Nő, 1985 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-19 / 8. szám

Négyszemközt Kedves Aggódó Édesanya! Panasszal és aggodalommal teli hosszú levelének a végéről, sajnos, lefelejtette a nevét címét de még egy jeligéről sem gondoskodott olyannyira megeredt a tollából a keserűség — így most nem is tudom, mint szólítsam, hogy mégis felismerje, hogy a válasz önnek szól. A leányáról ír, akit nagy gonddal felneveltek, kitanítatták. s aki most rövid és ön szerint felületes ismeretség után férjhez ment a messzi idegenbe. Mindez még nem volna baj, ám az esküvő után hamarosan kiderült, hogy a vő más ember, mint amilyennek korábban mutatta magát Visszaköltözött a szüleihez magával vh/e a feleségét, az ön lányát is, pedig korábban nem ezt ígérte, s a lánya nem is akart menni, bár a férjének ezt nem merte mondani. Elvitte a lánya hozományát, és a betétkönyvét, amelyben megtaka­rított pénze van, sőt még az önét is akarta, és rendőrökkel fenyegetőzött Lányát mióta elköltözött, nem látta, a kezdeti három levélen kívül több hírt nem is adott magáról, haza azóta nem jött. Ön már egyszer elment hozzá, de éppen nem volt otthon, s az anyóstárs nem árulta el még azt sem, hogy sikerült-e lányának a végzettségének megfelelő munkahelyet találnia új otthona közelében. Annyit azonban mégis elmondott, hogy lánya „csak el van gondolkodva, nem szól senkihez egész nap, ha otthon van, csak kézimunkázik". S most ön teli van a lánya iránti aggodalommal. Bántja az is, hogy ennyire elromlott a kettőjük közti korábbi jó kapcsolat Nem tudja, mitévő legyen, írjon-e lányának, látogassa-e meg. írjon neki, menjen el hozzá. Bizony könnyen meglehet hogy lánya most bajban van. Hát kitől várhatna megértést, segítséget ha nem öntől, az édesanyjától! Bizony könnyen meglehet hogy lánya olyan emberek közé került akik nem nagyon figyelnek rá, akiket a hozományán, a pénzén kívül esetleg más nem érdekel, akiktől kevés megértést és szeretetet várhat és lánya most szenved. Szenved, mert az új körülmények között még nem látja világosan saját helyét, nem tudja jól felmérni a helyzetét és vállalni a következményeket egy határozott magatartásért. Talán nehéz még nyíltan vállalnia a tévedését is, beismerni, hogy egy kicsit tényleg elsiette a házassá­gát < Önnek kell hát elébe mennie a megértésével, segítőkész maga­tartásával. Nem vádaskodásokkal, nem szemrehányással termé­szetesen, hogy bezzeg ön előre megmondta, hogy oda a nehéz munkával összekuporgatott pénzük stb. Ez most már mindegy, a dolgok megtörténtek, felhánytorgatásukkal már nem segít Hanem azt kell megéreztetnie a lányával, hogy nincs elveszve, nincs egyedül a bajban sem, ön mellette áll, s régi otthonába bármikor bármilyen gondjával visszatérhet. írjon hát a lányának, érdeklődjön hogy/étük felől. S ha meghív­ják önt menjen el hozzájuk látogatóba. De ha levelére nem érkezik válasz, egy idő elteltével akkor is utazzék el hozzájuk. Az édesanya érdeklődése, aggodalma jogos, senki sem találhat benne kivetniva­lót nem tarthatja tolakodásnak. De igyekezzék a látogatásra olyan időpontot választani, amikor feltehetően mindkettő — a veje is! — odahaza tartózkodik, nehogy titkolódzásnak, a vő háta mögötti szervezkedésnek tűnjön fel a jószándék. Mint édesanya menjen, akit gyermekei sorsa mindig is érdekelt és érdekelni fog. S ha valóban az derülne ki, hogy lánya nehéz helyzetbe került és tatán szenved is, akkor se lázítson, s ne akarjon radikális intézkedések­kel közbeavatkozni. Végül is lánya felnőtt ember, saját sorsa felől neki magának kell gondolkodnia és határoznia. Egyet tehet csak, jelezheti, hogy