Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-08-05 / 32. szám
KIHEZ FORDULJUNK? T. Éva kérésének teszünk eleget azzal, hogy közöljük, mikor beszélünk érvénytelen házasságról, és mikor vélt házasságról. A házasság létrejön, ha megkötésénél a házasuló felek eleget tettek a törvény által megkívánt alaki kellékeknek, és nem létezik semmiféle házassági akadály. Ellenkező esetben fennáll az érvénytelen vagy vélt házasság veszélye. A házassági akadályokat a Családjogi Törvény 11 —14. l-a tartalmazza. Ezek szerint nem köthetnek házasságot 1. azok, akik érvényes házasságban élnek; az e tilalom ellenére kötött házasság az ún. kettős házasság — bigámia, amely nemcsak polgárjogilag érvénytelen, hanem büntetőjogi következményekkel is jár. A Büntető Törvénykönyv 210. §-a értelmében 2 évig terjedhető szabadságvesztéssel büntethető. 2. az egyenes és oldalági vérrokonok (elődök és utódok, valamint testvérek) 3. az örökbefogadók az örökbefogadottakkal 4. kiskorú személyek engedély nélkül 5. azok, akik olyan mértékű lelkibetegségben szenvednek, amely házasságkötési cselekvöképtelenséget okoz. Az ilyen akadályok fennállása ellenére kötött házasság érvénytelen. Az érvénytelen házasság bizonyos feltételek mellett érvényessé válhat. Kettős házasság esetében az új házasság érvényessé válik, ha a korábbi megszűnik (halál vagy válás útján), vagy azt érvénytelenné nyilvánítják. Érvényessé válik az örökbefogadó örökbefogadottal kötött házassága is, ha a köztűk lévő örökbefogadási kapcsolatot a bíróság megszünteti. Kiskorú csak kivételes esetekben köthet házasságot, azzal a feltétellel, hogy betöltötte 16. életévét, és a biró„22 éves fiatalasszony vagyok. 3 éve másra sem gondolok, mint arra, hogy végre teherbe essek. Az orvos azt mondta, hogy kicsi a méhem, és érett petét sem lát. Egy injekciókúrát már kaptam, de eredménytelenül. Remélhetek-e még?" — kérdezi „Egy nagyon szomorú fiatalasszony" jeligéjű olvasónk. „S. G." levelében pedig ezt olvastuk: „A férjem 19 éves, én 20 éves vagyok. Az a nagy gondunk, hogy nem esem teherbe." Levélíróinknak és mindazoknak, akik hasonló gondokkal küzdenek, figyelmükbe ajánljuk a 23. számunkban megjelent tanácsunkat is, de ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy legcélszerűbb, ha felkeresik az illetékes szakorvost, aki kivizsgálja, szükség esetén kezeli őket. S. G. tehát győzze le szégyenkezését, és jelentkezzen a járási rendelőintézet nőgyógyászati szakrendelésén, ahol minden kérdésére választ kap. A statisztikai adatok tanúsága szerint a házasságok meglepően nagy része gyermektelen. Bár sokszor hallani, hogy a mai fiatalok nem akarnak gyermeket, ez így általánosságban nem igaz. Részletes felmérésekkel bizonyítható, hogy az esetek többségében a gyemriektelenség oka a férj, illetve a feleség, esetleg mindkettőjük nemző-, illetve fogamzóképességének zavarában található. Mivel ezt a biológiai ság fontos okokat mérlegelve a házasságkötést engedélyezte. Ellenkező esetben a házasság érvénytelen. A 16. életévét betöltő kiskorú bírósági engedély nélküli házassága is érvényessé válik, és a bíróság nem mondja ki a házasság érvénytelenségét: 1. ha a férj, aki a házasság megkötésekor még kiskorú volt, közben betöltötte 18. életévét, vagy pedig 2. ha a feleség teherbe esett. Mind az érvénytelen, mind a vélt házasság fogyatékos köteléket jelent férfi és nő között. Azonban az érvénytelen házasság több vonatkozásban bizonyos joghatásokat vált ki (pl. házastársi vagyonközösség keletkezése), és bizonyos feltételek mellett orvosolható. Mindezt nem mondhatjuk el a vélt házasságról, mivel egyáltalán nem is jött létre, semmiféle joghatást nem vált ki. Törvényeink értelmében a vélt házasság esetei a következők: 1. ha a házasulok nem az anyakönywezetö (ill. a nemzeti bizottság más kiküldöttje) előtt jelennek meg házasságkötés céljából, és nem tesznek egymással házasságkötésre irányuló nyilatkozatot (pl. ha csak egyházilag kötnek házasságot a házasulok, ami természetesen nem tiltott, ha azt polgári esküvő előzi meg, amely elsődleges) 2. ha csehszlovák állampolgár külföldön köt házasságot, más, mint polgári esküvő formájában 3. ha hiányzik a házasuló felek szabad, mindennemű erőszaktól mentes nyilatkozata arról, hogy házasságot óhajtanak kötni 4. ha 16 évesnél fiatalabb egyén köt házasságot 5. ha egynemű személyek kötnek egymással házasságot. Dobosné Szigl Ilona tényt sokan még ma is — eléggé nem helyteleníthető módon — szégyellnivaló valaminek tartják, kifelé, a közösség felé azzal érvelnek, hogy „minek is nekik a gyermek". Olvasónk — és még sok más sorstársa — esetében más a helyzet. Ők mindent elkövetnek, hogy gyermekük születhessen. Erre reményt ad az orvostudomány mai állása, ami az esetek nagy részében lehetővé teszi a várva várt