Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-08-27 / 35. szám
A kígyózó sorok nemcsak az éhesszomjas fürdőzök türelmét teszik próbára .. . NAGY LÁSZLÓ felvételei Izrael Zsuzsanna jól mért, jól számolt. ján belül gondozott virágoskert. A medencék kéklö vize kristálytiszta, a járdákat szegélyező hulladékgyűjtő ládák még csak véletlenül sincsenek színültig. Igaz, nincs „telt ház”. A vidám zsivaj — akárcsak a deáki fürdőben — Ínycsiklandó kolbász- és lángosillattal keveredik. Ami itt hiányzik, az az árnyat adó lomb, mert fa is van itt bőven, csak még kicsi a koronájuk. Miközben a Duna túlsó partján méltóságteljesen bóbiskoló esztergomi bazilika impozáns kupolájában gyönyörködünk, egy stand előtt libasorban várakozó emberekbe ütközünk. Kezdjük hát a munkát. Beállók a sorba. Néhány perces várakozás után két adag virslit, kenyeret és őszibarackot vásárolok. A stand tűzhelyének és a nap sugarainak melegétől szenvedő elárusítónö kelletlenül forgolódik szűk munkahelyén. De meglepetéssel is szolgál. A papírtálcákra rárakja a virslit, melléjük mustárt, és úgy méri a tiszta súlyt. Az őszibarackot is ellensúly nélkül méri. Mire föleszmélek a csodálkozásból, már hallom is, hogy e „mutatványért" és az áruért 22,40-et kell fizetnem. Ekkor lép mellém Barák Teréz, az Érsekújvári (Nővé Zámky) Jnb Népi Ellenőrző Bizottságának dolgozója, és felmutatja igazolványát. Mire bejutunk a standba, eltűnik a számla, J. Mária pedig nem emlékszik rá, mennyit is kért az áruért, s nyomban arra hivatkozik, hogy a virsli levét már magába szívta a tálca, hogy így természetesen kevesebb lesz az általunk mért súly ... A számla előkerül, de szerinte azt a huszonkettő negyvenet nem ő számította ki, az a kolléganője írása ... Igazunk tudatában az ellenőr már Müller Ervinnel, a Jednota fogyasztási szövetkezet helyi üzemrészlegének vezetőjével közösen állapítja meg a 3,50 koronás árdrágítást. A korábbi ellenőrzések jegyzőkönyveiből megtudjuk, J. Mária nem először mért és számolt a vevők kárára. — A becsületes árusításért az üzletvezető is felelős! — mondjuk Müller Ervinnek. — Én nem állhatok ott minden elárusító mögött, hogy ellenőrizzem munkájukat. A szabálysértést elkövető méltó büntetést kap. Nem mentségére, de azért legyen szabad megjegyeznem, ilyen hajtás, ilyen munkakörülmények mellett, ki nem tévedne? Ezek az elárusítók kora reggeltől este hétig dolgoznak. Azután még rendbe teszik a standot, elszámolnak a pénzzel, és csak azután indulnak haza. J. Mária például hajnalban kel, és este tíz körül ér haza. Mert ingázik. Hogy már azt ne is említsem, sokszor hatvanfokos melegben dolgozik. Ezt a hajszát szakképzett eladó nem is vállalja, ide gond embert szerezni! Mindez természetesen nem válik az árusítás színvonalának javára — mondja az üzem részleg vezetője. Nem kételkedünk szavaiban. Ám ez még nem jogosít fel egyetlen elárusítót sem arra, hogy becsapja a vevőt, hogy csak úgy, hozzávetőlegesen számoljon. Ezután az érsekújvári Restaurácie vállalat „Delfin" üzemegységének halsütöjében teszünk próbát. Kollégám pisztrángot, hozzá kenyeret és cseresznyepaprikát vásárol. Izrael Zsuzsanna, az öt kiszolgáló elárusító nem ideges, megvárja az