Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-06-11 / 24. szám

Kevés baba vészeli át türelmesen a fogzást. Ilyenkor mindegyik nyafogó­­sabb, nyugtalanabb, s mivel az ínye viszket, mindent a szájába dug, min­dennel az ínyét dörzsöli. Okos dolog ilyenkor a babáknak hűtött almát adni. A hideg gyünjölcs csillapítja az íny gyulladását és az emésztést is elősegíti. HA POROS A SZOBANOVE­­NYEK, VIRÁGOK LEVELE, ELŐBB SZÁRAZ, PUHA RONGY­­GYAL ÓVATOSAN LETÖRÖL­JÜK, MAJD ENYHÉN OLAJOS (LEHET ÉTOLAJ) RONGGYAL ÁTTÖRÖLJÜK. AZ OLAJJAL ÓVATOSAN KELL BÁNNI, MERT NAGYOBB MENNYISÉG­BEN ELTÖMÍTI A LEVELEK PÓ­RUSAIT. 1 I Jön a nyár, s hozza magával az új divatötleteket! Ezeket el­fogadni nem kötelező, az oko­sat követni lehet, amit nem tu­dunk megvalósítani, azt lega­lább megmosolyogjuk ... A mo­soly pedig szépít. Tehát: aki di­vatos akar lenni, az a nyáron masnit köt a nyakába, gomblyu­kába, kalapjára, cipőjére és a ... derekára. Ezenkívül tudomásul veszi, hogy a mini legyőzte a maxit (ennek ellenére járhat hosszú szoknyában; csak lyuka­csos, illetve átlátszó cipőt hord — ezt valóban megszívlelhet­nék a gyártók!); a haját — ha hosszú — vászonnal csavarja be s bőrszíjjal köti át, a hasát pedig nem takarja el ruhával, még a gyerek sem! Névnapjukon e héten köszöntjük Villö, Antal és Anett, Vazul, Jolán, Jusztin, Laura és Alida, valamint Arnold és Levente nevű olvasó­inkat. A Villő újabb keletű magyar névadás Kodály Zoltánnak 1925-ben történt nép­dalfeldolgozása nyomán (Villö című gyer­mekkórus). A villö szó a villözés — régi magyar népszokás — során használt el­­\ nevezés. Jelentése: a telet elűző tavasz­tündér. Ajándékozhatunk e név viselő­inek néprajzi lexikont, néprajzzal, nép­művészettel foglalkozó tanulmányköte­tet, Kodály-népdalfeldolgozásokat, nép­­művészeti ihletésű kézimunkát, kerámiát, vagy tündéri ruhadarabokat: lenge kön­töst, sarut, leheletfinom sálat, fátylat, csokor helyett pedig mezei virágokból font koszorút. Az Antal a római Antonius nemzetség­név rövidüléséből keletkezett. Jelentése talán: herceg, fejedelem, elöljáró. Aján­dékozzunk nekik dús levélzetű pálmát vagy királyliliomot, hozzá perselyt, nu­mizmatikai ritkasággal, nálunk nemrég kiadott ezüst százkoronással vagy bármi­lyen érmékkel, esetleg jegyzetfüzetet, ha­táridőnaplót, vagy egy tucat, szépséges csomókkal díszített zsebkendőt. Az Anett az Anna önállósult becézője, a francia Anette névből. Az Anna pedig héber eredetű (Hannah), jelentése: ke­gyelem, kellem, báj, kecsesség. Ajándé­kozzunk az Anetteknek olyan — lehető­leg francia — márkás kozmetikai szere­ket, amelyekkel bájuk, kecsességük még fokozható, vagy kaphatnak fürdőruhát, kalapot, egyéb divatos — természetesen franciás — cuccot, esetleg utazótáskát, bőröndöt franciaországi útikalauzzal, tér­képpel, vagy Marc Chagall-albumot, francia sanzonokat. Egyetlen orchideavi­rágot kapjanak hozzá. Vazul nevünk a régi magyar Wazul névforma helytelen olvasatának köszön­hetően került a magyar utónevek listájá­ra. Helyesen Vászol-nak kellett volna ol­vasni, ebből származik Vászoly nevünk is. A Wazul a szláv Vaszil átvétele, ez pedig a görög eredetű, latinositott Basilius név rövidült formája. Ennek jelentése: királyi. A magyar Vazul az Árpád-házi Taksony fejedelem unokája volt, I. István unoka­­testvére. Vonakodott felvenni a keresz­tény vallást, s ezért István király, félvén Vazulnak a régi rend hívei által támoga­tott törekvéseitől, megvakítatta és meg­süketítette. hogy