Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-07-22 / 30. szám
A 28. HÉT ESEMÉNYEIBŐL • A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének meghívására Moszkvában hivatalos látogatást tett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök és felesége. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és francia vendége a megbeszélések során hangsúlyozta aggodalmát a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi állása miatt. Mindkét fél véleménye megegyezett abban, hogy a fennálló problémák megoldásának új, realista módjait kell keresni. • Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratislavában a határvédelmi törvény elfogadásának 35. évfordulója alkalmából fogadta a bratislavai Szlovák Nemzeti Felkelés Határőrsége küldöttségét, amelyet Viktor Gallo ezredes, az egység parancsnoka vezetett. • Ünnepi aktívaértekezletet tartottak Jaslovské Bohunicében abból az alkalomból, hogy átadták az atomerőmű valamennyi létesítményét. Az összejövetelen Miloslav Hruákoviönak. a CSKP KB Elnöksége póttagjának, az SZLKP KB titkárának vezetésével párt- és kormányküldöttség vett részt. • Gustáv Husák köztársasági elnök Lányban fogadta Simon Alberto Consalvit, a Venezuelai Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A tárgyszerű megbeszélésen áttekintették a csehszlovák—venezuelai kapcsolatokat, és hangsúlyozták, hogy mindkét fél érdeke az együttműködés bővítése. • Genfben befejeződött az atom- és ürfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalások ötödik fordulója anélkül, hogy bármilyen megállapodás jött volna létre, jelentette ki Viktor Karpov, a szovjet küldöttség vezetője. • Vasil Bírák. a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára munkalátogatást tett Becsben. Az Osztrák Köztársaság vezető képviselőivel megtárgyalta a Csehszlovákia és Ausztria közötti kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseit. valamint a nemzetközi helyzet időszerű problémáit. • 79 éves korában meghalt Le Duan, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kimagasló személyisége, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára. • Moszkvában befejeződött az a háromnapos tanácskozás, amelyen a világ 35 országából érkezett több mint 200 vezető tudós tanácskozott a kísérleti atomrobbantások betiltásának jelentőségéről a lázas fegyverkezés leállítása szempontjából és az ellenőrzések műszaki vonatkozásairól. HOGYAN TÁPLÁLKOZZUNK? Míg a földkerekség egyes tájain milliók pusztulnak éhen, addig több fejlett országban — így hazánkban is — a túltápláltságtól szenved sok sember. Pedig a túltápláltság ellen könnyebb egyszerűen védekezni. Racionálisan. azaz ésszerűen kellene táplálkoznunk. De mit értünk az ésszerű táplálkozás fogalmán? — tettük fel a kérdést Melita Sedlácková mérnöknek, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium élelmiszergyártási osztálya vezetőjének. Az ember és az állatok legfontosabb tápanyagai a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok. Az egyén, illetve a faj életfeltételeitől függ, hogy energiaszükségletének fedezésére melyiket milyen arányban használja fel. Az ember helyes táplálkozása a tápanyagok kalóriatartalmának és a tápanyagok arányának a függvénye. Egy átlagember napi energiaszükséglete — az energia régi, ismertebb egységében kifejezve — kb. 3 000 cal (kalória), de a nehéz fizikai munkát végző ember esetében a 4 000 cal-t is meghaladhatja. Ám az energialeadás és az energiafelvétel egyensúlyban való tartása önmagában még nem jelenti azt, hogy racionálisan táplálkozunk. Fontos még az is, hogy a különböző táplálékokból helyes arányban fogyasszunk, vagyis nemcsak az számít, hogy összesen mennyit, hanem az is, miből mennyit eszünk. — Ebből a szempontból vajon elégedettek lehetünk-e magunkkal? — Szlovákiában az egy főre eső átlagos napi energiafelvétel jelenleg 2 880—2 900 cal körül mozog, ami megfelel az ésszerű táplálkozás követelményeinek. A statisztikai adatok viszont arra utalnak, hogy ennek ellenére jócskán van mit javítani étrendünkön. Mégpedig a táplálkozásstruktúránkon. Magyarázat helyett felsorolok néhány adatot, amelyből kitűnik, hogy 1985-ben Szlovákiában mennyi volt, illetve mennyinek kellett volna lennie az egy főre eső fogyasztásnak az egyes alapvető élelmiszerfajtából : krumpliból 