsák és libák úszkálnak — lecsapolni vagy legalább esztétikus tóvá alakítani. MIL1CKY JOLÁN 1. A Tóhát utca egy része 2. Evéskor még elkel az óvónéni segítsége 3. Csamokovics Lászlóné is örül a vízvezetéknek, mert ezentúl egészséges vizet ihatnak 4. Bohács Jenöné és a hnb elnöke. Rigó Lászlóné 5. A szóbanforgó mocsár FOTÓ: BERENHAUT RÓBERT
