Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-02-04 / 6. szám
MINDENKI JÓL JÁRHAT A 4. HÉT ESEMÉNYEIBŐL • A hét végén hazánk 65 járásában, valamint a prágai és bratislavai városkerületekben tartottak járási, illetve városkerületi pártkonferenciát A bmói városi pártkonferencián a CSKP KB küldöttségét Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára vezette. • Vagyim Loginov, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese Prágában tett látogatást. Bohuslav Chrioupek külügyminiszterrel áttekintették a sikeresen fejlődő és sokoldalú csehszlovák—szovjet együttműködést, és megállapították, hogy teljes a nézetazonosság a jelenlegi nemzetközi helyzet fő problémáinak megítélésében. • Bizottságokban folytatódott Genfben a kormányon kívüli szervezetek nemzetközi konferenciája. A „Közösen a békéért" jelmondat jegyében tanácskozó konferenciát a nemzetközi békeév akcióinak keretében tartják. A tanácskozáson mintegy 400 közéleti személyiség — tudós, szakszervezeti tisztségviselő, háborúellenes szervezetek képviselői — vett részt több országból. • Az atom- és űrfegyverekről folyó szovjet—amerikai tárgyalások keretében Genfben ülést tartott az ürfegyverekkel foglalkozó csoport. • Jegyzőkönyv aláírásával ért véget Moszkvában a csehszlovák—szovjet gazdasági és tudományos-műszaki kormányközi bizottság 26. ülése. Küldöttségünket Rudolf Rohlícek, a szövetségi kormány alelnöke, a szovjet delegációt pedig Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettes vezette. A bizottság áttekintette a kölcsönösen előnyös együttműködés tökéletesítésének lehetőségeit. • Csehszlovákia Kommunista Pártjának küldöttsége Miroslav Müllerrel, a CSKP KERB tagjával, a KB osztályvezetőjével az élén San Marínéba utazott, ahol részt vett a San Marinó-i Kommunista Párt XI. kongresszusári. • Moszkvában tartották a szocialista országok szovjet baráti társaságai képviselőinek nemzetközi tanácskozását. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség küldöttségét Miroslav Bochenek, a szövetség központi titkára- vezette. A résztvevők értékelik a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének 1986-tól 1990-ig terjedő programját. • Tokióban befejeződött a legnagyobb ellenzéki politikai párt, a Japán Szocialista Párt 50. kongresszusa, amely még decemberben megkezdődött, de az új programtervezettel és az új nyilatkozattal összefüggésben felmerülő viták miatt megszakították. A párt vezetősége az eltelt egy hónap alatt foglalkozott minden kérdéssel és a zárónapon már egyhangúlag elfogadták a deklarációt. • Szatvant Szinghet. Kehar Szinghet és Balbíir Szinghet akikről bebizonyosodott hogy részt vettek Indira Gandhi volt indiai miniszterelnök meggyilkolásában, az elsőfokú bíróság halálra ítélte. Úgy tűnik azonban, hogy az elsőfokú bíróság döntésével a per nem zárul le, szakértők véleménye szerint, ha minden törvényes eszközt kihasználnak a vádlottak, az eljárás még kb. 4 évig eltarthat. • Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratislavában fogadta Vlagyimir Monahovot, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségének gazdasági tanácsosát és Jurij Malkovot, a csehszlovák atomerőművek építésével foglalkozó szovjet szakcsoport új vezetőjét. A találkozón szó volt a csehszlovák atomenergia-ipar fejlesztéséről. a szövget szakemberek segítségéről és szakembereinkkel való együttműködésről az atomerőmüvek építése és üzemeltetése terén. • Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága üdvözlő levelet küldött a Panamai Néppárt Vili. kongresszusának, amelyet január 24—26-a között tartottak. A levél kiemeli, hogy a tanácskozás fontos lépést jelent a panamai dolgozók létérdekeiért, a nemzeti függetlenségért a demokráciáért, a békéért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben. • A vendéglátó országgal való kapcsolatokkal foglalkozó ENSZ-bizottság határozottan elítélte az USA önkényes lépését, miszerint korlátozza a bolgár, csehszlovák, az NDK-beli és lengyel diplomaták, valamint az ENSZ titkárságának ezekből az országokból származó munkatársainak mozgásszabadságát. Felszólalásának híre hamar eljutott hozzánk. Mert nemcsak a mondanivalója ragadta meg a hallgatót, hanem az is, hogy ez a fiatalasszony hozzáértéssel, bírálóan és határozottan beszélt üzemének gondjairól. A komáromi (Komárno) járási pártkonferencia résztvevői megelégedéssel nyugtázták: ilyen kommunista munkásnőkre, mint Pavle Erzsébet, bátran építhet nemcsak az üzemi pártszervezet, hanem a kollégák is, akiknek nevében elmondta vitafelszólalását. Mentegetőzve nyitja a háromszobás üzemi lakás ajtaját: — Kiírt az orvos, harminckilenc fokos lázzal nem dolgozhatok, mégha a járási konferencián betegen vettem is részt. Éppen most ért el az influenza, de én ugyancsak megembereltem magam; ha már ilyen megtiszteltetés ért. hogy huszonhét éves koromban az emelvényen kaptam helyet és a felszólalók között lehettem, nem foghat ki rajtam a nátha. Lehet, hogy