Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-21 / 4. szám

,- í >

I

fii

■

ül

m

li

üli

A -é*

II

31

S3

M i

11

■1

!■

»1

IV

13

\iV -■E

2m

Ml W

m

ni

EGYÜTT

A rozsnyói (Roznava) szülészet a legjobbak egyike Szlovákiában. A keleti végeken (közvetlenül Most után) elüször itt próbálkoztak az ún. rooming-in bevezetésével. A módszer lényege: a gyerekágyas anya már az első óráktól kezdve maga gondoskodik újszülött gyermekéről, ellátja, szoptatja, tisztába teszi, a szolgálatos nővér csak tanácsot ad, eligazít. Vagy négy éve egy szobával kezdték, majd fokozatosan gyarapították az anyák számát. Jelenleg egy szobában négy kiságy áll, a szobák többsége már ilyen. Kedvező tapasztalataikat csak erősíti az a tény, hogy fertőzés, súlyos infekció egyetlen esetben sem fordult elő. A vélekedések különbözőek, egyes anyukák dicsérik a módszert, érzelmi-gyakorlati hasznát hangsúlyozzák, míg mások túlterheltségre, fáradtságra panaszkodnak, az első napok nyugalmát kérik számon.

— Két oldala van a dolognak. Sokan azt tartják, ezáltal a rtővérek munkája könnyebb lett, hiszen az anyukák gondoskodnak az újszülöttről. Ez nem így van, hiszen a nővérek felelőssége meghatványozódott, míg azelőtt egy nővér is minden gond nélkül ellátta az egy szobában fekvő újszülötteket, addig most ketten vannak, így is kevesen. Ügyelniük kell, hogy az édesanya helyesen és szakszerűen lássa el a csecsemőt, a felelősség őket terheli, ha valami baj adódik.

A higiénikusok alapként írják elő, hogy egy szobában csak két ágy lehet; a csecsemők ágya összetolva a szoba közepén, elhatárolva, ezt mi megvalósítani nem tudjuk. Tapasztalataink csak aláhúzzák azt a véleményünket, hogy felesleges a túlzott óvatoskodás, az anyák nem fertőzik meg a gyerekeket.

— Az anyukáknak könnyebb a dolguk otthon, azelőtt még hozzányúlni sem mertek hazatérésük után az újszülötthöz, most itt az átpakolástól kezdve a fürdetésig mindent megtanulnak.

Dr. Beshirová Klára a szomszédos gyermekosztályról jár át:

— Ha az édesanya jól érzi magát, könnyű volt a szülés, már hat óra múlva megkapja a csecsemőt, ha éjjel még pihenni szeretne, a nővérek visszaviszik az újszülöttet a csecsemőszobára. Az anyukáktól függ, ha maguk mellett szeretnék tudni a gyereket, éjjelre is ott(nŐ4)

A köd gyorsan vékonyodott, oszladozott, mint feltornyozott dunnák emelkedtek a szilicei fennsík hegyei. Rozsnyó felé közeledvén, felgöngyölödött a rozsdaszínü avarról, halványarany pára fátyolozta az erdős halmokat. A városban nagy tócsákban loccsant a fény az őrtorony rózsájára, poros és csípős volt a levegő.

A szülészet üveg-vas-beton épület, a feketére mázolt vasvázak komisszá idegenítik az amúgy is rideg kórházi fehérséget. Kilenc éve költözött ide a szülészet. Egyetlen szobából, ahol már a folyosókon is ágyak álltak. Az épület eredetileg munkásszállásnak készült, a helyiségek benső elrendezése is erre utal; ebben az épületrészben víz sem volt, később törték át a falakat, vezették be a csöveket. A szobák most is túlzsúfoltak, a csecsemőket nem is fürdethetik az anyukák a szobában, a folyosó huzatos; a gyerekorvosok a tízpercnyi járásra levő gyerekosztályról futnak ide, az is különálló épület.

Épül már az új kórház, vagy tíz éve, az építők vándorolnak, eső veri, fagy dermeszti a csupasz falakat. Bányafolyosók húzódnak az építkezés területe alatt, az épület erősen süllyed. Mikor lesz kórház a lassan evtizede épülő falakból? A kórháziak még egy évtizedet jósolnak.

