Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-15 / 3. szám
Gabriela Zilinská, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának titkára A családért, az új nemzedék neveléséért A Csehszlovák Nöszövetség kongresszusa a szocializmust építő, alapvető feladatként jelölte meg részvételünket az új nemzedék nevetésében. Ezért a CSSZNSZ KB 2. plenáris ülésének ez volt fő napirendi pontja. Hogyan vegyük ki részünket felelősségteljesen az ifjúság neveléséből, különös tekintettel a szocialista életre és munkára való felkészítésükre; meg kell vitatnunk, hogy politikai-nevelő és más tevékenységünkkel hogyan erősíthetnénk az anyák, a családok, a pedagógusok és mindazok felelősségérzetét a nevelésért, akik mindennap a fiatalok között mozognak, érintkezésben vannak velük; miként mélyíthetnénk el az egyes szervek és szervezetek befolyását a fiatal nőkre, asszonyokra és leányokra; s mivel járulhatnánk hozzá ahhoz, hogy a fiatalok értelmesen töltsék el szabad idejüket. Szocialista társadalmunk csaknem négy évtizedes építése során kedvező feltételeket tudtunk teremteni ahhoz, hogy a fiatalok tudása, műveltsége egyre gyarapodjék. A mindenki számára hozzáférhető ingyenes oktatás, a tankönyvekkel és egyéb segédeszközökkel való ingyenes ellátás ma már természetes és magától értetődő. Tavaly lépett életbe a tízéves iskolakötelezettség, ezáltal a fiatalok többsége meg tudja szerezni a középiskolai végzettséget. Az iskolakötelesek hatvan százaléka középfokú szakmunkásképzőkben folytatja tanulmányait, harminchat százalékuk pedig gimnáziumokban és szakközépiskolákban. Növekszik az egyetemi hallgatók száma, tavaly például 145 OOO-en voltak, 44,73 százalékuk lány. Elért gazdasági eredményeinkkel arányosan növekszik és bővül az állam gondoskodása a fiatalokról, a fiatal családokról és a gyermekekről. A különböző segélyek, juttatások jelenleg a nemzeti jövedelem 8 százalékát teszik ki. 1985. január 1 -tői újabb intézkedések lépnek életbe, többek között az eddigi kéthetes rendes évi szabadság háromhetes lesz; ez az intézkedés mintegy 560 000 fiatal, 18—23 éves dolgozót érint. Tovább javul a főiskolások egészségügyi ellátása, több orvosi rendelő fog működni a diákotthonokban, a diákmenzák jóval több kosztost fognak ellátni. 1984. január 1-től javult a diákok és középiskolai tanulók anyagi segélyezése is, emelkedett az ösztöndíjak összege és így tovább. Őszintén és okkal-joggal örülünk, hogy a háború utáni nemzedékek nem tudják, mi a háború, nem érzik saját bőrükön, hogy mit jelent a létbizonytalanság, a munkanélküliség, az éhség, a nyomor, a koldusszegénység és egyebek. Nevelő munkánkban azonban ezeknek a történelmi elemeknek nagyobb teret kellene adnunk, mert a fiatalok egy nem is elhanyagolható része a mai kedvező élet- és munkafeltételeket. körülményeket természetesnek tartja, s nem akarja tudomásul venni, hogy mindez — a szocialista társadalom vívmányai — az előző nemzedékek céltudatos harcának és munkájának eredménye. Az imperialista propaganda minden igyekezete ellenére fiataljaink döntő többsége öntudatosan kiáll a szocializmusért és cselekvőn támogatja a CSKP politikáját. Fiatalságunk nemcsak egészséges, szép és művelt, hanem tud lelkesedni mindenért, ami új és haladó. S éppen mert ilyenek, jórészüknek is érdeme, hogy kiváló eredményeket tudunk fölmutatni a gazdasági életben, a kultúrában, a tudományban. Nem kevés azoknak a fiataloknak a száma sem, akik kiválóan dolgoznak az irányításban, különböző tisztségekben mint a népgazdaságban, mint társadalmi szervezetekben, kiveszik részüket a közigazgatásból is. A fiatalok kezdeményezései az utóbbi két évben népgazdaságunkat 50 millió korona értékkel gyarapították, 33 kiemelt SZISZ-szervezet pedig hatékonyan előmozdította a tudomány és a technika legújabb ismereteinek gyakorlati alkalmazását. Az élet azonban a fiatalokkal szemben is fokozott követelményeket támaszt — hivatásban, rátermettségben, szaktudásban, eszmei érettségben, erkölcsi szilárdságban egyaránt —, hiszen mindig újabb és nehezebb feladatokkal kell megbirkózniuk. Társadalmunk ezért tulajdonit oly nagy fontosságot a fiatal nemzedék nevelésének, világnézetük formálásának, annak, hogy a család és az iskola nevelésének tartalma, módszerei találkozzanak s egységesek legyenek. E célkitűzések elérésében szervezetünk is minél jobban, alaposabban szeretne közreműködni, részt vállalni az ifjúság nevelésével kapcsolatos igényes feladatok teljesítésében. Tudatában vagyunk annak, hogy a nevelés hosszú és állandó folyamat, s egész sor társadalmi, gazdasági, ideológiai és politikai tényező hat rá. Gazdasági helyzetünk s ebből következően a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése, a felépítményrendszer milyensége s nem utolsósorban számos külső hatás gyakorol befolyást, közvetve vagy közvetlenül, az ifjúság tudatára és cselekvésére, a társadalomhoz és a saját életükhöz való viszonyukra. Ha behatóbban, az eddiginél összpontosítottabb figyelemmel fordulunk a serdülő ifjúság felé, akkor ez azt is jelenti egyben, hogy el kell mélyítenünk és javítanunk kell politikainevelő, tömegpolitikai és szervező munkánkat, mégpedig a következő pontokban: 1. — tagjainkat, az anyákat és családjaikat arra kell vezetnünk, hogy felelősségteljesebben és nagyobb öntudatossággal neveljék a fiatalokat, főleg a tudományos, a marxista-leninista világnézet tekintetében, 2. — a tanítónőktől és minden olyan tagunktól, akik mindennap kapcsolatba kerülnek a fiatalokkal, megkívánjuk, hogy intenzívebben neveljék a fiatalokat, példamutatásukkal, érzékeny irányításukkal segítsenek beléjük plántálni és szilárdítani, formálni a szocialista erkölcsi tulajdonságokat és jellemvonásokat, 3. — el kell mélyíteni a nőszövetség szerveinek és szervezeteinek a fiatal nőkre, lányokra gyakorolt hatását, és saját akcióikkal, rendezvényeikkel is segítséget kell nyújtani a fiatalok szabad idejének jobb kihasználásához, 4. — további társadalmi szervezetekkel, állami szervekkel és intézményekkel együttműködve ki kell bontakoztatni a fiatalság aktivitását a közéletben, a munkában, a kulturális életben, a sportban. Az utóbbi évek alatt sikerült rendszeresítenünk a kisgyermekes anyákkal végzett munkánkat, most azonban a 14— 18 éves fiatalokra kell figyelmünket összpontosítanunk, következésképpen többet kell törődnünk, nagyobb befolyást kell gyakorolnunk azokra az anyákra, akik serdülő gyermekeket nevelnek. Az anyáknak tisztában kell lenniük azzal, hogy milyen fontos szerepet játszik a család a fiatalok nézeteinek, gondolkodásmódjának, világnézetének, jellemének, a munkához való viszonyának kialakításában. A serdülőkorban és az az ifjúkor első éveiben a fiatalok nagyon is tettrekészek és befolyásolhatók, ugyanakkor türelmetlenek, túl szigorúan bírálják környezetüket, noha elméleti és gyakorlati ismereteik még ugyancsak gyarapításra szorulnak. Ezernyi kérdésre keresve választ éppen ezekben az években kezdenek ráébredni, hogy felelősek tetteikért, cselekvésmódjukért. A családdal, a társadalmi szervezetekkel szemben gyakran előnyben részesítik az egyívásúak „szabad" társaságát, összejöveteleit. Jóllehet ezekben az években a fiatalokra befolyással van az iskola vagy a szakmunkásképző, a pedagógusok, a SZISZ-szervezet és egyéb tényezők, a család azonban pótolhatatlan. Ahhoz, hogy az anyáknak nyújtott segítségünk hathatós legyen, feltétlenül kapcsolatba kell lépnünk és együttműködnünk az ifjúsági pedagógiai-pszichológiai tanácsadókkal és egyéb szakosított intézményekkel. A neveléstudomány legújabb ismereteire már csak azért is szükségünk van, hogy megértessük az anyákkal és a családokkal. hogy a szülök példáját, a család társas életének és kultúrájának szokásait a fiatalok óhatatlanul magukkal viszik, s ezek erős hatással vannak későbbi magatartásukra. A család feladata többek között az is, hogy