Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-23 / 30. szám
KALENDÁRIUM 1885. július 24-én született Vlagyimir Georgievics Ge/fre/h szovjet építész. 1905. július 25-én született Schönherz /bitén, a kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa. július 26-a a Kubai Köztársaság állam ünnepe. 1885. július 26-án született Andre Maurois francia író. 1835. július 27-én született Giosue Carducci olasz költő. 1915. július 28-án született Charles Hard Townes Nobel-d/jas amerikai fizikus. 1890. július 29-én halt meg Vincent van Gogh holland festő. 1905. július 29-én született Dag Hammarskjöld Nobel-dijas svéd közgazdász, az ENSZ főtitkára. I960, július 30-án halt meg Rudolf Jasík szlovák író. 1825. július 30-án született Mikulái Stefan Feriencik szlovák író és publicista. KÖNYV Társadalmi csapdák — Diagnózisok Gyorsuló időnk jelzéseit, fórumot igénylő új (vagy régebbi) jelenségeit fogalmazza meg, veszi bonckés alá Hankiss Elemér 1983-ban (már harmadik kiadásban) megjelent könyvében. A könyv két önálló részből áll. (Mindkettő külön könyvben is megjelent.) A szerző az első részben a társadalmi csapda, társadalmi dilemma fogalmát tisztázza, megemlíti típusait. Grafikonokat, táblázatokat készít, érvel, magyaráz, győzköd. Hozzáértő szociológusként ír laikusoknak a központi és kooperatív szabályozásról. A korrupció gyökeréig ás, keres — és talál. Mit? Történelmi vonatkozásokat, gazdasági viszonylagosságot. egyéni érdekek közösségi mozgatórugóit, érdekeket (és érdekességeket). „Megszólal az üzletvezető asztalán a telefon, s valaki, valahonnan a rokonságból, az ismeretségi körből, a szakmából, innen vagy onnan, oldalról vagy felülről, kér valami szívességet ... Szó sincs itt jattról, borravalóról, hálapénzről, megvesztegetésről s más effélékről. Itt már az umbuldáról, az érdekek összefonódásáról, az urambátyámvilág megújult változatáról, az összeköttetések rendszerének egy tranzakciójáról van szó." A könyv második részében főként a rossz emberi beidegződéseket, vagy a viselkedés újkori, hibás normáit állítja pellengérre. Beszél viselkedéskultúránk torzulásairól, a különböző értékrendekről — kezdve az emberi érintkezési formáktól (köszönés, megszólítás) a közösségi-társadalmi tudatig —, a közösségképződésről, vagy éppen hiányáról, az információ szerepéről, az infantilizmusról, mint korunk csoportbetegségéröl. Felhasználja az ebben a témakörben megjelent világ-„irodalom" nem egy jeles művét, de idéz újsághíreket, pesti viccet, pletykát. Szemléltet filmből vett példákkal vagy színházi szerepekkel, de érvel egyszerűen saját, kitalált (de könnyen elképzelhető) példameséivel ... „A pesti Belvárosban, a Kossuth Lajos utcában egy kukát állítottak be az úttest középső sávjába, s aztán kamerájukkal fi(nős) gyelték. hogyan viselkednek az autósok. És hát úgy viselkedtek, ahogy a nagykönyvben meg van írva: pillanatokon belül hosszú autósor torlódott föl. egyenként kerülgették a kukát villogtatva-préselódve jobbra és balra. de senki se szánta rá magát arra. hogy amikor a kukához ér, kiugorjon az autóból, félrehúzza az akadályt az útból: előtte végre megnyílt az út hogyisne száguldott volna tovább.. A könyv (?), tanulmány (7), értekezés (?) — megjelent a Magvető kiadó gondozásában — nyelvezete egyszerű, szemléletes, humoros, a szájbarágás gyanújától is mentes. Nemcsak Magyarországon segít tájékozódni, megérteni korunk furcsaságait. Erről az emberközeli témáról ilyen közérthető írást ritkán vehet kezébe az olvasó. Nálunk most kapható. (Magvető. Budapest, 1983) Horváth Márta FOLYÓIRAT A 6-os Irodalmi Szemle Sokat beszélünk mostanában arról, hogy a gyerekek, a tizenévesek egyre kevesebbet olvasnak. Inkább a tévé előtt ülnek, magnóznak. Pedig a jó könyv, az olvasás személyiségformáló ereje, szókincsfejlesztö szerepe semmivel sem pótolható. A szlovákiai magyar iskolások irodalmi érdeklődését legutóbb 1978-ban, illetve 1981-ben vizsgálták. Szeberényi Z. Judit A szlovákiai magyar serdülők irodalmi érdeklődése című