Dr. Seres Pál főorvos a rooming-in előnyeit, hátrányait sorolja:

hagyjuk, éjszakára csak egy szolgálatos gyermeknövér jár be, nem futkározhat szobáról szobára; a nehezebb eseteknél inább csak szoptatni visszük oda éjszaka a picit. A fürdetést úgy szeretnénk megoldani — mivel kicsi a hely, eddig nem fürdettek a szobában az anyukák —, hogy hordozható kádat készítünk, kocsira szereljük, Olomoucból lestük el ez ötletet. Most még sorban, naponta egy-egy anyuka fürdet az újszülöttszobában, az egyik nézi, figyeli, amint a másik anyuka, aki tegnap volt a figyelő, fürdeti, zuhanyozza a gyermekét. A szoptatással is jobbak, kedvezőbbek a tapasztalataink. Osztályunkon

cigány anyukák fekszenek, amint éjjel felsír az első éhes csecsemő, a többiek is felkelnek, felveszik a magukét és sorban megszoptatják. így nincs náluk éjjelezés, csöndes a szoba.

— Ebben az évben nagyon sok a veleszületett rendellenesség, eddig negyven eset; több közöttük halálos. A leggyakoribbak a központi idegrendszerbeli károsodások, szívhibák; a cigányoknál a vérségi kapcsolatok következményeként szintén magas a károsodások százalékaránya. A közeli faluban pl. két cigánycsalád keveredik, a gyerekek vagy kicsi, vagy túl nagy fejjel születnek.

GY KÜLÖN?

már négy éve megszűnt a mesteréges táplálás, az újszülöttek vagy a szopnak, vagy ha még nem indult meg az anyánál a tejelválasztás, lefejt anyatejet kapnak. A csecsemők azóta kevesebbet fogynak, sok esetben magasabb testsúllyal hagyják el a szülészetet, mint a születési súlyuk volt. A későbbiekben már nem olyan egyértelműek a tapasztalataink, az anyukák átlagosan három hónapig szoptatnak, ha szoptatnak, sokan már szülés előtt megvásárolják a mesterséges tápszert. Ebből a szempontból a „legrosszabb" anyák a pedagógusok, a magasabb végzettségű nők, és sajnos, az orvosnők. Volt olyan orvos

— A jövő évben tervezzük annak felülvizsgálását, mi okozza a patológiai esetek gyakoriságát — szól közbe a főorvos.

— Ezeket az újszülötteket, ha súlyosabb esetekről van szó, átvisszük a gyermekosztályra, csak enyhébb betegségekkel maradhatnak a csecsemőszobában — mondja az orvosnő.

Ragályi Enikő a tizenhetes szobában már vagy húsz perce sír, hiába csillapítja-babusgatja édesanyja.

— Már én is elríttam magamat, úgy sajnáltam — mondja az édesanya. Ragályi Éva, szemét törölgetve. — Éjjel sem'mertem aludni, féltem hogy meganyuka, aki nem szoptatott, de anyatejjel táplálta a gyermekét, mivel tisztában volt annak értékével; az ismerősei az egész vidéket bejárják a lefejt anyatejért. Sokan furfangoskodnak, azt állítják, szoptatnak, miközben tápszert kap a gyerek; a városokban a legtöbb a mesterségesen táplált csecsemő. Vidéken még él a tradíció, Dobsinán, a revúcai völgyben szoptatnak a legtovább. A cigányoknál, mint a régi természeti népeknél, valahogy magától értetődő, hogy a csecsemőt születése után mellre teszik. Azokban a szobákban, ahol a

fullad. Jó ez így, hogy itt vannak mellettünk, hozzászokunk a gondoskodáshoz, megtanuljuk. Eddig a nagymamák jártak fürdetni, ha hazamentek a gyerekágyasok, Szilicén az volt a szokás. Most már mi is megtanuljuk, s nem kell hallgatnunk a sokszor ellentmondó tanácsokra. A kislány nevét az apja választotta ki, látott egy szép varkocsos kislányt, ezt is Enikőnek hívták, a miénk is az lett. A terhességet jól viseltem, még az utolsó hónapban is ablakot mostam, csak a negyedik hónapban aggódtam kicsit, mivel rubeola volt az

Fotó - Nanv László