Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-23 / 30. szám
Sokat foglalkozunk ez utóbbi időben a kereskedelemmel, mindez persze nem véletlen. Több riporttémát javasoltak tudósítóink, mások pedig arról számoltak be, mi az. ami környezetükben jó, hol szeretnek vásárolni és miért, illetve hol mi a baj. Bodzsár Gyula számolt be arról, hogy a Nagykürtösi (Vei. Krtíá) járásban a nőszervezetek külön ütésen foglalkoztak a kereskedelmi ellátással és a szolgáltatásokkal. Meghívták összejövetelükre az illetékeseket, vagyis a kereskedelmi, a közlekedési és szolgáltatási szervezetek képviselőit, hogy az ankét eredményét ők is megismerjék. A szolgáltatások minőségét és árát elég sok bírálat érte, a válaszolók a fodrászatok korszerűsítését, a cipőjavítások határidejének lerövidítését, a szőnyeg-, toll- és bőrtisztítás bevezetését kérték. A kereskedelmi ellátásban is kifogásolták, hogy kevés a tejtermék, főleg a sajtokban és joghurtokban kicsi a választék, a péksütemények minőségén is javítani kellene. Bírálták az egyes települések ellátásában megnyilvánuló különbségeket, hogy kevés a friss zöldség az üzletekben és hogy a kereskedelmi dolgozók sem mindig a legkészségesebbek. Kifogásolták azt is, hogy a hiánycikkek kizárólag csak pult alatt kelnek el. A közlekedésben a reggeli buszjáratok zsúfoltsága, illetve a hétvégi járatok szervezetsége miatt emeltek panaszt a legtöbben. Az illetékesek nevében Ján Gazso, a jnb alelnöke kért szót s elmondta, hogy a kereskedelemmel éppen most foglalkoznak a járási szervek, de nem ígért csodákat A lehetőségekre célzón inkább azt mondta, az igényekre is érvényes: addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. Vágsellyén (Safa) a Jednota 19—133. számú csemegeboltja az ún. régi cukrászda, már több éve a környék egyik legkedveltebb és leglátogatottabb boltja. Önkiszolgáló vendéglő is, süteményt, üdítőket, salátákat felvágottakat és füstölt árukat fogyaszthat itt a falatozni vágyó ember. Hecs Erzsébet, a bolt vezetője és valamennyi beosztottja készséges és előzékeny a vásárlóval. Még a tizenkét órás szolgálat végén is mosolyogva teljesítik a vevők kérését, így aztán nem csoda, hogy a vevők szívesen járnak ide, jó érzéssel, megelégedetten távoznak. Annyiszor írtak már eladókról (jót is, rosszat is), hadd köszönjük meg mi is Hecs Erzsébetéknek ezzel a kis cikkel, hogy olyan türelmesek, kedvesek, készségesek hozzánk! Példás magatartásukért megérdemlik ezt. s mi, a környék lakói úgy látjuk, ők méltán viselik a szocialista brigád címet is, s nem hoznak szégyent erre a mozgalomra sem. Lehet, hogy a munkaversenyben is észreveszik és értékelik majd hivatástudatukat és munkaszeretetüket? (Baranyai Sándor) Az ipolysági (Sahy) Zdroj vállalat 463—06. számú cukrászdájának dolgozói 1976-ban kezdtek versenyezni a szocialista brigád címért, s 1980-ban nyerték el a bronzérmet Munkaeredményeik rendkívül jók, negyedévenként átlagosan 415 000 korona forgalmat bonyolítanak le. Nagyon szép környezetben dolgoznak, a vendégek szívesen ülnek le náluk egy-egy üdítőre, süteményre, fagylaltra, mert sosem ragad a szék vagy asztal, tiszta, sze/lős a cukrászda. Sok terméket értékesítenek az ipolysági cukrászüzemben készültek közül, főképp ananász- és dobostortákat süteményeket Ennek az üzemnek sok a gondja: régi, elavult épületben kavamak-sütnek a dolgozók, nem könnyű így a rendet és a tisztaságot sem fenntartani, de Lauková Leopolda vezetésével a nők ezt is megoldják. Termelésük jó, idén a kerület 19 hasonló üzemegysége közül az első helyen álltak, s úgy látják, az egyre növekvő kereslet révén tervüket jóval túlteljesítik. (Belányi János) Csáb (Cebovce) a Nagykürtösi járás legnagyobb települései közé tartozik, s finoman fogalmazva is nagyon nagy szüksége lenne már egy áruházra, amolyan korszerű vegyeskereskedésre. Ezt hajtogatja Celleng Józsefné, az élelmiszerbolt vezetője is, aki a túlzsúfoltság ellenére sem tud mindent beszerezni, amire szinte naponta szükség volna a faluban. Nem is az áruellátásra panaszkodik — s tudja a faluban mindenki, hogy előbb épület kell, raktár kell, azután nőhet a választék —, hanem arra, hogy amit megkap, az gyakran szakadt csomagolásban érkezik. Még a Bon pari cukorka is, szinte minden harmadik zacskó szakadt, és ezért is a kereskedelmet szidják a vevők, holott erről a gyár tehet... Közönséges papírba bújtatni minden „sérült" terméket s úgy eladni, nem is oly könnyű. A vevő már