teherbeesést. Ehhez azonban részletes kórházi kivizsgálás és hosszadalmas, gyakran évekig tartó kezelés szükséges. Mint már korábbi válaszomban részletesen is említettem, elkerülhetetlen a házastárs nemzőképességének kivizsgálása is. A helyzet tehát — olvasónk fiatal korát is figyelembe véve — korántsem tekinthető reménytelennek. Javaslom, forduljon bizalommal a meddőségi tanácsadó orvosához, aki mindent el fog követni, hogy kívánsága végre valóra váljon. Amennyiben a terhesség nem következne be, még mindig lehetőség van a mesterséges megtermékenyítésre, esetleg gyermek örökbefogadására. Más országokban, ahol az adoptáció ma már természetes, magától értetődő lehetősséggé vált, számos esetben irigylésre méltóan szép anyagyermek kapcsolatról számolnak be. Dr. Kovács László Serdül a gyermekünk Serdülőkor — kamaszkor. Sajátos világ ez, telistele szokatlanságokkal és furcsaságokkal. Már a határai is meglehetősen kanyargósak, bizonytalanok. Maguk a benne élők sem tudják, mikor lépték át azokat. Éghajlata is szeszélyes. Van csupavirág tavasza, perzselő hősége, lemondást sugalló ősze, dermesztő hidege. Persze nem ebben a sorrendben, hanem megkótyagosodva gázol bele a tél a nyárba, a tavasz az őszbe. Olyan szeszélyesen, amilyen kiszámíthatatlanok e világ lakói. Egyszer égbe csap a vidámságuk, szertelen hangoskodásuk, máskor szótlanok, kedvetlenek; van, amikor bátrak és hősök, hirtelen elgyávulnak és ügyefogyottak, s ugyanúgy váltja fel az önteltséget és a nagyképűséget a túlzott szerénység és önbizalomhiány. A kamaszvilágban élők hadilábon állnak a felnőttekkel, akik gyakran szidják őket meggondolatlan cselekedeteikért meg azért, hogy nem ismernek tekintélyt és hagyományokat, nem tisztelik a kort, a tapasztalatot, a társadalmi rendet. Sokan azt állítják róluk, hogy nincs a szívükben szeretet, csak cinizmus és gyűlölködés. Márpedig a kamaszok nem ezt az elítélő magatartást várják el a felnőttektől, hanem azt, hogy megértsék és segítsék őket, s kivezessék a zűrzavaros lelki problémákkal telitűzdelt kamaszvilágból. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy a felnőttek jól ismerjék őket, akiket vezetni, nevelni akarnak. Hogy bele tudják élni magukat a kamaszfiúk és -lányok különös lelkivilágába, megértsék lehangoló bánataikat és a lelkűket felvillanyozó örömeiket. Mihelyt feltárulnak a szülő előtt azok az okok, amelyek a kamaszgyermekeknél tapasztalt ellenszenves viselkedés forrásai, máris más fénybe kerül, elhalványul magatartásuk ellenszenves vol-EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN ta. A kiváltó rugók ismeretében könynyebben megtaláljuk a segítés módját. A 10—14 éves kort a pszichológia ún. prepubertásra és a tulajdonképpeni serdülőkorra tagolja, jóllehet a kezdet és a befejezés idejét nem lehet évnyi pontossággal meghatározni. A fejlődési tempó ugyanis óriási eltéréseket mutat. A serdülés kezdetének időpontját a nemi mirigyek működésének megindulásához szokták kötni, de a kamaszkori változások még biológiai értelemben is sokkal összetettebb problémát jelentenek, semhogy bekövetkezésüket egyetlen napra szoríthatnánk. A prepubertás biológiai és pszichológiai értelemben egyaránt a serdülés előkészülete, a fejlődés meggyorsulása (amit szaknyelven akcelerációnak neveznek) következtében ma nemritkán már a 9—10 éves gyermekeknél kimutatható. A végtagok erőteljes hosszanti növekedésére utal a sokat emlegetett „nyakigláb" kifejezés. Mozgásigényük szinte kielégíthetetlen, ez az oka számos konfliktusoknak. Ha ugyanis ezt az energiát nem sikerül lekötni sportolással vagy más célirányos mozgásos tevékenységgel, könynyen a nevelők nyugalmát zavaró „rosszalkodásban" nyilvánulhat meg, sőt balesetveszélyes helyzeteket is előidézhet. Miért olyan fáradtak sokszor ezek a gyerekek? Az izmok növekedése elmarad a csontokétól, erősen megfeszülnek, s ennek következtében a lábakban és a karokban erős fájdalomérzések lépnek fel. A szív is megnagyobbodik ebben az átmeneti időszakban, a véredények természetes tágulása visszamarad, ez viszont megnehezíti a szív munkáját. Ezért jelentkezik a kamaszoknál erős szívdobogás, fejfájás, gyors kifáradás, olykor általános testi elernyedés. Gyakran éppen ennek a következménye például az, hogy az addig szívesen tisztálkodó, dolgait rendben tartó kamasz elhanyagolja az étkezés előtti kézmosást, a reggeli és az esti mosakodást, nem hozza rendbe a holmiját. A felnőtt könnyen rásüti a „lusta, mint a föld" bélyeget ahelyett, hogy szeretetteljesen figyelmeztetné, a rend és a tisztaság fontos akkor is, ha fáradtnak érezzük magunkat. Következő számainkban megpróbálunk betekinteni a kamaszok sajátos világába, pszichológiai és biológiai gondjaiba, hogy megkönnyítsük a velük folytatott nevelömunkát. Dr. SZEBERÉNYI JUDIT