fölkeltse a gyermekek, a serdülök érdeklődését a nemes és szép kedvtelések iránt, szokássá ösztönözze azokat, mert így jóval kisebb a veszélye, hogy a fiatal rossz helyen, rossz társaságban töltse szabad idejét. S ahol ilyesmire nincs lehetőség, ott többször és következetesebben kell ellenőrizni, hogy a serdülő kikkel barátkozik, s hol, mivel tölti szabad idejét. Felmérések bizonyítják, hogy fiataljaink meg vannak győződve a szocialista társadalom előnyeiről a tőkés társadalommal szemben, és tudják, hogy a szocializmus fejlődését leginkább a becsületes munka, a létbiztonság megszilárdítása és a békepolitika viszi előre, míg a fejlődés útjába gátat vet egyesek önzése, a harácsolás, a hanyagság és a félkézzel végzett munka, a rossz munkaszervezés, a megvesztegetés, a szocialista tulajdon meglopása, a szavak és a tettek közötti ellentét. A fiatalok pozitív nézeteit a családon belül is támogatni kell, s a leghatásosabb nevelési eszköz a szülők követésre méltó példája, magatartása, világnézete, munkája és politikai elkötelezettsége. A fiatalok további életére nézve tagadhatatlanul jellemformáló ereje van az első munkahelynek, a munkakollektívának. Hogy milyen légkörben kezdenek a fiatalok dolgozni, gondjaikban milyen megértéssel, útmutatással és igényességgel találkoznak. A kollektíva tagjainak áldozatkész munkája, a jó eredmények, a meg nem alkuvás a hiányosságokkal, a rendetlenséggel, a munkafegyelem megsértéséből igazságosan levont következtetések, a kritikai szellem tanítja meg a fiatalokat a munka szeretetére, ösztönzi őket állampolgári kötelességeik teljesítésére. Nőszövetségünk tagjai a szakszervezet nőbizottságával közösen egyengethetik a fiatalok útját, védnökséget vállalhatnak az első munkahelyes lányok, fiatalasszonyok fölött, átadva nekik gazdag tapasztalataikat. A fiatalok érésében mérhetetlenül nagy jelentőségű, hogy szabad idejüket hogyan, mivel töltik el. Nőszövetségünk tagjainak itt tág tere nyílik a cselekvéshez. Tagjaink közül már eddig is sokan vállalkoztak arra, hogy a gyerekekkel és a fiatalokkal dolgozzanak: pionirvezetök, edzők, tomaszakköröket vezetnek, gyermek- és ifjúsági rendezvényeket szerveznek. Szerveink és szervezeteink közvetlenül szervezik a Kis családi iskolákat, előadássorozatokat, tanfolyamokat, szórakoztató kulturális vetélkedőket, támogatják a klubmozgalmat, a népi hagyományok ápolását, a különböző szakköröket, a polgári ügyek testületéit az új, szocialista szokások rögzítésében és fejlesztésében, járási bizottságaink védnökséget vállalnak szakmunkásképzők, gimnáziumok, diákotthonok fölött. főleg ott, ahol többségben vannak a lányok. Mindezeket a tevékenységeket tovább kell bővítenünk új. érdekes, nem formális rendezvényekkel, olyanokkal, amelyek szinte észrevétlenül hatnak a fiatalokra, vonzók és hasznosak. Követendő példával szolgálnak azok a szervezeteink, amelyek a középiskolás fiatalokat bevonják azokba a gyűjtőakciókba, amelyek a fejlődő országok asszonyait és gyermekeit vannak hivatva segíteni. Hogy az ifjúság nevelésében nöszövetségünk valóban hatékonyan vegyen részt, kidolgoztuk a szorosabb együttműködés irányelveit a többi társadalmi szervezettel — a SZISZ - szel, a Csehszlovák Testnevelési Bizottsággal, a Honvédelmi Szövetséggel, a Vöröskereszttel, a Szocialista Akadémiával és másokkal. A szorosabb együttműködésre annál is inkább szükség van, mert az 1985-ös év az ifjúság éve, s az idén tartják meg Moszkvában sorrendben a XII. Világifjúsági Találkozót, és a hazai közélet kiemelkedő eseményét, a spartakiádot. Ezeknek a nagyszerű rendezvényeknek érdekében jó munkát végezhetnek a nőszövetség lakóhelyi alapszervezetei, főleg ha leleményes szívóssággal le tudják küzdeni azokat az akadályokat, amelyek a lakóhelyi szervezetek munkáját gátolják. A közös rendezvényekbe nemcsak a nőket, hanem egész családokat is bevonhatnak. (Részletek a plénumon elhangzott főbe számolóból.) (nŐ3)
