Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-06-11 / 24. szám
Úgy tűnik, olykor elhamarkodva hozunk döntéseket, amelyeknek később kárát valljuk, melyek következményei jóvátehetetlenek. A felvételek tükrözte valóságban csak addig gyönyörködhetünk, nyugalmat addig élvezhetjük, amíg gondozói leszünk környezetünknek, vigyazói mindannak, amivel a természet megajándékozott bennünket. J. Hegedűs Magda valóban utjaban allnak civilizációs terjeszkedésünknek, akkor is, ha nem. Legutóbb az Ipoly vidékét járva váltott ki bennem szorongást az elem táruló kép. A szabályozott, megzabolázott, betonvalyúba kényszerített folyó es annak sivár, kietlen partja. Sehol egy fa, egy bokor, egyetlen szál virág A korábban romantikus élösövénnyel övezett folyo most meztelenül sodródik KONTÁR GYULA felvételei Lomb a fán, virág a fűben... \/an-e csodálatosabb az üde zöld erdőnél, a csalit szegte folyópartnál? Amikor langyos tavaszi délelöttön a lombok között átszürödö napsugár összeölelkezik a felszálló harmattal, sejtelmessé varázsolva az egész mindenséget. Káprázatos látvány, fenséges illat, derűs nyugalom ... Betelni nem lehet vele . . . S mégis mennyire mostohán bánunk a természettel1 Mérgezzük, tiporjuk, irtjuk a pótolhatatlant, amely nekünk bőséggel osztogat egészséget, jó közérzetet, pihenést. , . Tizedeljük a fákat, bokrokat, és bizony nemcsak akkor, amikor rideg medrében, szívbe markoló látványt nyújtva és százszor is megkerdöjelezve sorsfordulatának értelmét. Mert ma sem adja meg magát sorsának, ma is kilép kényszerzubbonyából, ha úgy tetszik neki, tengerré egyesítve a két oldalán elterülő rónaságot. Pedig milyen elképesztő beruházást emésztett fel a szabályozása! Abból a pénzből szerintem talán megépülhetett volna egy olyan biztonságos, korszerű védögát is, j amely jól megfért volna a parti j növényzettel, tovább nem károsítva amúgy is sebzett környe- j zetünket. :