71,9 kg-t fogyasztottunk 97 kg helyett, húsból 76 kg-t 90 kg helyett, zsírból 24,6 kg-t 20 kg helyett — mégpedig vajból 7,1 kg-t 6,4 kg helyett, sertészsírból 7,5 kg-t 3,2 kg! helyett —, tejből és tejtermékekből a vaj kivételével 235,1 kg-t 251 kg helyett, tojásból kb. 330 darabot 306 db helyett, cukorból 36,1 kg-t 28 kg helyett, gabonaneműekből, beleszámítva a rizst is 106,3 kg-t 91 kg helyett, zöldségfélékből 99,2 kg-t 103 kg helyett, gyümölcsből 41,2 kg-t 70 kg helyett. Vagyis sokkal több krumplit, tejet és tejterméket, zöldségfélét és gyümölcsöt kellene ennünk. Nem említettem még a halat, amelyből szintén nagyon kevés fogy nálunk. Ezzel szemben jóval kevesebb zsírt, vajat, gabonanemüt, cukrot szabadna fogyasztanunk és tojást sem olyan gyakran. — Húst is jóval kevesebbet fogyasztunk, mint azt az ésszerű táplálkozás megkívánná, mégsem említette, hogy abból is többet kellene ennünk. Vajon miért? — Az ésszerű táplálkozás szempontjából a környező közép-európai országok népeivel a leghelyesebb összehasonlítani magunkat. Ausztriában például az egy lakosra eső évi húsfogyasztás kb. 79 kg, hasonló mint nálunk. Az NSZK-ban, Franciaországban és Nagy-Britanniában szintén 80 kg körül mozog. A KGST-tagországokhoz viszonyítva — Magyarországot leszámítva — mi elég sok húst fogyasztunk. Az USA-ban — ahol évente kb. 110—-115 kg húst fogyaszt egy lakos — néhány évvel ezelőtt komoly kutatásokat végeztek, hogy kiderítsék, mennyiben befolyásolja az emberi szervezet egészségi állapotát a nagyobb hús-, illetve zöldség és gyümölcsfogyasztás. Az eredmény azt bizonyította, hogy az évente száz kilogramm húsnál többet fogyasztó emberek között jelentős mértékben megszaporodott a szív- és érbántalmakra panaszkodók száma. Ezért én személyenként legfeljebb 80 kg hús elfogyasztását tartom ideálisnak. Ha engem kérdeznének, mindenkinek azt ajánlanám, egyen inkább sokkal több zöldséget és gyümölcsöt. S nem csupán a vitamintartalmuk miatt. A növényi rostok különösen jó szolgálatot tesznek szervezetünkben. — A zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelése legyen hát az első lépés az ésszerű táplálkozás felé? — Nem szeretném, ha bárki is félreértene. A súlyfeleslegtől nem csupán úgy kell megszabadulnunk, hogy csak gyümölcsöt, zöldséget, tejtermékeket és húst eszünk. Szervezetünknek szüksége van a gabonaneműekre, a zsírra és a cukorra is. De a megszokott étrendünkből sokféle élelmiszerfajtát akár ki is hagyhatunk. Például nem fontos a sütemény, sem a kávéba a tejszín, a péksütemények helyett is inkább kenyeret, méghozzá barnát ehetnénk stb. Csakhogy még ez sem elég, hogy elmondhassuk egészségesen, azaz racionálisan táplálkozunk. A helyes táplálkozásstruktúrán kívül ugyanis a rendszeres, a napi többszörös és változatos étkezés is szükséges az ésszerű táplálkozáshoz. — Az ország lakosságának ésszerű táplálkozása társadalmi érdek is. Mit tesz ezért a hazai élelmiszeripar? — Igyekszünk bővíteni a félkészáruk skáláját, és napirendünkön szerepel az egyes élelmiszerek optimális konzerválásával járó problémák megoldása is, tehát az, hogy a lehető legkevesebb konzerválószer felhasználásával tartósítsuk az élelmiszereinket. Ilyen módszer a fagyasztás. Még az 5. ötéves tervben megkétszereztük az élelmiszeripar fagyasztó berendezéseinek a kapacitását, amely ma az 1970-es évbelinek kb. a háromszorosa. Sajnos azonban ez sem elég. Mert az élelmiszeripar ezáltal ugyan képes kielégíteni a vevők igényeit, de a kereskedelem nem rendelkezik elegendő, élelmiszert fagyasztó berendezéssel. Ezért boltjaink nem kínálják kellő mennyiségben és választékban a fagyasztott élelmiszert. Nagy kár, mert a kereskedelem ügyes kínálata nagyban segítené a lakosság ésszerű táplálkozási szokásainak a kialakítását. S ha már a nehézségekről szólok, meg kell említenem azt is, hogy a kereskedelem lépéshátrányban van a fagyasztott élelmiszerek felmelegítésére szolgáló infrasugaras melegítők árusításában is. Ezek ugyan már kaphatók háztartási boltjainkban, de mi tagadás, elég borsos áron. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az élelmiszeriparnak köszönhetően számos fagyasztott félkészáru kerül háztartásainkba, amelyeket háziasszonyaink — ha a kelleténél lassúbb ütemben is — egyre nagyobb előszeretettel használnak fel. BARANYAI LAJOS (nŐ3)
