Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1986-12-20 / 51-52. szám
Október 15-e és 19-e között mintegy 3 000 békeharcos tanácskozott Koppenhágában a világbéke megőrzésének lehetőségeiről. A rendezvényre az ENSZ égisze alatt, a nemzetközi békeév akcióinak keretében került sor. A dán főváros peremén, a Bella Center szépséges épületében folytak a tanácskozások, de a városközpontban is számos nagygyűlést tartottak. amelyek iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg. A nagy találkozó résztvevői ezernyi benyomulással gazdagodva tértek haza. A tanácskozásokon és a lömegtalálkozókon a béke esélyeit latolgattuk, miközben hitelesen beszámoltak arról is. mi várna az emberiségre, ha kitörne az atomháború. Anthony Guarisco. az USA állampolgára is elmondta véleményét. Anthony Guarisco azok közé tartozik, akik saját szemükkel látták, kél fülükkel hallották, bőrükön érezték mit jelent az atombomba robbanása. Beszámolt élményeiről. 1946-ban tizenkilenc éves volt. tengerészként szolgált. A hadihajót, amelyen tartózkodott. a Bikini-szigetek térségébe rendelték további. körülbelül 90 hadihajóval együtt. Akkor a világon már mindenki tudta, mi történt alig egy esztendővel korábban Hirosimában és Nagaszakiban. — Hónapokig tartott az atomkísérletek előkészítése. Végül 1946. július 1-én parancsot kaptunk: a hadihajók S mérfoldnyire helyezkednek el a lagúnáktól. Parancsnokainktól utasítást kaptunk: feküdjünk a fedélzetre, lábunkat húzzuk a mellkasunkhoz, szemünket takaijuk el, és további parancsig ne mozduljunk. Nem sokkal később felrobbantották az atomtöltetet. Öszesen 42 ezer személy tartózkodott a körzetben, és az a 42 ezer ember olyan valamit élt át. amit nem lehet szóval leírni, nem lehet soha elfelejteni. Mintha fáklyát gyújtottak volna meg az agyunkban. Mintha ezernyi légkalapács nyomta volna öszsze a fejemet. A korallzátony megmozdult, ezer és ezer tonna homok és víz emelkedett a levegőbe. Amikor minden elcsendesedett, a levegő élettelenné vált körülöttünk . . . így írta le az eseményt a szemtanú. Anthony nem sokkal később megrokkant. Felépülése után megalapította az alomkisérlelek veteránjainak nemzetközi szövetségét. Koppenhágában ezt mondotta a köré sereglett embereknek: — A szovjet atommoratórium az utóbbi 25 év leghatékonyabb gyakorlati akciója a Andersen, a nagy mesemondó szobra a dán Ióvárosban Koppenhága jelképe: a tengerparton várakozó Ezernyi benyomással gazdagodva térlek haza sellő K oppenhágai találkozások nukleáris leszerelés terén. Nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy bolygónk fokozatosan megszabaduljon az atomfegyverektől. A Szovjetunió e fontos, az egész emberiség létét érintő kérdésben magára vállalta az erkölcsi vezető teendőit. Kezdeményezései neme: szavakat jelentenek, hanem konkrét tetteket Javaslatai a legszömyűbb veszélyejháfítá! irányulnak. Norman Solomon amerikai koppenhágai találkozón. Kön a nukleáris kísérletek áldo| sorsa. A Mieink megölése cíi írja: — Az amerikai fegyveres sebb mint negyedmillió tagja módon az atomkísérletek áldoz: az embereknek a sorsa azt bizoii robbantások értelmi szerzői a le megsértették az emberi jogokat. Meggyőzőífesem. hogy az atomkísérleteket haladéktalanul be kellene szüntetni. Feltettünk egy kérdést Anthonynak, az egykori tengerésznek: — Ha megkérdeznék, mi az egyetlen kívánsága? — így válaszolnék: már egyetlen ember se ismeije meg. mit jelent a nukleáris robbanás. Persze, nem mindenki gondolkodik így. Az külügyminisztere például kijelentette. hogV az SDI (az ún. stratégiai védelmi kezdeménvyzés) lényegében azt jelenti, hogy „védőmerika, hogy nem juthatnak el a tinensft$8'Vitomtámadáskor kilőtt rakéták. Jihail OHfccsov az SZKP főtitkára erről •rábban azNpJndla. hogy ..az SDI a gyakordítja meg Amerika biztonsáa lázas fegyverkezés egy új Felbillenti a stratégiai egyenaz USA. mind az egész világ izélyezteti". ént vélekedik az egyszerű ember ai vezetők kútmérgező próbálkozóiról, arról egyértelműen meggyőződhettünk a békeharcosok koppenhágai tanácskozásán, de a dán főváros mindennapi életét figyelve is. A dánok büszkén vallják: mi békeszerető nép vagyunk. A dánok büszkén vallják: mi békeszerető nép vagyunk A szerző felvételei Úgy vélem, a népek, az egyszerű emberek mindenütt békeszeretők. A dánok tudatosítják. hogy a jólétet elsősorban annak köszönhetik. hogy az utóbbi 100 év alatt nem sújtotta háború az országot. Igaz, a náci megszállás néhány évre megtorpantotta a gazdasági fejlesztést, a többi európai országhoz viszonyítva azonban ez az életszínvonalon nem mutatkozik meg tartósan. A dánok nemzedékről nemzedékre tökéletesítették az iskolarendszert, így biztosítják a szükséges szakembereket a gazdaság fejlesztéséhez Érdekelt, hogyan élnek az ország dolgozói. Ott-lartózkodásom napjaiban megismerkedtem néhány fiatal családdal. Michaela például telefonkezelő a nemzetközi távbeszélő központnál. Éppen gyermekgondozási szabadságon van. Másfél éves és öthónapos kislányát bölcsődébe adta. Minden egyes gyermek után 1 100 dán koronát kell fizetniük. Ez nem kevés, de a gondozással elégedettek. Minden két-három csecsemőre esik egy tanítónő. Az apróságok ágyai a szabad levegőn vannak, és akár mínusz 20 fokos hidegben is kint alusznak. Felkeltette figyelmünket, hogy a féléves szülési szabadságból — ha a család úgy akatja — egy hónapot a férj vehet igénybe. Michaela a hat hónap letelte után visszatér munkahelyére, mert nem akarja elveszíteni. (Dániában most kb. 200 ezer a munkanélküli.) Az átlagfizetés 15 ezer dán korona körül mozog. A Johansen család — Michaeláék — nemrég családi házat vettek, a kölcsönt 20 év alatt fizetik ki. Az ország lakosságának 'éleiét szemlélve lépten-nyomon az jutott eszembe; van mit félteniük ezeknek az embereknek a háborútól. Éppen úgy, ahogy a szovjet embereknek, az amerikaiaknak, nekünk, csehszlovákiaiaknak és minden más nemzet fiainak is van mit féltenünk. Féltjük és óvjuk hajlékainkat, gyermekeinket, mindazt, amit eddig létrehoztunk. Jókedvűen tértem haza Dánia fővárosából. Újból meggyőződhettem róla: a világ minden táján azok vannak többségben, akik ellenzik az atomháborút, és békében szeretnének élni. LYDIA KOVÁtOVÁ
