Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-09-09 / 37. szám

7 Egészségvédelem Vietnamban utóbbi tíz évben a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányzata nagy figyelmet fordított a népegészségügyre, különösen az anya- és gyermekvédelem­re. Vietnam 11 milliós taglétszámú nőszervezete szorosan együttműködik e téren a hivatalos szerbekkel. Ma már 700 kórház van Vietnamban, ezekből hat specifikusan a nők számára. Minden hivatalban, gyárban, mezőgazdasági üzemben és iskolában van orvosi ellátás és a nők részére pihenőhely, majdnem minden faluban szülőotthon és klinika. Az orvosi ellátó hálózatot még jobban kiépítik. Mindenfelé bölcsődéket és óvodákat létesítenek. Ezekben a napi kiadá­sok és a fizetések terhét az állam és a szövetkezetek viselik. Nagy súlyt helyeznek az óvónők képzésére. 41 helyen folyik szakképzés, ahol a korszerű tudományos ismeretek és mód­szerek felhasználásával tanítanak. Egy központi intézetet hoztak létre, ahol gyermekgyógyá­szati kutatásokat végeznek, továbbá négy gyermekkórházat rendeztek be. A csecsemőhalandóság 1,3 százalékra csök­kent, míg az 1945-ös forradalom előtt ez 36 százalékos volt. Vietnamban az orvosi ellátás ingyenes. A nőknek elsőbb­ségük van a gyógyszerellátásban. A „jobb a betegséget megelőzni, mint gyógyítani" jelszó szellemében egész Vietnamban megelőző intézkedéseket foganatosítottak, védőoltásokat adtak. A fertőző betegsége­ket: a kolerát, a trachomát, a himlőt kiküszöbölték. Egészségügyi csoportok járják a vidéket, felkeresik a hegyi falvakat és a helyi orvosi szolgálattal karöltve segítenek a megelőzésben és a gyógyításban. Elsősorban három alapve­tő higiéniai elv megvalósítása a cél: a vízellátás biztosítása, a fürdési lehetőség megteremtése és illemhelyek építése. A nők és a gyermekek gyógyításánál a modern orvostudo­mány ismereteit kombinálják a hagyományos vietnami gyógymódokkal. Sok egyszerűbb betegséget hagyományos eljárással kezelnek. A felszabadult dél-vietnami részeken a prostituáltakat és a narkósokat a rehabilitációs központok­ban akupunktúrás és tradicionális gyógymóddal vezetik visz­­sza a normális életbe. Különböző intézkedésekkel segítik a nőket abban, hogy kettős hivatásuknak eleget tehessenek. Betegségük idején bérkiegészítést kapnak, továbbá terhességük idején a heti pihenőnappal együtt összesen 6 hónap fizetett szabadsá­got. A terhesség ideje alatt az anyák ingyenes orvosi vizsgá­laton vesznek részt. Egy miniszteri rendelet előírja a nők munkakörülményeinek a javítását, a munkabiztonságot, mentesítésüket a nehéz és az egészségre ártalmas testi munkától. Lehetővé teszi példá­ul az otthon végzett munkát, hogy közben az anyák a gyermekeikre is felügyelhessenek. A Vietnami Nőszervezetnek fontos szerepe van az anya és gyermek egészségvédelmében. Felhívta a tagjait, minden erejükkel munkálkodjanak azon. hogy a különböző kórházak­ban létesítsenek szülészeti, nőgyógyászati és gyermekgyó­gyászati osztályokat. Számos női klinika és szülőotthon áll már eddig is a nőszervezet védelme alatt. A többi tömegszervezettel együttműködve a nőszervezet nagy figyelmet fordít a nevelésre, a családtervezésre, előadá­sokat szervez a betegségek megelőzéséről, a higiéniáról, a gyermekgondozásról. 1984-ben például ötmillió nő részére tartottak tanfolyamot, az „anyák iskolájáét. A nőkről való egészségügyi gondoskodásnak köszönhető­en a vietnami nők nagyobb százalékban vehetik ki részüket a közösségi munkából. Ma Vietnamban a munkaerő 46 száza­lékát ők képezik. 