ellenőrző mérést, de azért megkönnyebbülve, veszi tudomásul, fillérre pontosan számolt. Sámson Imre, az üzemegység vezetője készségesen mutatja meg a közelmúltban megnyitott korszerű vendéglátóipari létesítmény valamennyi standját. Van itt minden, mi szem s szájnak ingere. De ami a Delfin üzemegység harmincegynéhány dolgozójának és szakmunkástanulójának külön dicséretére válik: a tisztaság. — Az itt dolgozók nagy része már több éve végzi ezt a munkát. Talán sikerült összehozni egy olyan kollektívát, melynek tagjai örömüket lelik abban, hogy a vendégek elégedettek. Persze ehhez nagy segítséget nyújt az is, hogy a vállalat megfelelő körülményeket teremtett munkánkhoz — így a „Delfin" vezetője. Időközben tudomásunkra jutott, hogy a Jednota dolgozói azzal magyarázzák a Restaurácie vállalatban tett ellenőrzésünk jó eredményét, hogy ott már számoltak az ellenőrzéssel. Visszamegyünk hát a Jednota korábban említett eladóhelyére és egy újabb ellenőrzést végzünk. Kitűnik, most már tényleg igyekeznek jól mérni. De ekkor 2,40 koronával önmagát, azaz munkaadóját csapja be Ö. Margita. És ez ugyancsak szabályellenes. Az a magyarázat, hogy nagy forgalomban nem is lehet pontosan számolni, meg hogy ha az egyik esetben a vevő, a másikban a saját kárára téved az eladó, akkor nem is nagy a vétke, helytelen. A pénzéért minden vásárló olyan értékű árura jogosult, amennyit fizet. Az 1 : 1 -es döntetlen ebben az esetben sem azonos a 0 : 0 aránnyal! J. Mária és Ö. Margita „tévedéséért" nem fizetett a helyszínen pénzbüntetést. A következmény nem 60—80 koronás bérlevonás lesz, hanem ennél sokkal több, a prémium elvonása. A stúrovói termálfürdőt az Érsekújvári Járási Idegenforgalmi Igazgatóság üzemelteti. Molnár Béla, a fürdő diszpécsere elmondta, Deáki „tömegnyomor" hogy a látszat ellenére nekik is legnagyobb gondjuk a vendégek elszállásolása (kb. minden tizedik igénylést képesek kielégíteni) és étkeztetése. Ez utóbbit egy 2 500 személy ellátására alkalmas étkezőközpont, a szálláskapacitás növelését pedig további üdülöházak felépítésével szeretnék megoldani, de a tervekben szerepel egy 1 000 személyt befogadó autócamping létesítése is. A 22 hektár területű stúrovói fürdőben tó is van. Ezen csónakázással, vizibiciklizéssel tölthetik szabad perceiket a strandolok. Sőt, akinek kedve tartja, bizonyos napokon sétahajózásra indulhat a Dunán. > A két strandfürdőben tapasztaltakat természetesen nem lehet általánosítani. S bízunk benne, hogy a vendéglátó üzemek és a kereskedelem dolgozóinak részéről előforduló hibákat gyakori ellenőrzéssel, meg lehet szüntetni. Elmondhatjuk, hogy szolgáltatásaik színvonala lényegesen emelkedett az utóbbi években. A továbi javuláshoz általában tetemes pénzbefektetés szükségeltetik, melynek előteremtése nem megy egyik napról a másikra. De ahhoz, hogy az elárusító ne károsítsa meg sem a vevőt, sem munkáltatóját, hogy a strandoló ne rongálja a fürdő berendezéseit (vagy azokat ne sajátítsa el, mert ez sem megy ritkaságszámba!), ne szemeteljen, csupán becsület, egy kicsit nagyobb egymás iránti tisztelet, több emberség is elegendő lenne. S akkor legalább a strandon tényleg minden szép és jó lehetne! BARANYAI LAJOS