az ön házának kapuja előtte mindig nyitva áll. S ha leánya és veje elutasítók önnel szemben, ha látja, hogy leánya továbbra is, bár kedve ellenére, a férje engedélye és utasításai szerint viselkedik önnel szemben, akkor se méltatlankodjon. Men­jen szépen haza, és viselje el a gyermekévet való kapcsolatának meglazulása felett érzett bánatát Talán később — mikor leánya jelleme megerősödik, megtalálja a helyét az új körülmények között — visszatalál önhöz gyermeke. Reménykedjen, hogy nem egyedül, hanem családjával együtt Kihez forduljunk? Előző számunkban már tájékoztattuk olvasóinkat a közjegyzői illetékekről. Most a bírósági illetékekről szóló új törvénnyel — amely ugyancsak 1985. január 1 -én lépett életbe — szeretnénk megismertetni Önö­ket. A bírósági illetékekről szóló új törvény lényege az illetékek nagyságának megváltoztatása, ami hozzájá­rul az illetékfizetés nevelő hatásának megerősítésé­hez, főleg az indokolatlan és elhamarkodott perek esetében. Azon illetékekben, amelyeket az új törvény állandó összeggel szab meg. bennük foglaltatnak'a rezsiköltségek is, pl. a postai illetékek, a villany és a tüzelő ára stb. Ezzel szemben a százalékban megha­tározott birósági illetékek nem függenek az árváltozá­soktól. Az új törvény elsősorban az állandó összeggel meghatározott illetékeket érinti. A legjelentősebb változásokat, amelyeket az új törvény a birósági illetékekről kimond, a következők­ben foglalhatjuk össze: — A személyiség védelmében indított eljárás meg­kezdésekor, valamint a 81/1966-os törvény által megszabott, a rendszeresen megjelenő sajtó- és tö­megtájékoztatási eszközök ügyeiben 600 korona ille­téket kell befizetni. — A bírósági feladatok igényességére való tekin­tettel a polgári bíróság perrendtartás 260. paragrafu­sa értelmében még a végrehajtás előtt 30 korona illeték fizetendő. — Törlik az illetékfizetést a bírósági szakértő vagy tolmács kijelöléséért, és új illeték fizetendő, ha meg­felelő indokkal már bíróságra utalják át az ügyet — ez 50 korona összegig terjedhet. — Az új szabályozás magába foglal néhány illeték­­emelést is, mint pl. az eljárás megkezdésének javasla­takor, ha nincs külön díjszabás meghatározva, az eddigi 20 korona helyett 100 korona az illeték, az eljárás megkezdésének javaslatakor, ha a tárgyalás tárgyát nem lehet pénzben felbecsülni az eddigi 60 korona helyett 300 korona, az eljárás felújításának javaslatára az eddigi 30 korona helyett 100 korona, emellett ugyanez a díjszabás vonatkozik a fellebezés­­re és a perújrafelvételi kérelemre. Ugyanez a díjsza­bás vonatkozik a birósági egyezségek érvényteleníté­sére beadott javaslat esetében is. — Törvénybe foglalták az állandó díjszabással meghatározott illetékek növelését az üzemek nyilván­tartásba való bejegyzéséért, mégpedig 60 koronáról 120-ra emelték, a személy, lakhely- és a szervezet székhelyváltoztatásának üzemi nyilvántartásába való beírásánál 20 koronáról 40-re, viszont az első bejegy­zés az üzemi nyilvántartásba illetékmentes. — A birósági tevékenységért fizetendő illetékek díjszabása (másolás, kivonatkészítés, hitelesítés stb.) összefüggésben van a közjegyzői illetékek fizetését szabályozó törvénnyel. — A bírósági illetékek esetében is nagyobb összeg fizetendő okmánybélyeggel, mégpedig az eddigi 400 korona helyett 1 000 korona. A bírósági illetékekről szóló törvény jelentős rende­leté azon tárgyak meghatározása, amelyek a birósági tárgyaláskor mentesülnek az illeték alól. Hasonlóan meghatározza a törvény a fizikai és a jogi személyt is, aki az illetékfizetés alól mentesül. A bírósági illetékek fizetésének teljes és