60 százalék az üzemekben, 65 a mezőgaz­daságban, 64 a könnyűiparban, 72 főleg az iskoláskor előtti oktatásban, 61 az egészségügyben az arányuk. A nemzet­­gyűlésben a képviselők 22, a népbíróknak 30 százaléka nő. A gyógynövények a hosszú évezredek alatt sem tűntek el mindennapi életünkből. Mandra oficinarum, chelidonium május L, rebarbora és a többiek, százszámra sorolhatnók a nevü­ket azoknak a növényeknek, amelyeket elő­ször a múlt meséiből és legendáiból ismertünk meg. A füvesemberek, füvesasszonyok csa­ládjaiban sohasem feledkeztek meg ezeknek gyógyhatásáról, s nem egy füvekkel gyógyító ember neve szárnyalta túl az országhatárokat is. így például 1905-ben Olaszországban igen Vissza a természethez... F. RAKOVSKY felvétele A nadragulya híre a múlt­ban nagyon rossz volt nagy hírnévre tett szert egy bolgár, Ivan fía­­gyev nevű kuruzsló, aki a Parkinson-kórt gyó­gyította a nadragulyából nyert kivonattal. Annyian áldották a nevét hogy egyike azon kevés idegennek, akinek az olaszok emlékmű­vet is állítottak. Bulgáriában a leghíresebb kuruzslók egyike volt Peter Dimkov, aki ki­lencvenöt éves korában halt meg. Receptje­inek, észrevételeinek föl jegyzése több kötetnyi. — Még a mi korunkban is van orvosság minden bajra, fájdalomra — írta — a gyöke­rekben, levelekben, füvekben, csak tudni kell hogyan alkalmazni a legmegfelelőbben... Bulgária földrajzi fekvésénél, éghajlati vi­szonyainál fogva valóságos paradicsoma a gyógynövényeknek. Ezt a ritka adottságot a bolgár orvostudomány ki is használta: az országban gyártott gyógyszereknek majdnem a fele. pontosabban úgy 40 százaléka növényi eredetű összetevőkből készül. A gyógynövé­nyek lelőhelyeiről és ipari termesztésük beve­zetéséről a Bolgár Tudományos Akadémia Botanikai Intézete gondoskodik. Jordan Jan­­kulov tudományos dolgozó immár 30 éve dolgozik az intézetben, egész élete jóformán az intézet laboratóriumaiban és füvészkertjé­­ben telt el. Ebben a füvészkertben termesztik a legjobb minőségű gyógynövényeket. Ő maga több új fajtáját kísérletezte ki és termesztette a borsmentának, a csipkebogyónak, a farkas­babnak, az indiánmaszlagnak és egyéb gyógy­növényeknek. És ráadásul talán minden fűhöz kapcsolódó mondát, hiedelmet legendát is tud. Gyógyhatásúkról persze nem is szólva! Itt van például az egészen egyszerű csipke­bogyó, ez a tüskés cserje jószerével mindenütt megtalálható. Termése valóságos vitaminrak­tár. Van benne A-, B,-, B2-, E-, K-, P-, C-vitamin, de tartalmaz fontos pektineket. cukrokat, savakat is. A sárga borkóró, amely­nek hazája a Balkán-félsziget, illetve Bulgária középső része, olyan hatásos gyógynövény, hogy nem kevesebb, mint tizenkét fajta rákos megbetegedést gyógyítanak vele. Jordan Ja­­nokov legérdekesebb tanulmányai azonban a rendkívül mérgező hatású növényekről szól­nak, mint amilyen a nadragulya, az indián­maszlag, a sárga vadmák és mások, amelyek csak Bulgária területén lelhetők föl. A nadra­gulyáról közismert hogy gyógyítja az álmat­lanságot csillapítja a fájdalmat és görcsoldó. Jordan Jankulov a nadragulya olyan válfaját termesztette ki, amelynek rendkívül magas az alkaloidtartalma — 2 200—2 500 kilogram­mos hektárhozamnál eléri a 0,80 százalékot is. A gyógyszergyártás egyik igen fontos alap­anyaga az indiánmaszlag, ebből nyerik az értékes szkopolamint A Jordan Jankulov által kitermesztett válfajok révén ma Bulgária e hatóanyag gyártásával a világpiacon az elsők közé került A gyógyászati célokra, illetve a gyógyszeripar számára termesztett bolgár mákfajták, vérehulló fecskefű és pipacs is keresett cikk a világpiacon. Ma a gyógyszer­­ipar a világ különböző részein több mint 900 gyógynövényt dolgoz fel. Ebből százat Bulgária állít elő nagyipari módszerekkel. A XX század erőteljes fejlődése közepette az emberi szervezet csak lassan alkalmazko­dik az állandóan változó körülményekhez Az orvosok meggyőződése, hogy ebben az alkal­mazkodási folyamatban a gyógynövények ha­tékony segítséget nyújthatnak a szervezetnek, annál is inkább, mert nem változtatják meg az ember génállományát, s a genetikai kód nem is „kezeli" ezeket az anyagokat idegenként, mint egyes modern, szintetikus gyógyszerké­szítményekét „Sofiapress" C nŐ9)

Next

/
Thumbnails
Contents