Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-06-11 / 24. szám
Kevés baba vészeli át türelmesen a fogzást. Ilyenkor mindegyik nyafogósabb, nyugtalanabb, s mivel az ínye viszket, mindent a szájába dug, mindennel az ínyét dörzsöli. Okos dolog ilyenkor a babáknak hűtött almát adni. A hideg gyünjölcs csillapítja az íny gyulladását és az emésztést is elősegíti. HA POROS A SZOBANOVENYEK, VIRÁGOK LEVELE, ELŐBB SZÁRAZ, PUHA RONGYGYAL ÓVATOSAN LETÖRÖLJÜK, MAJD ENYHÉN OLAJOS (LEHET ÉTOLAJ) RONGGYAL ÁTTÖRÖLJÜK. AZ OLAJJAL ÓVATOSAN KELL BÁNNI, MERT NAGYOBB MENNYISÉGBEN ELTÖMÍTI A LEVELEK PÓRUSAIT. 1 I Jön a nyár, s hozza magával az új divatötleteket! Ezeket elfogadni nem kötelező, az okosat követni lehet, amit nem tudunk megvalósítani, azt legalább megmosolyogjuk ... A mosoly pedig szépít. Tehát: aki divatos akar lenni, az a nyáron masnit köt a nyakába, gomblyukába, kalapjára, cipőjére és a ... derekára. Ezenkívül tudomásul veszi, hogy a mini legyőzte a maxit (ennek ellenére járhat hosszú szoknyában; csak lyukacsos, illetve átlátszó cipőt hord — ezt valóban megszívlelhetnék a gyártók!); a haját — ha hosszú — vászonnal csavarja be s bőrszíjjal köti át, a hasát pedig nem takarja el ruhával, még a gyerek sem! Névnapjukon e héten köszöntjük Villö, Antal és Anett, Vazul, Jolán, Jusztin, Laura és Alida, valamint Arnold és Levente nevű olvasóinkat. A Villő újabb keletű magyar névadás Kodály Zoltánnak 1925-ben történt népdalfeldolgozása nyomán (Villö című gyermekkórus). A villö szó a villözés — régi magyar népszokás — során használt el\ nevezés. Jelentése: a telet elűző tavasztündér. Ajándékozhatunk e név viselőinek néprajzi lexikont, néprajzzal, népművészettel foglalkozó tanulmánykötetet, Kodály-népdalfeldolgozásokat, népművészeti ihletésű kézimunkát, kerámiát, vagy tündéri ruhadarabokat: lenge köntöst, sarut, leheletfinom sálat, fátylat, csokor helyett pedig mezei virágokból font koszorút. Az Antal a római Antonius nemzetségnév rövidüléséből keletkezett. Jelentése talán: herceg, fejedelem, elöljáró. Ajándékozzunk nekik dús levélzetű pálmát vagy királyliliomot, hozzá perselyt, numizmatikai ritkasággal, nálunk nemrég kiadott ezüst százkoronással vagy bármilyen érmékkel, esetleg jegyzetfüzetet, határidőnaplót, vagy egy tucat, szépséges csomókkal díszített zsebkendőt. Az Anett az Anna önállósult becézője, a francia Anette névből. Az Anna pedig héber eredetű (Hannah), jelentése: kegyelem, kellem, báj, kecsesség. Ajándékozzunk az Anetteknek olyan — lehetőleg francia — márkás kozmetikai szereket, amelyekkel bájuk, kecsességük még fokozható, vagy kaphatnak fürdőruhát, kalapot, egyéb divatos — természetesen franciás — cuccot, esetleg utazótáskát, bőröndöt franciaországi útikalauzzal, térképpel, vagy Marc Chagall-albumot, francia sanzonokat. Egyetlen orchideavirágot kapjanak hozzá. Vazul nevünk a régi magyar Wazul névforma helytelen olvasatának köszönhetően került a magyar utónevek listájára. Helyesen Vászol-nak kellett volna olvasni, ebből származik Vászoly nevünk is. A Wazul a szláv Vaszil átvétele, ez pedig a görög eredetű, latinositott Basilius név rövidült formája. Ennek jelentése: királyi. A magyar Vazul az Árpád-házi Taksony fejedelem unokája volt, I. István unokatestvére. Vonakodott felvenni a keresztény vallást, s ezért István király, félvén Vazulnak a régi rend hívei által támogatott törekvéseitől, megvakítatta és megsüketítette. hogy