Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-03 / 1. szám

K <x y Macska-mese Volt egyszer egy kecske. Fejte a menyecske. Mekegett a kecske, Odaszúllt a fecske. Hess! — szólt a menyecske. A macska meg leste. Ott volt egy kövecske. Arra ült a fecske. A macska követte. Elkapta s megette. Sírt szegény menyecske. Hogy már nincsen fecske. Felkapta a baltát. S kinyírta a macskát. Vámos Attila 4. osztályos Mulyad (Muta) \ Egy rendellenes mese SZIA GYEREKEK! Igen, hozzátok intézem levelemet sok-sok társam nevé­ben. Meglepődtök? Igazatok van. Mit is akarhat tőletek egy kis ürge? Elárulom. Kérni akarok! Kérni szeretnék tőletek valamit. Hogy mit? Ne bántsatok minket! Az állatok körében rengeteg rémhír terjedt el rólatok, gyerekekről. Azt mondják, előszeretettel bántotok minket. Hosszúcsövű fegyveretekkel lelövöldözitek a madarakat, a vadakat. Sok-sok társunkat elpusztították már. Ilyet eddig még csak a felnitekről hallottam. Most már, sajnos, egyre többen beszélnek róla, hogy Ti, gyerekek is bántotok minket. Nem akartam hinni a fülemnek. Hogy Ti? Hogyan is tehetnétek ilyet, mikor olyan aranyosak vagytok? Oly édesen tudtok játszani, oly jó hallgatni csivitelő hangotokat! Szomorú, de rá kellett jönnöm, igaz a szóbeszéd. Ti gyerekek élvezettel tudtok kínozni minket. Ne, ne mondjá­tok, hogy nem igaz. Nem akarom a szörnyű példák százait felsorolni. Elég, ha csak a saját élményemet mondom el. Egy sátortáborban élek, pontosabban egy sátortábor alatt. Nyaranta sok család látogat ide, így már megszoktam az emberek közelségét E nyáron is hamar benépesült a kis tisztás. Sokan töltötték itt szabad idejüket, magukkal hozva gyermekeiket. Ennek nagyon örültem, mivel szeretlek Titeket. Örömöm azonban nem tartott sokáig. Egykettőre megta­láltátok lakásom bejáratát. Mivel már hallottatok az ürge­­öntésről, szereztek egy vedret, és kiöntötték engem. Ez még csak hagyján, mert felírható lett volna a gyerekcsínyek sorába. De ami ezután következett, az már szörnyű! Arra számítva, hogy kibújok a napra megszárítani vizes bundá­mat, csapdát állítottatok nekem. Számításotok bevált: bele­estem a csapdába. Ez lett a vesztem: végig kellett szenved­nem, hogy pórázon vezettek és élvezitek, hogy kínlódom. S ez még nem volt elég! Mindennek tetejébe — még leírni is szörnyű! — kitéptétek a farkamat! Higgyétek el, nem a saját bajomat akartam elpanaszolni. Hiszen nem is a farkamat sajnálom, nem is az fáj. Itt, itt belül fáj valami... Titeket sajnállak. Titeket óvlak! Ha már Ti is így viselkedtek, hová fajul ez a világ?! Mi lesz Veletek!? Mi lesz velünk!? Őszintén remélve, hogy levelem nyitott szívekre talál: sok-sok társa nevében egy Ürge Csala Eszter I. oszt. gimnazista Kassa (KoSice) s v-Egyszer volt, ma is van. még az Ópe­­renciás-óceánon is tűi. ahol a rőfös farkú malac túr, volt egyszer egy gaz­dag ember. Volt neki öt fia. Volt a gazdag embernek egy csodafája, ame­lyen aranybarack termett. Ez olyan csodás volt. hogy az egyik órában kivi­rágzott. a másik órában már megérett a termés. Egyszer az ember észrevette, hogy nagyon kevés barack van a fán. Elcsodálkozott ezen. Elküldte öt fiát világgá. Mennek, mendegélnek s meg­látnak egy kocsmát Már estefelé volt így hát betértek. A legidősebb legény­nek megtetszett a kocsmáros leánya. A lány viszont egy sárkány unokahúga volt. Adott