bizalmatlanabb, s restelli leméretni, inkább el sem viszi, még azt sem. ami itt helyben megvásámlható... Pedig az üzlet együtt él a faluval, a nyitvatartási idő is alkalmazkodik a falu életritmusához, az idénymunkához, a lakosság igényeihez (B. Gy.) A nyitrai (Nitra) konzervgyár idén 70 tonna epret dolgoz fel. ebből 40 tonnát exportálnak. Képünkön Katarina Hunková, aranyérmes szocialistabrigád-tag és Katarina Dragúöová a néveri (Neverice) szövetkezetből érkezett első eperszállitmányokat dolgozzák fel. P. Matis felvétele NYÁRI FEJTÖRŐ — NYÁRI JÁTÉK 5. forduló Regék, mondák, hősök A) A germán hősmonda, a Niebelungének vezéralakja Siegfried királyfi, akivel életében csodálatos dolgok estek meg; legyőzhetetlen volt, megszerezte a Niebelungok kincsét, sárkányvérben furdött, hogy sebezhetetlen legyen. Testének csupán egyetlen pontját nem érte a vér, de ezt titokban tartotta. Mégis erőszakos halállal halt meg. Hogyan? 1) A Niebelung-kincsen átok volt, hogy aki azt megszerzi, erőszakos halállal hal meg. Egy alkalommal Siegfried a kincsekben gyönyörködött, amikor földrengés támadt, s a kincsek maguk alá temették és megfojtották öt. 2) Kriemhild, a felesége aprócska keresztet hímzett Siegfried köpenyének arra a részére, ahol sebezhető volt, hogy egy hűséges (valójában álnok) szolgájuk vigyázzon rá, nehogy a vadászaton megsebesüljön. E jel alapján aztán az inni készülő Siegfriedet ellenségei leszúrták. 3) Brünhilde, az elfelejtett szerelmes állt bosszút rajta, s övével megfojtotta. B) Rokonnépeink, a finnek összegyűjtötték a népköltészetükben élő hősi énektöredékeket, s ebből rekonstruálták naiv eposzukat Lahtiról. Joukahajnenről. Váinemöinenröl, a csodamalomról, arról, hogy miért gazdag Finnország egy-egy része, miért szegényebb a másik. Ez az eposz arra ihlette a múlt századi magyar költőket, nyelvészeket, kutatókat, hogy ősköltészetünk nyomán ők is megpróbálják rekonstruálni a magyar hősi éneket. Mi a címe a finn naiv eposznak, melyet Elias Lönnrot adott ki először? 1) Mahabharata 2) Edda-dalok 3) Kalevala C) A magyar hősi ének rekonstruálásához hozzáfogott egyik nagy költőnk is. E versezet egy része el is készült Rege a csodaszarvasról cimen. Hogy hívják a szerzőt ? 1) Arany János 2) Tompa Mihály 3) Petőfi Sándor Megfejtéseiket hét napon belül adják postára, mellékeljék hozzá a versenyszelvényt is. (Megfejtéseiket levélben is beküldhetik. s ne feledjék el feltüntetni saját címüket sem!) Fordulónként öt-öt nyertest sorsolunk ki. Lapunk 22. számában közöltük Komár Irén komáromi (Komárno) olvasónk levelét, melyben aránytalanul magasnak találta a perbetei (Pribeta) zöldség- és gyümölcsboltban árult silány minőségű alma árát, öszszehasonlitva a Komáromban vásárolt azonos minőségű alma árával. Panaszlevelére a komáromi Zelenina üzem vezetősége az alábbi választ küldte: Elolvasva a „Kérem a panaszkönyvet" rovatban irt cikket, meglepődve és kíváncsian indultunk el ellenőrzésre Perbetére, hogy meggyőződjünk a valóságról. Egy olyan dolgozónkat ért a bírálat, aki 21 éve panasz és árdrágítás nélkül vezeti az üzletet, több kitüntetés tulajdonosa is. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a cikkben említett alma ára valóban 8,50 Kcs volt. A főnöknö magyarázata szerint az említett alma az eladás pillanatában megfelelt az előírt csehszlovák szabványnak, amely így hangzik: A raktározott almának és körtének február után az I. és II. osztályban külsőleg nem kell a friss alma látszatát keltenie, az I. osztályú almán lehetnek foltok, melyek nem haladják meg a 200 mm2 felületet. Ehhez még hozzáfűzzük, hogy ugyanazon minőségű almát nem szoktunk különböző áron árulni. A hurbanovói körzetben az I. és II. osztályú alma ára 8,50, illetve 6,50 korona volt. Osztályozás után a megmaradt III. osztályú alma került be Komáromba, melynek ára 3,40 Kcs volt. Az árakat az üzletvezető annyiban befolyásolja, hogy a raktárból való kiszállítás után minőségét vesztett árut leértékeli II. vagy III. osztályúra, természetesen az üzem vezetőségének beleegyezésével. Abban az esetben, ha a vásárlónak kételyei vannak a helyes árat vagy minőséget illetően, ezt helyben tisztázhatja az üzletvezetővel. Ha ez nem lehetséges, „valóban" kérni kell a panaszkönyvet! Az üzem vezetősége és a kereskedelem dolgozói továbbra is elsőrendű feladatuknak tartják a vásárlók igényeinek kielégítését, úgy, hogy panaszra és elégedetlenségre ne adjanak okot. Az üzem vezetősége (nő?)
