Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-29 / 5. szám
A színésznő csendje Mészáros Ági. E név egy-két évtizede jó csengésű a magyar színi világban. A színésznő varázslatos lénye, ízes humora fogalommá emelte ezt a nem annyira szokatlan nevet. Éppen ezért kíváncsi az ember, ha régebbi filmek újraidézik az Úri muri Rozikáját, a Mágnás Miska vagy a Talpalatnyi föld hősnőjét. Kíváncsi, hát kérdez: hol és miért tört meg ennek az oly sikeresen induló pályának az íve? Miért maradtak ki később a művésznő életéből a korának megfelelő nagy szerepek? S egyáltalán: az utóbbi 15—20 évben színészi egyénisége miért kerülte el színházi szakemberek, szereposztó mecénások, kritikusok érdeklődését? Nagy hírű színházi sikereit miért csak a pályatársak papírra vetett soraiból, elbeszéléseiből ismerhetik a fiatalabb nézők? A Mészáros Ági körüli csend „hírei” szaporítják a kérdőjeleket: — Teljesen visszavonult..„Újságírókat nem fogad ..„Nem kíván semmilyen formában szerepelni...” — s ez még jobban fokozza a kíváncsiságot. Végül ajtó nyílik a jószándékú közeledésre. („Szerencséje, hogy olyan messziről jött...”) A ház. a kert valóban csendet, nyugalmat áraszt Mészáros Ági tekintete, ritkán fénylő mosolya nemcsak tüzeket, de égéseket, égési fájdalmakat is idéz. Az első fontos évszám 1933. Debrecenben vendégszerepeit a budapesti Nemzeti Színház. Az Iluskát játszó színésznő helyére az ottani színház 15 éves színésznője, Mészáros Ági ugrott be. Jávor Pál azzal köszönt el a jól sikerült előadás után: „magának a Nemzetiben a helye”. „Néhány hét múlva telefonon hívtak — be kell ugrani a délutáni Lúdas Matyi előadásba, azonnal utazzak Pestre. Lázas szaladgálás, készülődés, fodrász, miegymás. Rövid parasztszoknyában, korgó gyomorral érkeztem meg s léptem be először a Nemzeti Színházba.” — Két óra múlva már tudta a nevét az ünneplő közönség. 1940-től tagja a budapesti Nemzeti Színháznak. S a felszabadulás után olyan sikersorozatban bizonyította tehetségét, amilyenre alig van példa a magyar színjátszásban. Egymás után játszotta Rozikát az Úri muriban, Elizát Shaw Pygmalionjában, Viola volt Shakespeare Vízkeresztjében, sikeres Mirandolina, majd Puck a Szentivánéji álomban. S ezzel egyidőben alakította a nagy filmszerepeket. A szakmától ekkor megkapta a legnagyobb elismeréseket (kétszeres Kossuth-díj; kiváló művész), és egy ország, mi több, egy nép szerette. Dédelgetett üdvöskéje volt a kornak; szépségéről ma is legendákat mesélnek. Azután jöttek az ötvenes évek zűrzavaros eseményei, s a pálya íve megtört. Elmaradtak a főszerepek. Ebben az időben bomlott fel házassága is. Tizenéves lánya mellé örökbe fogadott még egy lányt. így maradtak hármasban. A hatvanas évek elején aztán ismét filmezni kezdett, de furcsa módon minden más lett. Tartogatott még számára a sors ezután is meglepetést: a Nemzeti Színház új főrendezője azzal kezdte működését, hogy emelte a színészek fizetését, kivéve Mészáros Ágiét. Miért maradt mégis 1979-ig, nyugdíjba vonulásáig a Nemzeti Színház tagja? falán mert a ház sikereinek színhelye, a kollégák pedig tanúi voltak? Kevés barátja volt; nagyon szerette Dómján Editet, könynyes szemmel mesél róla. Majd egy másik nagy veszteségről, a rendező-barát Gellért Endréről beszél hosszasan. Azután az emlékezetes út: 1962-ben Bukarestben vendégszerepeit a színház. Itt ismerkedett meg Tompa László előadóművésszel, akivel később házasságot kötött, s lettek e nehéz pályán egymás társa, vigasza. S amire még szívesen emlékezik: 1966-ban Az első esztendő c. filmben együtt játszott színészlányával, Voith Ágival. Hosszú órák teltek el, míg az emlékezés útján a mába érkezett Mészáros Ági. Egy maga szabta keskeny ösvényen, amelyről a kérdező nem tudta letéríteni. Ülünk csendes budai házának erkélyén, az ősszi nap fényes koszorú a haján. Szája már konokul hallgat. csak„a gondozatlan kert zöldjét fürkésző tekintet beszédes, akár a mélyről felszakadó sóhaj. Elbúcsúzom, s bár szeretettel fogadtak e házban, most mégis úgy érzem: be akartam jutni egy élet történetének szobájába, de csak résnyire nyílott az ajtó. s egy-két titkot megvillantva ismét bezárult. Vigasztalom hát magam, talán ha Mészáros Ági elfogadja az utóbbi időben ismét gyakori felkéréseket, újra láthatom majd. S nemcsak én, hanem mindazok, akik szerették, szeretik. Kép és szöveg: ZALKA KATALIN Versenyezzen velünk a barátsággyűrűért! „Péntek, január 26. A helyzet Keleten egyre jobban kiéleződik. Szombat, január 27. Reggel 4 órakor anyuci Kink/ sofőrrel elutazik Berlinből. 15 órakor Münchenben, 16 órakor indulás Münchenből, 20 órakor az Obersalzbergen. M. B. reggel beszélget Greiserrel. Vasárnap, január 28. Ebéd után F. beszélget Quis/inggel, M. B.-nal, Terbovennal, Lammersszal, Ribbentroppal. Hétfő, január 29. Ebéd után 15.15—16.20 Seyss—I. M. B.-nal a Führernél. Ebéd előtt M. B. beszél Dr. von Flummellal. Kedd, január 30. Délben, M. B. — mint rendesen — rövid jelentéstételen a Führernét. Ebéd után beszélgetés Dr. Naumann-nal. Este Dr. Jeyjel. 19.15 a Führer beszédet intéz a német néphez. Szerda, január 31. Reggel az orosz tankok Krossan előtt állnak, s Küstrin és Writzen között átkelnek az Oderán." A részletet Martin Bormann, Hitler „pártirodájának" vezetője naplójából idéztük Lev Bezymenszkij nyomán. Bormann ekkor már látta a bukás veszélyét, de mint azt a wilhelmstrassei titkos pártmegbeszélésen elhangzottak bizonyítják, reménykedett : „A mi megmentésünk a Nyugat. Csak ott tarthatjuk majd fenn pártunkat. Ennek kezességéül a bolsevizmus elleni harc jelszava szolgál majd". A napló nagyon szűkszavú. Családjáról M. B. — mert a monogram Bormannt jelöli, F. pedig Hitlert — alig ír valamit. Az „anyuci" Berlinből való elutazása napján történt örvendetes eseményről sem. Persze ez az esemény, amelyet Roman Jefimenko szovjet fogoly a „Felszabadulás" című rajzon örökített meg, korántsem volt örvendetes Hitleréknek ... A HATODIK FORDULÓ KÉRDÉSEI: 1. Mi annak a koncentrációs tábornak a német neve, amely e napon, január 27-én szabadult fel? 2. Ki volt Hja Osztyapenko kapitány? 3. Mikor és miért kérte Winston Churchill angol miniszterelnök a Szovjetunió segítségét? A megfejtéseket a 6-os számú versenyszelvénnyel február 1 5-ig adják postára.