az uralkodásra alkalmatlanná tegye. További sorsáról semmit nem tudunk, csak az bizonyított, hogy a későbbi Árpád-házi királyok az ö leszármazottai. A mai Vazuloknak ettől függetlenül ajándékozhatunk borostyánt, az „István, a király" c. rockopera lemezvagy magnófelvételét, de kaphatnak szemüveget (vagy szemüvegkeretet tokban), hangfalat, erősítőt, fülhallgatót (ólomkatonával), zeneszerszámot, füldugót is. Jolán nevünk Dugonics András író (1740—1818) alkotása, tulajdonképpen a régi magyar Jóleán (jó leány) női név felújítása, mellyel a görög eredetű Jolantha, Jolentha nevet is magyarrá akarta tenni. A Jolantha jelentése: a viola virá- i ga. Ha hozzájutunk, köszöntsük e név viselőit Dugonics Etelka című regényével (ebben fordul elő a Jolán név), néhány szál violával, népművészeti boltban vett vagy sajátkezűleg készített magyaros kézimunkával, ingvállal, szőttessel, a legkisebbeket pedig népviseletbe öltöztetett j babával. Jusztin férfinevünk a latin Justinus rövidülése. Ez a latin Justus továbbképzése. Jelentése: igazságos, igazságszerető (ember, férfi). S bár pártatlanság és igazság mitológiai megtestesítője nő, a Jusztinoknak is ajándékozhatunk mérleget (hogy saját súlygyarapodásukat : ellenőrizhessék; ha sütni-főzni szeretnek, akár konyhait is), vagy egy üveg jó bort (lásd még: In vino veritas.), néhány szál meddő szőlővessző kíséretében. A Laura a latin Laurentia önállósult rövidült becézője. A latin név a Laurentius (magyarul: Lőrinc) férfinév párja, melynek jelentése: a közép-itáliai Laurentum városából való. A Laura alakot később mégis a latin Laurea (babérfa, babérkoszorú) szóhoz kapcsolták, s a reneszánsz költő, Petrarca is Laura néven fordította le verseiben a görög Daphné nevet. Daphné a görög mondák szerint a folyamisten leánya, akit az istenek Apolló iránta érzett szerelme miatt babérfává változtattak. A magyar irodalom leghíresebb Laurájához (Csajághy) Vörösmarty Mihály irta többek közt „A merengőhöz" cimü versét. Köszöntsük hát e név viselőit babérfácskával, Petrarca szonettjeivel (vagy a világirodalom legszebb szerelmes verseiből készült válogatással), görög mitológiával, Vörösmarty összes költeményeivel és (drága- vagy ék-) köszíwel (készülhet nemesfémből is). Az Alida a német Adelheid alakváltozata, jelentése: nemes természetű. E név i viselője kapjon lángvirágot, hozzá ók- ' szert, vagy metszett üvegből, esetleg nemes porcelánból készült használati tárgyat. Az Arnold a germán Amwald származéka, ennek elemei azt jelentik: sas és ; uralkodó. Kaphatnak manikűrkészletet vagy állathatározót túracipővel, esetleg pecabottal, aszerint, a szirti vagy a j halászsasokra „kíváncsibbak-e". Viráguk vidékenként változó, a síkságon réti virágokból kötött csokor, a hegyes-erdős helyeken élőké pedig hegyvidéki virágokból vagy gallyakból álló. A Levente régi magyar személynévből ered, mely a lenni ige származéka, jelentése tehát: levő, létező. Első viselője Árpád fejedelem fia volt. A mai Leventék nevük jelentése alapján minden „léte- 1 zőt", tücsköt-bogarat kaphatnak aján- j dókba, s ez igazából akkor éppen nekik való, ha a tücsök, a bogár él is. További S választék: kutya, macska, kanári, papagáj, galamb, teknösbéka, hal, házinyúl stb., stb., hozzá ketrec, ól, kalitka, akvári- | um stb. De a legszebb: egy ló (csikó, j póni...). Néhány szál kalásszal díszített mezei csokrot is adjunk nekik névnapjukon. (nŐ23)