egy gyengítő kenőcsöt a legénynek. A legénynek azonban azt mondta, hogy erősítő kenőcs. Reggel látják a legények, hogy eltűnt a legfi­atalabb testvérük. Indulnak tovább, s látják, hogy egy szép várnak az udvará­ban verekedik a testvérük egy négyfejű sárkánnyal. A legidősebb testvér be­kente magát a kenőccsel és kirántotta a kardját, hogy elpusztítsa a sárkányt. De olyan gyenge lett. hogy nem tudta megtartani a kardját A sárkány mind az öt tesvért megölte. A gazdag ember ezalatt otthon várta a fiait. Amikor látta, hogy nem jönnek, elindult a kere­sésükre. Ezt nem jól tette, mert őt is megölte a sárkány, így volt. mese volt. Csiffári Annamária Barátaim! Első Kuckónkat az új évben a szerkesztőségünkbe küldött legsikerültebb munkáitokból állítottam össze. A rajzokat az izsai (Iza) óvodások készítet­ték, Tóth Kuntcz Éva és Né-V. B. osztályos Vágfarkasd (Vlcany) met Margit. Ügyességüket, ér­deklődésüket ajándékkön v v vei IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII llllllllllllllllllllllll A mókusok Élt egyszer két mókus. Ismerték egymást és jó barátok voltak. Észrevet­ték, hogy közeledik a tél. A napok egyre hidegeb­bek lettek. Gyorsan gyűj­teni kezdték a mogyorót télire. Mire beköszöntött a tél, már megvolt az eledelük. Kicsit fáztak, de éhezni nem éheztek. Egy szép napon, mikor már javában hullott a hó, egy mókuska jött hozzá­juk, szakasztott olyan, mint ök. De rezgett, mint a falevél ősszel. A mi mókusaink befogadták öt, és jóllakatták ízletes mogyoróval. A mókus megköszönte és velük maradt egész télen. Varga Zsuzsanna IV. osztályos Deáki (Diakovce) méltányolom. írásaitokat — meséket, ver­seket. rövid történeteket — rajzaitokat és mindenféle más érdekes munkátokat természe­tesen ebben az évben is nagy érdeklődéssel várom. S aki erőt, tehetséget érez magában, pályázhat is az or­szágos szintű elismerésért, íme, mellékelve az Iródia fel­hívása! Olvassátok el, mutas­sátok meg tanító néniteknek, szakkörvezetö tanárotoknak, s próbáljatok szerencsét ti is. Jó munkát és sok sikert kívánva az új évben üdvözöl­lek benneteket (fyéírtAziiy IRÓDIA-PÁLYÁZAT ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOKNAK! A Csemadok érsekújvári (Nővé Zámky-i) helyi szerveze­te, valamint a járási könyvtár által létrehozott és fenntar­tott IRÓDIA a kezdő irodalmárokat tömörítő országos mozgalom, írói pályázatot hirdet a szlovákiai magyar tannyelvű általános iskolák tanulói részére, külön az alsó, külön a felső tagozatosok számára. Pályázni lehet négy kategóriában: — vers — novella, elbeszélés, — mese — tudományos fantasztikus irodalom (sci-fi) A pályázat beküldésének határideje 1986. március 31. A pályamunkákat az IRÓDIA címére (Csemadok MO, Petöfiho 6, 940 52 Nővé Zámky) 4 példányban kell eljuttatni a szerző nevével, pontos lak- és iskolacímével, valamint a születési évével együtt. A díjnyertes alkotások az IRÓDIA FÜZET különszámá­­ban látnak majd napvilágot. Az irodalmi utánpótlás és az IRÓDIA tagság folytonos­sága érdekében immár másodízben meghirdetett pályá­zatunk díjnyerteseit könyvjutalomban részesítjük, vala­mint az összes kategória 1—3. helyezettje meghívást nyer az 1986 júliusában megrendezendő IRÓDIA sátortá­borba, ahol az ünnepélyes értékelésre és díjkiosztásra is sor kerül. az IRÓDIA szervezőbizottsága /

Next

/
Thumbnails
Contents