pontos díjszabását közlöny tar­talmazza, amely szintén 1985. január 1 -én lépett érvénybe. A bírósági illetékekről szóló teljes szöveget, vala­mint a végrehajtási előírások szövegét is megtalálhat­juk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Törvénytá­rában. Dr. J. C. Egészségünk védelmében „Ma szibériai fagy, holnap tavaszi szellő, holnapután latyak és hó: az idei tél szeszélyes változásai megvisel­ték az emberek szervezetét. A betegektől és orvosoktól szerzett értesülésekből tudjuk, hogy az egyrészt az évszakhoz képest igen enyhe és másrészt igen változé­kony, nagy ingadozásokat mutató időjárás igen kelle­metlenül hat a beteg szervezetekre." (Z. K. leveléből) Az időjárás elsősorban a szív- és vérkeringési megbetegedéseket súlyosbítja. Egy külföldi közvéle­ménykutatás szerint azoknak a hányada, akik „úgy érzik, hogy egészségi állapotuk az időjárástól függ", az utóbbi öt évben 38 százalékról 49 százalékra nőtt. 32 százalék jelentette ki, hogy igen erősen érzékeny az időjárásra. Különösen a nők szenvednek az időjá­rás szeszélyeitől: 54 százalékuk jelentette ki, hogy az , időjárásra érzékeny. A férfiaknál ez az arány csak 44 százalék. Az időjárásra való érzékenység „bizonyos tekintet­ben" civilizációs betegség. „A kényelmes, védett és fűtött lakás és a csekély fizikai tevékenység túlságo­san kevéssé veszi igénybe a szervezetet, amelynek bizonyos mértékig szüksége van a változó időjárási ingerek állandó ösztönző hatására. Ha ezeket a ter­mészetes környezeti ingereket távol tartjuk, hiányzik a környezet nyújtotta tréning, természetszerűen növek­szik az irántuk való érzékenység, a teljesítőképesség csökken, és a betegségeket elhárító folyamatok gyen­gülnek. Az időjárás iránti érzékenység egészségünk fokmérője." Az időjárás-érzékenységet természetesen nem te­kinthetjük betegségnek. Inkább szimptómának vagy a szervezet vészjelének tarthatjuk. Az idöjárásváltozást csak az egészséges ember tudja „ellensúlyozni", anélkül, hogy ebből bármit is megérezné. De minden harmadik ember — ezt vallja Trenkle is — nem tudja az időjárás okozta ingereket teljesen kompenzálni, és tipikusan reagál: levertséggel, gyenge koncentráció­képességgel, lehangoltsággal, depresszióval, alvás­zavarokkal, ingerültséggel, főfájással és gyulladásban levő ízületekben és szövetekben érzett fájdalmakkal. A levertség és a gyenge koncentrálóképesség szeren­csétlen találkozása a közlekedésstatisztikában tükrö­ződik: több a gépkocsibaleset. Tehát valóban van balesetet okozó időjárás. Az, hogy az egyes ember hogyan reagál, az egyéni alkattól, a vegetatív idegrendszer reagálóképességé­­töl, valamint a kortól és az „alkalmazkodóképesség­től" függ. Az orvosmeteorológiai összefüggéseket nem ma ismerték fel. Hippokratész, az orvosok ősapja már i. e. 400-ban leírta, hogy szív- és vérkeringési megbete­gedések. gyulladások és allergiák, gyakrabban lépnek fel trópusi légáramlások idején, kólikák és görcsök ezzel szemben gyakoribbak északi eredetű légáramlá­sok idején. Egy régi fríz törvény a lex frisionum a IX. században nagyobb büntetést szabott ki arra, „aki embertársán verekedés közben olyan sebet ejt, amely időjárásra érzékeny forradást hagy maga után". Az orvosmeteorológiai kutatás sok régi megfigye­lést erősített meg. Konkrétan ismeretes, hogy a köze­ledő alacsony légnyomás" elsősorban idősebb embe­reknél szív- és vérkeringési megbetegedéseket okoz. „Az idős emberek — állapította meg Trenkle — ilyenkor hajlamosak az infarktusra, az embóliákra, a trombózisokra, a vérzésekre és a gyulladásos folya­matokra."-Ip­(nőii)

Next

/
Thumbnails
Contents