tanulmányában elsősorban az utolsó felmérés eredményeit ismerteti. A kérdőíveket 500 felső tagozatos, vagyis 11—15 éves, magyar tanítási nyelvű alapiskolába járó tanuló töltötte ki. A számos érdekes adat közül a legmegdöbbentőbb a gyerekek vallomása könnyeik számáról. Mert igaz ugyan, hogy 153 tanulónak (a megkérdezettek 30.6 %-ának) több mint 60 könyve van, viszont akadt 9 olyan tanuló (1.8%), akinek egyetlenegy könyve sincs! Ez — ahogy a szerző rámutat — nyilván nemcsak szüleik anyagi helyzetétől, hanem elsősorban a család kulturális igényétől függ. Ami az olvasást mint legkedvesebb szabadidei tevékenységet illeti, szembetűnő a városi, illetve a falusi fiatalok közti különbség. Míg a városiaknak csupán 10 %-a jelölte meg az olvasást legkevesebb időtöltéseként, a nagyközségben élőknek 22,4 %-a, a falusiaknak pedig 23.56 %-a. A serdülőkorban lévő gyerekek — érthetően — elsősorban a kalandos témák iránt érdeklődnek. Ezután következnek a krimik és a vadnyugati történetek, majd a szerelmes könyvek. S hogy kik a legolvasottabb írók? Ennek megfelelően Gárdonyi Géza, Jókai, Kari May, Verne, Móricz. írása végén a szerző leszögezi, hogy „10—15 éves tanulóifjúságunk irodalmi érdeklődésének színvonalával nem lehetünk elégedettek." S hogy mi a teendő? A pedagógusoknak — többek között — „az eddigieknél jobban kell ösztönözni a tanulókat, hogy példaképeket, eszményképeket válasszanak maguknak olvasmányaik segítségével". Továbbá „minden gyermekkel sokat kell beszélgetni: a lehető legtöbbet az olvasmányélményeikről ...(...) S végül, nagyon oda kell figyelni a család kultúrát közvetítő, ízlést formáló szerepére is." Az elmúlt évszázadoknak számos olyan kitűnő tudósa van, akinek neve. munkássága ma kevéssé él a köztudatban, illetve akinek az átlagember talán még a nevét sem ismeri. Ezek közé tartozik a felvilágosodás korának egyik nagy polihisztora, Römer Plóris, aki százhetven éve született a mai Bratislavában (ma is megtekinthető a városközpontban, a Gyiebrov téren álló mellszobra). Ezért is örülhetünk különösen a Radnai Lóránt tollából született írásnak, amely ismerteti a tudós életpályáját, munkásságát. Filozófiát, teológiát, tanult, a természet érdekelte. Fizikát, természetrajzot tanított, majd közlegényként részt vett a szabadságharcban, fegyveres zendülésért várfogságra ítélték. Kiszabadulása után régészettel foglalkozik. Győrben múzeumot alapit, archeológiái könyveket ad ki, kongresszusokon vesz részt. Munkásságával megalapozta Magyarország régészeti kutatásait. A Szemle sokszínű, érdekes számában olvashatjuk még — többek között — Be reck József és Rácz Olivér egy-egy elbeszélését, Tözsér Árpád. Gál Sándor. Karsay Katalin. Soóky László versét, egy interjút Markó Ivánnal, - Lacza Tihamér kritikáját Cúth János Életfa című regényéről. A júniusi számot Könőzsi István fotóival illusztrálták. Bertha Éva KIÁLLÍTÁS Szíria diákszemmel / Július első péntekének délelőttjén perzselően süt a nap, a piacon rikítóan virítanak a paradicsomok, s a közeli negyedik városkerületi művelődési központban, ahová a Szír Arab Köztársaságról rendezett kiállítás megnyitójára sietek, szépek a plakátok, szépek a képek. Oe ahogy különbség van a Szíriái égen ilyen tájt trónoló tűzgolyó és a mi napunk, az óriási „redőzött" belsejű, leves arab paradicsomok és a piacon látott, hozzájuk képest „magzatkezdemények" között éppúgy felmérhetetlen a különbség a kiállításon bemutatott és a valódi Szíria között ... A kiállítást a Csehszlovákiai Szír Diákok Szövetsége és a már említett művelődési központ rendezte, a szír államfő hazánkba látogatásának tiszteletére (mint ismeretes. Hafez Asszad betegsége miatt erre ősszel kerül sor). Nincs ebben semmi rossz, mármint abban, ha egy kiállítást elsősorban politikai-ideológiai indíttatásból rendeznek meg, ha az a kiállítás a nagy távolság ellenére szem- és szívközeibe hoz egy másik országot, egy másik népet. Tehát, ha az a kiállítás jó. És az sem elvetendő dolog, hogy ezúttal az itt tanuló szír diákok — tehát az