Nő, 1986 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-28 / 5. szám

EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN A gyerekek kézápolása NÉGYSZEMKÖZT „Éva, te édes” jeligére Higiéniai szempontokon túl azért is fontos, hogy az iskolás gyereknek ápolt legyen a keze, mert ez a „munkaeszköze" is. Ennek tisztasá­gától, egészségétől függ az írásos munkájának külalakja. Piszkos vagy reszelös kézzel letört körömmel másképpen dolgozik (ír, rajzol) a gyerek, mint tiszta, gondozott kézzel. A kéz az a testrész, amelyik majdnem min­den tevékenységünkben részt vesz, s amely éppen ezért gyakran bepiszkolódik, tehát sok­szor meg kell mosni. Meg kell mosni a kezet W. C.-használato^tán, minden étkezés előtt és minden olyan tevékenység után, amikor be­piszkolódik (pl. cipőtisztítás, motorszerelés, takaritás stb. után). Szűkén számolva is, napjá­ban nyolcszor-tízszer kezet kell (kellene) mos­ni. Mégpedig rendesen, mert csak így van értelme. Az egyik legfontosabb egészségneve­lési feladat tehát rászoktatni a gyereket arra, hogy rendszeresen mosson kezet, amikor arra szükség van. De nemcsak arra kell rászoktatni a gyereket, hogy rendszeresen mosson kezet, hanem arra is. hogy mosás után jól törölje is meg. Hajla­mosak ugyanis csak nagyjából kezet törölni, s ezért aztán sokuknak kifújja a szél a kezét, amitől érdes, vöröses lesz. Ilyenkor glicerinnel vagy kézápoló krémmel be kell kenni a meg­mosott tiszta kezet, s ha van textilkesztyűje a gyereknek, akkor ajánlatos azt felvennie, hogy ne kenjen össze semmit. Legjobb este lefekvés előtt sort kenteni erre a kezelésre, mert akkor egész éjszaka a kezén marad az ápolószer és jobban beszívódik. Ugyancsak krémezéssel kell ápolni a gyerek kezét akkor is, ha a körmei körül kiszálkáso­­dott a bőr. Ez többnyire a köröm holdjára rátapadó, elszarusodott kis bőrcsíkkal szokott előfordulni. A nagyobb lányok közül sokan rendszeresen kivágják ezt a kis börcsíkot, de a kisebbeket meg a fiúkat — s nagyobb lányokat is — arra kell szoktatni, hogy kézmosás után ezt a kis bőrivet tolják fel a körmükkel. Ilyenkor ugyanis puha ez az elszarusodott börcsík és könnyen feltolható a körömről. Ha ezt rendsze­resen megismételjük, akkor szinte elsatnyul ez a kis bőrív. A kézápolás fontos része a körmök rendben „Sürgős" jeligéjű olvasónk azt kérdezi, hogy miért nem jár fiának a múlt évre fizetett szabadság, ha a tényleges katonai szolgálat befejeztével szeptember 30-án munkába ál­lott, de utána megbetegedett, s október 2-től november 21-ig munkaképtelen volt. A Munka Törvénykönyve 100. paragrafusa értelmében a dolgozónak akkor van a folyó naptári évben fizetett szabadságra igénye, ha a munkaviszonya már legalább 5 hónapig tartott, s a folyó évben legalább 75 napot ledolgozott. A szabadságigény szempontjából a Munka Törvénykönyvéhez kiadott 1975. évi 54. számú kormányrendelet 64. paragrafusá­nak 2. bekezdése értelmében nem tekinthető ledolgozott időnek a tényleges katonai szolgá­lat ideje és az ideiglenes munkaképtelenség (betegség) miatt elmulasztott idő sem. Minthogy olvasónk fiának az 1985. évben nincs 75 ledolgozott napja, erre az évre nincs fizetett szabadságra sem igénye. tartása, vágása. Hetenként le kell vágni a gyerek körmét, illetve saját magának le kell vágnia a kívánt formára, de rövidre. A hosszú köröm könnyen letörik, beszakad, alatta össze­gyűlik a por, ami fekete szegélyt képez. Ezért sem praktikus a hosszú köröm, meg azért sem, mert néhány tevékenységben (pl. zongorázás­ban, gépelésben stb.) zavaró is. Egyik gyerek hamarabb, a másik későbben tanulja