az uralkodásra alkal­matlanná tegye. További sorsáról semmit nem tudunk, csak az bizonyított, hogy a későbbi Árpád-házi királyok az ö leszár­mazottai. A mai Vazuloknak ettől függet­lenül ajándékozhatunk borostyánt, az „István, a király" c. rockopera lemez­vagy magnófelvételét, de kaphatnak szem­üveget (vagy szemüvegkeretet tokban), hangfalat, erősítőt, fülhallgatót (ólomka­tonával), zeneszerszámot, füldugót is. Jolán nevünk Dugonics András író (1740—1818) alkotása, tulajdonképpen a régi magyar Jóleán (jó leány) női név felújítása, mellyel a görög eredetű Jo­­lantha, Jolentha nevet is magyarrá akarta tenni. A Jolantha jelentése: a viola virá- i ga. Ha hozzájutunk, köszöntsük e név viselőit Dugonics Etelka című regényével (ebben fordul elő a Jolán név), néhány szál violával, népművészeti boltban vett vagy sajátkezűleg készített magyaros ké­zimunkával, ingvállal, szőttessel, a legki­sebbeket pedig népviseletbe öltöztetett j babával. Jusztin férfinevünk a latin Justinus rövidülése. Ez a latin Justus továbbkép­zése. Jelentése: igazságos, igazságsze­rető (ember, férfi). S bár pártatlanság és igazság mitológiai megtestesítője nő, a Jusztinoknak is ajándékozhatunk mérle­get (hogy saját súlygyarapodásukat : ellenőrizhessék; ha sütni-főzni szeretnek, akár konyhait is), vagy egy üveg jó bort (lásd még: In vino veritas.), néhány szál meddő szőlővessző kíséretében. A Laura a latin Laurentia önállósult rövidült becézője. A latin név a Laurenti­us (magyarul: Lőrinc) férfinév párja, melynek jelentése: a közép-itáliai La­­urentum városából való. A Laura alakot később mégis a latin Laurea (babérfa, babérkoszorú) szóhoz kapcsolták, s a reneszánsz költő, Petrarca is Laura néven fordította le verseiben a görög Daphné nevet. Daphné a görög mondák szerint a folyamisten leánya, akit az istenek Apolló iránta érzett szerelme miatt babérfává változtattak. A magyar irodalom leghíre­sebb Laurájához (Csajághy) Vörösmarty Mihály irta többek közt „A merengőhöz" cimü versét. Köszöntsük hát e név viselő­it babérfácskával, Petrarca szonettjeivel (vagy a világirodalom legszebb szerelmes verseiből készült válogatással), görög mi­tológiával, Vörösmarty összes költemé­nyeivel és (drága- vagy ék-) köszíwel (készülhet nemesfémből is). Az Alida a német Adelheid alakválto­zata, jelentése: nemes természetű. E név i viselője kapjon lángvirágot, hozzá ók- ' szert, vagy metszett üvegből, esetleg ne­mes porcelánból készült használati tár­gyat. Az Arnold a germán Amwald szárma­zéka, ennek elemei azt jelentik: sas és ; uralkodó. Kaphatnak manikűrkészletet vagy állathatározót túracipővel, esetleg pecabottal, aszerint, a szirti vagy a j halászsasokra „kíváncsibbak-e". Viráguk vidékenként változó, a síkságon réti virá­gokból kötött csokor, a hegyes-erdős helyeken élőké pedig hegyvidéki virágok­ból vagy gallyakból álló. A Levente régi magyar személynévből ered, mely a lenni ige származéka, jelen­tése tehát: levő, létező. Első viselője Árpád fejedelem fia volt. A mai Leventék nevük jelentése alapján minden „léte- 1 zőt", tücsköt-bogarat kaphatnak aján- j dókba, s ez igazából akkor éppen nekik való, ha a tücsök, a bogár él is. További S választék: kutya, macska, kanári, papa­gáj, galamb, teknösbéka, hal, házinyúl stb., stb., hozzá ketrec, ól, kalitka, akvári- | um stb. De a legszebb: egy ló (csikó, j póni...). Néhány szál kalásszal díszített mezei csokrot is adjunk nekik névnapju­kon. (nŐ23)

Next

/
Thumbnails
Contents