országot igazán ismerők és szeretők kaptak lehetőséget hazájuk bemutatására. Bizonyára kaptak is az alkalmon. Ám ennél többet nem nagyon tettek. Ezért van az, hogy bár kiállításról beszélek, szívem szerint inkább a „kibővített faliújság" elnevezést adnám az itt látottaknak. Néhány — kétségkívül vonzó — plakát, képek Kunejtráról, az izraeliek által lerombolt városról, képeslapok. Ez minden. Csalódottan ácsorgunk. Hol a gazdag múlt, hol a forradalom, hol a szocialista jelen? Hol az élet, a mai. a merőben más, amely az ellentábornak, folyton-folyvást szemet szúr? Voltam már külföldi diákok által rendezett kiállításokon. A palesztinok például iparművészeti tárgyaktól kezdve, harci ereklyéken keresztül a politikai plakátokig mindent öszszeszedtek, s olyan kiállítást rendeztek, hogy a látogató szája tátva maradt a csodálkozástól. Még tárlatvezető is volt, ha a néző bővebb magyarázatra tartott igényt. S tették ezt aránylag kicsi és a nagyközönség számára eldugott helyeken — főiskolás klubokban, internátusi folyosókon, az orvosi egyetem előcsarnokában... Valami hasonlót vártam most is. főképp, hogy annyian kapcsolódtak bele a rendezésbe és a propagálásba. Sajnos azonban, a befektetett munka hiányában az eredmény is elmaradt. Persze lehet, hogy a szír diákok kevesebben vannak, mint palesztin, vagy — jól sikerült diákrendezvényeikről ugyancsak híres — görög, ciprusi, latin-amerikai társaik. De ez semmit sem magyaráz. Hisz épp saját hazájuk a példa rá, hogy „kicsik" is tehetnek nagy dolgokat! Lám pl Zsuzsanna FILM Karrier Milyen tervekkel indul az életbe egy szakérettségivel rendelkező fiatal, aki szülei egyetlen gyermekeként pici korától mindent megkapott, ami a kényelmes élethez, a nyugodt tanuláshoz szükséges? Tornáé jófejű, tehetséges fiú, versenyszerűen vív, kitűnően rajzol, jól gitározik. Az ötödik szemeszter után megunja a főiskolát és elhatározza, hogy ezután saját maga irányítja majd az életét. Beáll egy gyárba dolgozni. Egy hónap múlva bevonul katonának. Közben megnősül, tvona, a felesége pincérnő. A lány szülei az élet értelmét a sok pénzben látják. Ivona szeretne kikerülni ebből a környezetből. Tornáé szüleinek villájába költöznek, s elárusítónő lesz egy-áruházban; Tomás — leszerelvén —. visszamegy a gyárba. Segédmunkásként dolgozik, hiába érvel érettségijével, az őt jogosan megillető és neki megígért technikusi munkát nem kapja meg. Végül felkeresi a személyzeti osztály vezetőjét, édesapjának jó barátját. Az apa nem tud á fia lépéséről, meg van győződve arról, hogy saját erejéből került jó helyre. Mikor kiderül, hogy a fiú az ő barátságára és befolyására hivatkozva jutott magasabb beosztáshoz. kéri őt, hogy adja be a felmondását és keressen más munkahelyet. Ivona is kiábrándult a városi életből, szeretne visszamenni a szüleihez. Úgy érzi, hogy ott becsületesen dolgozva, ismeretség nélkül is tudnának boldogan élni. Tornáé hallani sem akar a költözésről, kutyakötelességének tartja, hogy környezetének és főleg saját magának bebizonyítsa: a nem éppen a legbecsületesebb módon szerzett munkakör valóban megilleti őt. Juraj Matula rendezőnek sikerült érdekes, elgondolkoztató filmet csinálnia Jifí Sejdával írt forgatókönyvéből. Tornáét a tehetséges fiatal cseh színész, Martin Stopnicky alakítja. Külön figyelmet érdemel a film zenéje, amely Dezo Ursiny munkája. Kamoncza Márta Eredményhirdetés a moszkvai filmfesztiválon Moszkvában eredményhirdetéssel ért véget a XIV. nemzetközi filmfesztivál. A játékfilmek versenyében a zsűri — Szergej Geraszimov elnökletével — három födíjat adományozott ; aranydíjat kapott Elem Klimov szovjet rendező Menj és láss című filmje, Nor man Jewison amerikai rendező Katonatörténet című munkája, továbbá a görög Hrisztosz Siopahas A kilencek vége című műve. Básti Juli a Vörös grófnő című Kovács András film főszereplője a női alakítás díját kapta. A rövidfilmek kategóriájában aranydíjjal jutalmazták a csehszlovák versenyfilmet, Drahoslav Holub Ez történt Terezínben című munkáját. I