meg levágni a körmét. Hogy ki mikorra sajátítja el az önálló körömápolást, az nem­csak a kézügyességtől függ. Csak jó ollóval tud hamar megtanulni körmöt vágni a gyerek. Nagyméretű vagy életlen ollóval nem boldogul. Erre gondolniuk kell a szülőknek, és megfelelő eszközt — körömvágó ollót — kell a gyerek kezébe adniuk. Körömvágó ollónak minden családban lennie kell, hiszen elérhető áron beszerezhető, s az egész család körömápolá­sát megkönnyíti. Egyik-másik gyereknek rossz szokása a kö­römrágás, amiről némely szülő úgy akarja leszoktatni a gyerekét, hogy bekeni a körmét keserű, kellemetlen ízű anyaggal. Ennek az eljárásnak a helyessége erősen vitatható. In­kább más módon (pl. a hiúságára építve) kell leszoktatni a gyereket a körömrágásról. Kamaszkorában már többet törődik a kezé­vel a gyerek — különösen, ha lány —, s ekkor már meg lehet vele értetni azt, hogy a kéz sokat árul el a személyiségről, s hogy ápolása nemcsak egészségügyi követelmény, hanem esztétikai hatása is van a szép, ápolt kéznek. Előfordul, hogy izzad a gyerek keze. Ez nem betegség, nem kell tehát gondot csinálni belő­le. Főként serdülőkorban kezd jobban izzadni a gyereknek a keze, s hogy ez ne nyomassza, meg kell neki mondani, hogy ez átmeneti állapot, ami elmúlik a serdülőkor után. Rossz szokás hintőporozni. A kéz védelmét szolgálja hidegben a kesz­tyű, de csak akkor, ha jó. A műanyagból készült kesztyű például nem szívja magába az izzadságot, nem szellőzik. Hideg időben legal­kalmasabb a gyapjúból készült kesztyű, külö­nösen ha izzad a gyerek keze, akkor ilyet kell neki venni vagy készíteni. „H. Zsuzsanna" jeligéjű olvasónk azt kérde­zi, hogy Budapesten élő rokonának hol kell kérnie a Csehszlovákiába való áttelepülést, áthozhatja-e a bútorát és megkapja-e majd itt a magyarországi nyugdíját. Rokonának a magyar hatóságoknál kell kér­nie az áttelepülést (kivándorlási útlevelet), amelynek alapján a budapesti csehszlovák követség útján kell majd kérnie az állandó csehszlovákiai tartózkodás engedélyezését. In­góságait a magyar vámelőírások betartásával magyar kiviteli engedély alapján magával hoz­hatja. Ennek feltételei felöl az illetékes magyar vámhatóságnál kell érdeklődnie. A magyaror­szági nyugdíját Csehszlovákiába átutalják, minthogy a két állam között van ilyen irányú megegyezés. Az átutalás a mindenkor érvé­nyesvalutaárfolyam szerint történik (jelenleg az árfolyam 100 Forint = 45 Kcs). Dr. Bertha Géza Levelének utolsó mondata így hangzik: „Azokat. akikkel jelenleg élünk, már néhány éve nem szerel­jük. "Azaz hat évvel ezelőtt, amikor a házasságon kívüli kapcsolatuk kez­dődött. még mindketten szerelték há­zastársukat. Ezt, természetesen csak megjegyzem. Most, hat évvel később, hogy a házasságon kívüli kapcsolat egészen kivirágzott, a két. kisgyer­mekkel teli házasság pedig elsorvadt mellette, már nem sokat számit. De nem állhatom meg. hogy’ ne szegezzem a lelkiismeretének a kér­dést: hat évvel ezelőtt ön már har­mincnégy éves, tapasztalt férfi, két­gyermekes családapa volt. Miféle ka­landvágy vagy felelőtlenség volt az. amellyel „engedélyezte” magának nemcsak a kis kiruccanást a házas­ságból. de egy komoly kapcsolat ki­alakulását is mellette?! Ha szerette a feleségét és a családját, sőt. ha a munkatársához sem csak olcsó vágy J'űzte, hogy tudott olyan kegyetlen lenni hozzájuk, hogy évek hosszú során át hagyta (és hagyja) őket kínlódni a nehéz helyzetben?! Mert azt észre kellett vennie, hogy a felesé­ge szenved. Ha a történtek után ott maradt ön mellett, bizonyára nem volt közömbös a számára az ön léte és a