Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-06-04 / 23. szám
agyon egyszerű esetet mondok el. Közös munkánk végeztével felajánlottuk alkalmi ismerősünknek, hogy elvisszük a szomszéd faluba, a munkahelyére. Kimerültén zuhantunk be az autóba, s nagy megkönnyebbülésemre, útitársaim ugyanúgy a soronkövetkező gondjaik-bajaik emésztő csöndjébe burkolództak, mint jómagam. Senki nem kívánta a beszélgetést. Aztán a faluhoz közelítve ismerősünk mégis megszólalt: nem is tudja, hol álljunk meg, az iskola előtt-e vagy a napközinél, a mai nap a régi helyen adják-e az ebédet vagy már átvitték az iskolába, elfelejtette. Feledékenysége láthatóan felbosszantja, s ezzel feltörik az előbb még csöndesen emésztő gond: Megint eggyel kevesebb tanterem lesz az iskolában. A napközi miatt, amely most nyílik — bár ebben a faluban még nincs is nagy szükség rá —, s annak ellenére, hogy az iskolában alig van hely, eddig is a tantermekből csipegettek el, akár szertárnak, akár klubnak, akár tantestületi szobának kellett. Egyszóval minden lesz már abban az iskolában, csak tanterem nem, mindent már ott lehet csinálni, csak tanítani nem. Ez rövidre fogva alkalmi ismerősünk dobogásának oka. Megérkezünk a faluba, az ebéd tényleg nincs már a szokásos helyen, rohanunk hát az iskolába. Az új napközit felkeresni, ebédelni már nincs idő. Ismerősünk a kolléganőktől kapott zsíros kenyeret majszo/gatja bánatosan: hát mégis megtették! Az igazgató szóvá tehette volna, talán kihívhatta volna az illetékeseket, nézzék csak meg, hol akarnak itt még napközit is — csaknem elsírja magát tehetetlenségében (mivé lesz ez az Egyszerű esetek, nehéz emberek ? iskola), és csöndben elárulja, hogy hetek óta ezen rágódik, még éjszaka is. — Ugyan már, kedves Magduska, mi végre emészted magad, úgyse tehetsz semmit. S különben is, nem olyan nagy dolog, eddig is volt hol tanítanunk, azután is lesz. a többi meg nem érdekes. A kollégák vigasztaló gügyögése csaknem megható. Aztán észreveszem, hogy a háta mögött összekacsintanak, s mikor Magduska az órájára siet, nagyokat sóhajtoznak: „Szegény Magduska!" — s a hangjuk gúnnyal van teli. Lám, ő ilyeneken töri a fejét éjszaka! Persze megteheti, más gondja sincs, családja, férje, gyerekei nincsenek. Bezzeg mi. .. Nem folytatom. Ismerősünk korábbi elbeszéléseivel — a fizetések, a külön pénzek, külön órák és külön feladatok példáival — egybevetve ezt a jelenetet azonnal világos, hogy ezen a munkahelyen van egy „nehéz eset". Ő, a Magduska,'aki gyakran elégedetlen, aki mindig észrevesz valamit, ráadásul szóvá is teszi, ráadásul nyíltan, és folyvást akar valamit, valami nem kötelezőt normán felülit Egyszóval a közösség terhére van az akadékoskodásaival és a számonkéréseivel egyaránt mert miért nem marad csöndben ?! Hasonló esetről hallottam, ahol a fiatal, pályakezdő fiút a nagy lelkesedésével meg buzgalmával s helyenkénti ellenszegülésével. makacskodásával együtt végül annyira nem szenvedhette kollégáinak évek hosszú során már jócskán összeszokott közössége, hogy kidobta magából. S mit tehetett az igazgató? Nem védhette meg a fiút bár látta tehetségét, bár értékelte a nagy munkabírásából és az odaadásából megszületett addigi eredményeket — amelyeket annál nehezebben viseltek a kollégák, akik a kötelezőket komótosan kipipálgató rendszer elvei alapján pergették unalmas életüket —, az addigi kényelmüket a biztonságukat féltve őrző kollégák ellenszegülő közösségével szemben tehetetlen volt. Végül is egy ember könnyebben meneszthető, mint egy tucat Kikkel van baj? Az átlagostól eltérő, nagyobb munkabírással. nagyobb tehetséggel, nagyobb lelkesedéssel megáldott egyéniségekkel, akik nem nyughatnak s nem hagyják békében a többieket sem. akik már példájukkal, puszta lényükkel is ingerük az átlagot, felzavarják szépen elsimult vizeit? Avagy az átlaggal, a jól összehangolódott közösségekkel, amelyek vizeik felszínének szép csillogására messzemenőkig ügyelnek, s energiáik javát képesek ennek érdekében bevetni akár a jó, az előbbre vivő ellenében is ? SZALAY ANNA A Szlovákiai Nöszóvetséy hetilapja XXXlV. évfolyam Főszerkesztő: PÁKOZDI GERTRUD Főszerkesztő-helyettes: JANDÁNÉ HEGEDŰS MAGDA Megbízott szerkesztőségi titkár: HRTANNÉ ZSEBIK SAROLTA Grafikai szerkesztő: ORDÓDY DÉNES Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB ZIVENA kiadóvállalata., 812 64 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 812 03 Bratislava, Martanoviőova 20. Telefon — titkárság: 585-19: főszerkesztő: 549 25 — Terjeszti a Posta Hirtapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfizetési dij negyed évre 36,40 Kős. — Külföldi megrendelések: A Posta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgálat — PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe. 810 05 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: évi 180,- Ft - Csekkszámlaszám MNB 215-96 162 - A SÜTI 6/28 engedélyével. Nyomja: Vychodoslovenské tlaőiame n. p.. 042 67 Kosice, Svermova 47. Indexszám: 49 413 Kéziratokat és képeket nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Címlapunkon: Csallóközi premier (írásunk a 12-^13. oldalon) Nagy László felvétele (női)