éppen az izgalom miatt nem éreztem a lázat, mert azért be kell vallanom, ugyancsak izgultam: én, az egyszerű munkásnő. aki ilyen helyen még sohasem jártam, hogyan állok majd helyt... Átszellemülten beszél, arca kipirul, hangja megélénkül, nem tudom az influenza jele ez, vagy a belső izgalomé, amelyet az újból átélt nagy élmény szül. — Tíz éve dolgozom a tanyi (Tőrt) len- és kenderfeldolgozó üzemben. Tulajdonképpen a legelső naptól kezdve, amikor beindult a bútortextil részleg. Három éve vagyok párttag. Együtt nőttem az üzemmel, s nincsen olyan gond vagy öröm az üzemben, amely engem ne érintene. Mindkettőből akad bőven. Üzemünk termelését egymástól merőben eltérő két részleg biztosítja, az egyik a százéves múltra visszatekintő kenderfeldolgozó, ahol bizony nagyon sok a gond és baj, a másik pedig a bútorszövetet gyártó részleg, amely járásunk egyedüli textiliparágát képviseli. Üzentünk legnagyobb gondját saját erőnkből nem tudjuk megoldani, ezért határoztunk úgy, hogy kérjük a mezőgazdasági üzemek segítségéL Arról van ugyanis szó, hogy a kenderfeldolgozó részlegnek gyakran nincs nyersanyaga. A szövetkezetek többsége lemondott a kendertermesztéséről, azt mondják, nincsenek hozzá gépek, kézi erővel meg nem bírják — nem gazdaságos a termesztése. Bizonyára igazuk van, de ezzel számunkra még nem oldódik meg a probléma. Nekünk kender kell. ha dolgozni akarunk. Az üzem vezetősége lejárhatja a lábát, kibeszélheti a lelkét, kender mégsincs. Tavaly decemberben például kénytelenek voltunk 700 tonna áztatott kenderkórót Magyarországon vásárolni, de ez meg nekünk nagyon veszteséges. Ügy gondoljuk, mégiscsak a mi szövetkezeteinknek kellene kitermelni a kendert, ez lenne a megoldás. Elsősorban ehhez kértem hát a pártkonferencia résztvevőinek segítségét. Amikor a szónoki emelvényről visszamentem a helyemre, az előttem ülő szövetkezeti elnök odaszólt: mihelyt számukra gazdaságos lesz a kendertermesztés, azonnal hozzáfognak. Nos, elfogadom igazát, hogy számukra is a nyereség a mérvadó, de éppen ezért kellene ezzel a problémával magasabb szinten foglalkozni, hogy mindenki jól járjon. A természetes anyagokból készült textíliák ma már nemcsak divatigényeket szolgálnak ki, hanem egészségügyi követelményeket is. Nem szólva arról, mennyi devizái takaríthatunk meg, ha a kendert nem külföldön vásároljuk. Ha érdekeltté tennék a mezőgazdasági üzemeket a kender termesztésében, mindenki jól járna... Zsebkendőt vesz elő. s én e néhány másodperc alatt próbálom felmérni a helyzetet. Szülei a kenderfeldolgozóban dolgoztak, amikor elvégezte az általános iskolát. Egyenes jellemű, szorgalmas lányka, ám a tanulás nem a legerősebb oldala. Dolgozni szeretne. de hová veszik fel szakképesítés nélkül ? Végül is a nemesócsai (Zem. Oléa) cipőgyárban helyezkedik el, de néhány hónap múlva, amikor megtudja, hogy a falujukban új üzemrészleg nyitására készülnek, ahová női munkaerőt toboroznak, jelentkezik. Három hónapon át Holiéon tanulja a mesterséget. Érzi, hogy szilárd talajra talált, amit a hónapok, évek múlása úgy megerősít benne, hogy lassan egész életét betöltik a munkahellyel kapcsolatos gondok és örömök. Még az első hetekben megismerkedik az üzemben egyik munkatársával. Az üzem, a munka a kapocs, a téma. Majd a szerelem és a házasság. Közben szaporodik szakmai ismeretük, erősödik az üzemhez való kötődésük. Az esküvő után az elsők között kapják meg az üzemi lakást. Férjéből mester lesz, ő a kártoló részlegen húsz asszonytársával tartozik hozzá. A lakástól ötpercnyire van a munkahelyük, együtt mennek, jönnek, párttagként mindketten együtt járnak a gyűlésekre, akciókra. Lassan már másról sem tudnak beszélni, csak az üzemi életről. — De csak a lakásajtón túl! — teszi hozzá a félj. — Mert a feleségem itthon is keményen védené asszonytársai igazát, sorolná a megoldásra váró gondokat — A munkahelyen a féljem parancsol, itthon meg én —> mondja nevetve Erzsébet. — De azért én ott is megmondom neki a magamét, ha valami nem tetszik. Az is igaz, hogy ha túlóráról van szó. akár tetszik, akár nem. akkor nekem kell az elsőnek lennem, nehogy rám mutassanak: a mester felesége kivétel. Mert a túlórákból, munkaszombatokból is van bőven, különösen, ha hétközben akadozik az anyagellátás. Ma már üzemünk árutermelése eléri az évi 90 millió korona értéket ennek jelentős része exportra megy. Termékeink több nemzetközi és hazai kiállításon nyertek díjat, amire nágyon büszkék vagyunk. Csupán a textilrészlegen 5.5 millió méter bútorhuzatot készítettünk a hetedik ötéves tervidőszakban. Örömmel beszélnek a termelési eredményekről, a dolgozók szociális ellátásáról, arról, hogy az ő igazgatójuk ajtaja minden dolgozó előtt nyitva áll, bátran fordulhatnak hozzá bármilyen gondjukkal. Jó hallgatni őket. ahogy egymás szavába vágva, egymást megelőzve akaiják megismertetni velünk életüket, melyet ma még elsősorban a munkahely körüli örömök, gondok töltenek ki. H. ZSEBIK SAROLTA ( nc>3)