családjuk egybetartozása. Ha és a szerelmese ? Bujkálásra, hazudozás­­ra kényszeríti öt ez a viszony már hatodik éve. Hogy kikészül tőle, las­san neurotikus lesz, akárcsak ön, nem csoda. Hogy mennyire tud jó anya, felelősséggel nevelő szülő lenni az az ember, aki évek óta nem képes tisztázni, hányadán áll önmagával, nem érezheti tisztának a lelkiismere­tét a nap mint nap elkövetett apróbb vagy nagyobb vétkek súlya alatt, mi­közben alapvető vágyai és igényei mégis kielégítetlenek maradnak, ez egy következő és cseppet sem lényeg­telen kérdés. A szerelmesének termé­szetesen ugyanígy nekiszegezhetök ezek a kérdések. Ő sem volt már gyerek, huszonnégy éves, kétszeres anya volt, amikor a kapcsolatukba belement, vállalta. Vagy hat évvel ezelőtt még mindketten másként gon­dolkodtak. másra számítottak? Azt hitték talán, hogy kialakult házassá­gokon, házastársakon és gyerekeken, együtt megélt hosszú éveken csak úgy egykönnyen túlieszi magát az ember és kezd egy másikat, ha éppen úgy adódik, ha felkínálja a véletlen?! Vagy az érzelmek alakulását nem becsülték kezdetben eléggé? Majd csak lesz valahogy alapon hagyták, történjenek a dolgok a természetes rendjük szerint. S közben talán úgy tettek, mintha nem látnák, a szabad folyásukra engedett érzelmek mennyi pusztítást visznek végbe a másik olda­ton, ott. ahol az érzelmek, kötődések kialakulása valamikor éppen olyan természetességgel történt, mint most ez az újabb? Mindezek most már. hogy a két házasság időközben „szerencsésen ” kiürült, természetesen csak szónoki kérdések. A véleményem az, hogy szeretet nélküli házasságot esztelenség fenn­tartani. A gyerekek érdeke egyálta­lán nem ezt kívánja. Ha oly nagyon nézték volna az érdekeiket, mint a­­hogy levelében bizonygatja, akkor évekkel ezelőtt kellett volna másként cselekedniük. Azokat az utakat kel­lett volna keresniük, amelyek a há­zastárshoz és a gyerekekhez füiödö, meglévő érzelmeket erősítgetik vagy a megújulásukban segítenek, sőt tel­jesen újak találását ösztönzik. Ahogy magunk és házastársunk változik az évek során, változik a kapcsolatunk, a házasságunk is. A mindig új adott­ságok közt megtalálni az újfajta ér­zelmeket. összekötő kapcsot, ez az. ami a jó házasságot életben tarthatja, folytonos megújulásra készteti. Az első fellángolás után a házasságban, sőt a házastársban keresni a hibát, és helyébe egy új kapcsolatot építeni, gyakori, de egyben szerencsétlen és ostoba dolog is. Példa rá az önök esete is. Hat éve őrlődnek a házassá­guk és a mellette élő szerelmi kapcso­latuk között. Hat éve se lemondani, se vállalni nem tudják se egyiket, se másikat. Nem torzult jellemekre mu­tat már önmagában ez is?! Ép lelkű, szabad emberek nevelésé­re csak ép lelkű, szabad, határozott és magabiztos felnőttek, szülök képe­sek. Az önök gyermekeinek is ilyen szülőkre van szükségük, és arra. hogy szereletet érezzenek, lássanak maguk körül. Két felnőtt, egy férfi és egy nő egvmás iránti szeret étét. Az önök elhidegült házassága csak negatív, később torzulásokat hozó példa lehet a fejlődésben lévő leikeik számára. A házasság nyílt felszámolása legalább arra megtanítaná őket. hogv bátor döntéssel az ember véget vethet egy elviselhetetlen helyzetnek. SZERETNEK RÁTALÁLNI Keressük Balassa Hilda tanítónőt (félje nevét nem ismerjük), aki Egerben végezte a tanrtónőképző iskolát az 1930-as évek elején. Dr. Tóth Ferenc budapesti ügyvéd néhány éve Kassán (Koäice) találkozott vele. Az információkat a következő címre kérjük: Hatala János. 3 300 Eger. Széchenyi út 39. KIHEZ FORDULJUNK? (nőn)

Next

/
Thumbnails
Contents